Berezvai Zsombor szerint az élelmiszergyártóknak a termékük teljes életciklusára várható környezetterhelést kellene közzé tenniük. A mostani gyakorlat szerint a csomagoláson többnyire csak a származási hely és a csomagolás újrahasznosíthatósága olvasható, az előállítás módja és más fontos mutatók rendszerint hiányoznak.
Szöllősi Réka élelmiszerpolitikai elemző és fenntarthatósági tanácsadó megjegyezte, hogy a szállítás és a csomagolás a környezetterhelésnek mindössze 10-10 százalékát teszi ki. Önmagában a szén-dioxid-kibocsátás sem meghatározó szempont, legalább ilyen fontos, hogy egy termék előállítása mekkora területet igényel. Összességében csaknem egy tucat körülményt kéne figyelembe venni, és bár az élelmiszerek környezetterhelését vizsgáló tudományok gyorsan fejlődnek, jelölésükre ma még nincs egységes nemzetközi szabvány, kidolgozásuk alighanem versenyjogi kérdéseket is fölvetne.
A GVH 2024 januárjában közölt piacelemzése szerint a fenntarthatósági marketing rendezetlen, a környezetbarát állítások mögött sokszor nincs azonosítható szempontrendszer, a vásárlói döntéseket viszont jelentős mértékben befolyásolják.
A podcast, amelyben az elemzések elhangzottak, a GVH közösségi felületein, továbbá a piacelemzéssel együtt a hivatali honlapon is elérhető.
