Állat
A húsmarhatenyésztés motorja…
2024. March 12.
Magyarországon évek óta állandó téma a marhahúsfogyasztás kérdése. 2018-ban egy átfogó marketingprogram keretein belül valósult meg az „utolsó ösztönző”, irányított propaganda, sőt három évvel később a NÉBIH által jegyzett „Kiváló Minőségű Élelmiszer” védjegy (KMÉ) marhahús termékekre is meghatározta az alap és az „arany” fokozat szabványait.

Ennek ellenére az utóbbi években nem hogy nőtt volna, hanem inkább csökkent a fogyasztás, bár igaz; az utóbbi tíz évet vizsgálva a statisztika alapján jobban állunk a marhahús fogyasztás terén, mint azelőtt…

A hazai fogyasztás jelenleg 3,2 kg marha-, illetve borjúhús fejenként évente, amelyben az összes marhahús és borjúhús készítmény beletartozik. Ez persze jóval elmarad az Európai Unió átlagától, amely jelenleg 10 kg/fő/év annak ellenére, hogy a 2023-ban ez 1,7%-kal csökkent. Persze itt nem különítjük el a ténylegesen hústermelésre szelektált, és a selejt tejelő marhák hústermékeit, bár ezek között késztermékek tekintetében jelentős minőségi különbség is lehet.

Magyarországon évente nagyjából 30 ezer tonna (60%) marhahúst termelünk, amely mellé mintegy 20 ezer tonnát (40%) importálunk, és a termelt, illetve behozott áruból vegyesen nagyjából 32 ezer tonnát (64%) fogyasztunk el, majdnem 17 ezer tonnát (34%) exportálunk (ezek főleg minőségi termékek), a többi veszteség és készlet (2%). Mivel az import termékek inkább alacsony kategóriás áruk, az export pedig magas, így a pénzügyi mérleg ebben a szektorban pozitív.

Mindenképpen meg kell említenünk a végtermék előállítás céljából „termelt” élő állat exportot is, hiszen ez a tétel az előző statisztikában nem szerepel, ugyanakkor a „húsmarhatenyésztés motorját” – az előbb említett számokon kívül – főként ez a „terméktípus” adja, vagyis a növendék borjú.

Az export és a vágás céljára termelt borjak, melyek hízóalapanyagként, vagy vágóbikaként, vágóüszőként kerülnek értékesítésre, illetve a selejt tehenek (húshasznú vagy tejelő) és egyéb tenyésztésre, termelésre alkalmatlan egyedek csoportjai Magyarországon összesen mintegy 876 ezer szarvasmarha populációjából kerülnek ki. Ez a szám, akárcsak az állattenyésztés valamennyi ágazatában folyamatosan csökken az utóbbi években. Az EUROSTAT adatai szerint (ami a 2023-as év végi eredményét majd tavasszal publikálja) Magyarországon a 876 ezer szarvasmarhából 421 ezer tehén, amely ellátja a termelést (hiszen tejet termel a fogyasztók és a termék-előállítók számára), vagy borjút nevel (általában húsmarhák esetén), illetve mind a tejelő, mind a húsmarha ágazatban felelős az utánpótlás-nevelésért, vagyis a tenyészállat-előállítás feladatáért. Ha a tehénlétszám alakulását nézzük az Európai Unióban, láthatjuk, hogy ez is csökken – és ez igaz mind a tejelő, mind a húsmarha tehénállományra –, noha nem drasztikusan, de azért mindenképpen figyelemre méltóan. Az Európai Unió szakértői szerint a magyar húsmarha tehénállomány 143 ezer, és bár 2021-ről 2022-re nőtt 0,8%-kal az állomány, 2023-re valószínűleg csökkenést fogunk látni az elemzés idei publikációjában. A NÉBIH adatbázisa szerint 20 ezer anyatehénnel több állat termel Magyarországon, azonban ebben a statisztikai kimutatásban a fajtabesorolás alapján állapítja meg a hatóság, hogy egy tehén húshasznú-e vagy sem, sok esetben azonban ez nem egyértelmű, hiszen egy egyed attól, hogy nem tejtermelő fajtájú, nem biztos, hogy húshasznú. Az Európai Unió számai pedig a ténylegesen termelési típus alapján termelésbe vont tehenek létszámát adja meg, viszont nem veszi számításba a kettőshasznú teheneket. Vagyis az igazság valahol a két szám között van. Annyi azonban bizonyos, hogy 2022-ről 2023-ra a zárólétszám mind a NÉBIH, mind a EUROSTAT adatai alapján negatív lesz prognózisunk szerint (2024 elején teszik közzé a statisztikai szervezetek)…

Ha csak a húshasznú tehénállományt nézzük, ebből 30 ezer limousin és 4 ezer blonde d’Aquitaine tehén, ezzel a magyartarka kettőshasznú fajta után a limousin az első helyen áll – mint tiszta húsmarha – a létszámot tekintve. Egyesületünk ezen belül összesen 22 ezer anyatehenet regisztrál látókörében, melyek 450 tenyésztő farmján termelnek, a tenyészállat utánpótlást pedig mintegy 12 ezer „A” törzskönyves tehén látja el. 2023-ban ezek a tehenek 1.172 (19%) nőivarú utánpótlást adtak, illetve 631 (10,5%) tenyészbikát. Ez nagyjából megfelel a Franciaországban alkalmazott szelekciós sémának mind a limousin, mind a blonde d’Aquitaine fajta esetén, ami azért fontos, mert a fajta hazájában alkalmazott szelekciós módszert kell itthon is követnünk, hogy a tenyészállatok minősége évről évre javuljon. Éppen ezért alakítottuk ki 2021-ben azt a teljesítményvizsgálati, minősítési rendszert, amelyet ma a szelekciós programunkba beépítve pontos adatok alapján végzett tenyészértékbecslést, genomikai analízist, és így hatékony tenyészállat kiválogatást, párosítási tervet tudunk létrehozni. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a hazai limousin és blonde d’Aquitaine egyedek minősége évről évre javuljon, így az áru-előállítókhoz generációról generációra jobb minőségű tenyészalapanyag jut. Ha javul a tenyészalapanyag, akkor javul a termelt áru minősége is, amiért a kereskedő is egyre több pénzt ad, hiszen a termék egyre keresettebb. Sajnos mindannyian tudjuk, hogy azért a piacot egyéb hatások is befolyásolják, de abból kell kiindulni, hogy a minőség folyamatos javulása nagyobb keresletet eredményez, hiszen a vásárló (kereskedő, vagy végfelhasználó) preferenciájára ez pozitív hatást gyakorol. Sajnos Magyarországon ez addig igaz, amíg az exportpiac jól működik, különösen érvényes ez a mi ágazatunkra, a húsmarha szektorra. Hazánkban a termékek jelentős része ugyanis élőállat formájában, zömében hízóalapanyagként, kisebb hányadában vágóállatként hagyja el az országot. Ezeknek az állatoknak a termékei ugyanis olyan áron értékesíthetők külső piacokon, amelyeket itt Magyarországon csak kevesen fizetnek meg. Itt érünk vissza ahhoz a témához, amellyel a bevezetésben foglalkoztunk, vagyis a hazai fogyasztáshoz.

Mivel a hazai fogyasztó árérzékeny, eleve kerüli a minőségi marhahús termékeket, vagy legalábbis az átlag ritkán vásárol belőle. Itthon hajlamosabbak vagyunk az olcsóbb tömegcikkeket fogyasztani, amely marhahús esetén a selejt tejelő állományok termékeit – elsősorban a darált húst – jelenti. Mivel a fogyasztó ezekből a termékekből is csak keveset vásárol (lásd a fogyasztási adatokat), Magyarországon erősen visszafogottan lehet jó áron eladni ezeket a termékeket, pláne, ha külföldön van rá kereslet. A húsmarha esetében rendre ezzel a piaci helyzettel szembesülünk. Vagyis egyelőre a hazai húsmarhatenyésztés, ezen belül a limousin és a blonde d’Aquitaine tenyésztés motorja az élőállat export. Bár a blonde d’Aquitaine fajta esetén az utóbbi pár évben alakult egy összefogás, ami a hazai fogyasztásra, felvásárlásra és feldolgozásra épül, sőt, a sikere a Covid-19 vírus járványhelyzetének időszakát kivéve töretlen, mégis ma még az export adja a tevékenység finanszírozását jelentő bevételt, ezzel nem kis nemzetgazdasági jelentőséget tulajdonítva az ágazatnak. Nem véletlenül támogatja az állam is ezt a szektort. Ha azt vesszük, hogy az Európai Unió ebből a termékből szintén exportőr (főleg déli államok, arab, afrikai országok és Kína vásárol ebből a régióból), akkor az ágazat kiemelt Európai Uniós támogatása is indokolt.  

   

Sajnos az exportpiac – stabilitását tekintve – kevésbé biztos desztináció, mint a belső fogyasztás, éppen ezért lenne pozitív változás a marha- és borjúhús fogyasztás növekedése hazánkban, de egyelőre a jelek stagnálást mutatnak, és egyetlen elemző sem mond más véleményt. Ennek ellenére a húsmarhatartók mindig bizakodnak, reméljük egyszer eljön az az idő, amikor ezeket a természetes környezetben, egészséges körülmények között nevelt, húsmarhákból előállított termékeket Magyarországon is „elismerik” majd a fogyasztók, „meg tudják majd fizetni” és keresni fogják az áruházak polcain, illetve direkt vásárolják majd a termelőktől.

dr. Szücs Márton
ügyvezető igazgató
Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesülete


NektárplastSamu Gazdabolt3commDigitas Kft.GB TradeTitan ContainersMáté-MetálPályázat Európa Kft.Agroforte GrainMetall KraftBerek-VízRollspedDPMG Zrt.Szilágyi HűtőMed-PlastCharlie HűtőPolgári BankMizse-PlastDerula 05.28.Borda Gépipari Kft.Magyar Kukorica Klub banner - törölhetőSteel ManufacturingHotel Hunor - törölhetőDamisol Kft.Erforg-AimVC 999 05.28.Agro NatúrtápMAPEI 05.20.
PRINT LAPOK