Éppen ezért minden esetben indokolt a megfelelő növényvédelem a február–márciusi időszakban, a fontos tennivalók elmulasztása esetén igen nagy problémákra számíthatunk tavasszal és a nyár folyamán.
Nyugalmi állapottól a rügypattanásig
A rügypattanást megelőzően az első feladat a fák ápolása és tisztogatása. A fák lombkoronáiban gyakran ott maradó moníliás gyümölcsmúmiákat távolítsuk el és semmisítsük meg. Vágjuk le a moníliával fertőzött elhalt ágakat, gallyakat. Legtöbbször ilyenkor még láthatók az előző szezonból megmaradt, moníliával fertőzött elhalt virágok és levelek, tehát könnyen megállapítható, hol kell beavatkoznia a gazdának annak érdekében, hogy a fertőzés már a virágzás előtt ne okozzon kárt. Valamivel nehezebb felismerni a baktériumos (ventúriás) fertőzéseket. A felrepedő, foszló kéregrészeket szintén távolítsuk el, a gallyakat vágjuk le. A moníliás és ventúriás ágrészek eltávolítását úgy végezzük el, hogy 10-15 cm tünetmentes élő részt is vágjunk le.
Szintén fontos még a rügyfakadás előtt a pajzstetűtelepek felderítése, továbbá a kéreg repedéseiben áttelelő kártevők képleteinek az eltávolítása, lekapargatása.
A levágott növényi részeket gyűjtsük össze, és minél hamarabb (24 órán belül) semmisítsük meg. A vágási felületeket még aznap zárjuk le valamelyik engedélyezett sebkezelővel.
Természetesen nyugalmi időszakban a lemosó permetezés sem maradhat el (metszés előtt): réz + hidroxid, réz-szulfát. Ezeket a vegyszereket valamilyen olajos hatóanyaggal kiegészítve juttassuk ki. Hatványozottan fontos az olajos lemosó permetezés, ha atka, pajzstetű és más kártevők tömeges jelenlétére számítunk a továbbiakban. A lemosó permetezés után egy, maximum két héttel (de mindenképpen rügypattanás előtt) ajánlatos még egy lemosó permetezést elvégezni (a metszés után), amikor is réz-szulfát hatóanyagot alkalmazunk a kajszigutaütés ellen.
Rügypattanástól egérfülállapotig
Ebben az időszakban a monília, a ventúriás varasodás és a levéllikasztó betegségek ellen célszerű védekezni. Természetesen az egyetlen engedélyezett és hatékony védekezési mód a permetezés réz hatóanyagokkal.
A sodrómolyok, araszolóhernyók, barackmoly, atkák, pajzstetvek ellen az azadirachtin hatóanyagú szerekkel, és nyári hígítású olajtartalmú készítményekkel védekezhetünk. Amennyiben legalább egy alkalommal feltűnnek ezek a kártevők, érdemes védekeznünk.
Ebben az időszakban más lehetőségünk nincs a kártevők elleni biológiai védekezésre.
A kajszi esetében a virágzás kezdete a legkritikusabb időszak. Ezekben a hetekben dől el, hogy lesz-e termés az adott évben. A termelőnek nemcsak a gyakorta jelentkező fagypont alatti hőmérsékletek okozhatnak szívfájdalmat ilyenkor, de a monília évről évre egyre jelentősebb kártétele is. A kajszi biológiai növényvédelmében a monília ellen virágzáskor a legfontosabb védekeznünk, mivel nemcsak a termést, de a vesszőket, sőt – súlyos fertőzés esetén – az egész fát tönkreteheti.
Ebben az időszakban kell számítani a monília virágzáskori fertőzésére, ami nem kíméli a kajszit sem. A betegség ellen biotermesztésben a kén hatóanyagú készítményekkel van lehetőség védekezni.
Nagyon fontos észben tartani, hogy a virágzás időszakában rézkészítményekkel nem szabad permetezni, mivel részleges virágperzselést vagy akár teljes perzselést (termésvesztést) okozhatnak. Csak egyetlen esetben jöhet szóba a permetezés réz hatóanyaggal: ha fehérbimbós állapotban csapadékos, meleg, párás idő jelentkezik, mivel ebben az esetben a moníliás fertőzés igen erőteljesen léphet fel, és hatalmas károkat okozhat. Ilyen időjárási viszonyok mellett a kén hatóanyagok nem nyújtanak megfelelő védelmet, tehát legyünk előrelátók, és cselekedjünk időben. Réz-hidroxid hatóanyaggal (legfeljebb 0,2%-os töménységben) elvégzett egyetlen permetezés is okozhat perzselést ilyenkor, de ez a kár jóval kisebb, mint amit a moníliás fertőzés okozna. A továbbiakban, fehérbimbós állapottól a terméskötődés végéig nem használhatunk réz hatóanyagokat a kajszi esetében.
Egy átlagos évben, mely nem csapadékos és nem párás, két permetezés kén hatóanyaggal (0,3-0,5%-os töménységben) általában elégséges a fertőzés kivédésére: első alkalommal még fehérbimbós állapotban, másodszor 50%-os virágzásban permetezzünk. Nagyon fontos észben tartani, hogy 25 °C hőmérséklet felett a kén hatóanyag is perzselő hatású, ezért célszerű a délutáni órákban vagy akár éjszaka végezni a permetezést. Abban az esetben, ha szinte minden nap esik az eső virágzáskor, ajánlott még fehérbimbós állapotban rézzel (a fent leírtak alapján), majd az ezt követő időszakban csak kén hatóanyagokkal – 3-4 napos időközönként – permetezni. Aszályos tavasz esetén is legalább egy permetezés javasolt a virágzás kezdetén, kén hatóanyaggal.
A sodrómolyok, az araszoló hernyók és a barackmoly ellen az azadirachtin és a Bacillus Thuringiensis hatóanyagú készítményekkel tudunk védekezni, 7-10 naponta. Továbbá szükség lehet ebben az időszakban a pajzstetvek elleni védekezésre is. Amennyiben találkozunk a kártevőkkel, ajánlott ragadós sárga és fehér színcsapdákat kihelyezni az ültetvényben a kártevők rajzásának a megfigyelésére. A virágzás időszakában az olajos készítmények nem használhatók, mert fitotoxikusak.
Ebben az időszakban kell kihelyeznünk a kéregmoly, keleti gyümölcsmoly feromoncsapdáit is, tömeges jelenlétük esetén pedig a légtérterítéses módszert is alkalmaznunk kell. (Folytatjuk.)
Molnár Ádám
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei
Jótékonysági Alapítvány falugazdásza
