Ezt hangsúlyozta vasárnap Nagy István agrárminiszter, aki beszámolt arról is, hogy két, már mentesített telepen fertőtlenítés zajlik, a két másik telepen, ahol a napokban jelent meg a vírus, folyik a mentesítés és megtörtént a vakcinázás is a lehető legkisebb víruskibocsátás érdekében. Felállt az állategészségügyi operatív törzs, hogy a védekezéshez a rendészeti, rendvédelmi szervezeteket is integrálva, minden előttük álló akadályt gyorsan leküzdve, miniszteri hatáskörön túlnyúló hatékony intézkedéseket tudjanak biztosítani. Rámutatott: „itt tényleg az a tét, hogy a magyar állatállományt meg tudjuk-e védeni”.
Az operatív törzs feladatai közé tartozik, hogy rendőri erők bevonásával biztosítani kell a telepek védettségét a katasztrófaturizmussal szemben, valamint azért is, mert előfordult, hogy a fertőzött telepre is bementek éjszaka és ellopták a fertőtlenítőszivattyút. A tulajdonosokat emellett naprakész párbeszéddel, információkkal segítik, de feladat az érintett önkormányzatok, a lakosság tájékoztatása is.
A széllel is terjed
A telepek mentesítése óriási anyagi kárral és emberi fájdalommal is jár, a tulajdonosoknak életük munkája megy veszendőbe, pedig „az összes járványügyi előírásnak a sokszorosát tartották be, annyira igyekeztek megvédeni a telepeket”, és mégsem lehetett – fogalmazott a miniszter, aki felhívta a figyelmet arra, hogy bár minden eszköz, tudás, erő, anyagi forrás rendelkezésre áll a betegség megfékezéséhez, de a vírus a széllel is terjed és a szelet nem tudják befolyásolni, ezért a meteorológiai szolgálat bevonásával modellezik, mely telepekre kell abszolút figyelemmel lenniük, továbbá szorosan együttműködnek a szlovák partnerekkel. Nagy István hangsúlyozta, mindent el kell követni az újabb kitörés megakadályozására. Magyarország szinte minden telepét ellenőrzik, átcsoportosításokról döntöttek, szeretnék, hogy az érintett körzetben minden telepnek saját állatorvosa legyen, ne menjen az állatorvos egyik telepről a másikra. Fontos, hogy az állattartók együttműködjenek a hatóságokkal, „eltitkolás” esetén szétrobban a betegség, akkor lenne óriási a kár. Lesz állami kártalanítás, és egy évre felfüggesztik a telepek tulajdonosai hiteleinek tőke- és kamattörlesztését, a munkások fizetését az állam átvállalja az állami bérgarancia terhére.
Nagy István arra kérdésre, hogyan befolyásolja a helyzet a magyar állattenyésztés értékesítési pozícióit tekintettel a húsvéti bárányokra, azt válaszolta, a juhágazatot a kiskérődzők pestise sújtotta, és most a ragadós száj- és körömfájás vírusa is fenyegeti, de az előbbit sikerült leküzdeni, Magyarország mentessé vált, így a száj- és körömfájás vírussal érintett Győr-Moson-Sopron vármegye és Komárom-Esztergom vármegye három járása kivételével a bárányexport megindulhat. Nagyon fontos – tette hozzá – hogy Ausztria átengedje ezeket a kamionokat Szlovéniába és Olaszországba.
A miniszter felhívta a figyelmet a regionalizáció elvére, azaz arra, hogy a ragadós száj- és körömfájás miatt Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegye három járása biztonsági zóna, onnan a kiszállítás csak belföldi vágásra történhet, viszont az ország többi részéről „az exportnak mennie kell”, ez Magyarország alapvető érdeke. A szabály az, hogy fogékony állatot Győr-Moson-Sopron vármegyébe be és át nem lehet szállítani, mert a fertőzést nem akarják sem behozni, sem továbbadni, viszont a területen kívüli részről az állatokat szállíthatják, mert biztonságos.
Győr-Moson-Sopron vármegye területéről az állatokat kiszállítani csak a legközelebbi vágóhídra, közvetlenül vágás céljából lehet. A szarvasmarha telepek mentesítésén túl a következő legnagyobb feladat a sertéságazat működésének biztosítása, ugyanis a térségben hetente „tízezer hízó keletkezik, s már 3,5-4 hete nem történnek kiszállítások, ezért ott majdnem 40 ezer állat halmozódott fel”.
Fizetési moratórium
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a kormány a hitelmoratórium lehetőségét biztosítja azon állattartó gazdaságot működtető – ideértve a telep üzemeltetőjét, a telep tulajdonosát és az állatok tulajdonosát is – adósoknak, amelyeket a ragadós száj- és körömfájás megelőzése vagy megfékezése érdekében 2025-ben hatósági járványügyi intézkedés (pl. fogékony állatok felszámolása, zárlat vagy korlátozás) alá vontak.
Az Agrárminisztérium felhívja az érintettek figyelmét, hogy a moratórium nem jár automatikusan, az adósoknak az ezen intézkedést elrendelő határozat megküldésével a hitelezőt értesíteniük kell. Az adós a fizetési moratórium szerinti időtartama alatt bármikor dönthet úgy, hogy él a fizetési moratóriummal. A fizetési moratórium a már folyósított kölcsönökre és pénzügyi lízingre 2026. április 30-ig tart.
A szerződéses kötelezettség teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás – ideértve a fizetési moratórium fennállása alatt lejáró szerződéseket is – időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A hitelező a szerződést az adós tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége nem teljesítése miatt 2026. április 30-ig felmondással nem szüntetheti meg.
A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni. A moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni. A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét. A kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is.
