Pedig nem kell megijedni az új kultúrától, mert azok a gazdák, akik már termesztettek uborkát, ezzel a növénnyel is meg fognak tudni birkózni.
A dinnyefélék fejlődését a hő, a fény, a víz és a talajnedvesség egyaránt befolyásolja. Ezeket a tényezőket következő írásainkban részletesen taglalni fogjuk.
A görögdinnye melegkedvelő növény, az optimális hőmérséklet számára 25 °C, de a termesztés egyes szakaszaiban ez az érték változó. Csírázáskor kb. 12-15 °C-os talajhőmérsékletre van szükség, de a termesztőberendezésben a keléshez 30-32 °C-ot kell biztosítanunk. Azok a zöldségtermesztő gazdák, akik maguk nevelik a palántáikat (uborka, paradicsom), a dinnyével is boldogulni tudnak majd, mivel a palántanevelési feltételek közel azonosak.
Elterjedt tévhit, hogy a görögdinnye erőteljes gyökérzete miatt a vizet általában megtalálja, ezért az öntözése elhanyagolható. Ám ha belegondolunk, hogy milyen nagy lédús termést kell előállítanunk az aszályveszélyes nyári időszakban, akkor könnyen beláthatjuk, hogy téves ez a megállapítás. Legyen szó akár saját gyökerű helyre vetett, akár kipalántázott növényről, esetleg oltott palántáról, mindenképpen öntözésre kell berendezkedni, s lehetőleg tápoldatozást is alkalmazni a megfelelő termésmennyiség és -minőség elérése érdekében.
A görögdinnye termőterületének kiválasztása máig a legfontosabb és legnehezebb szakmai feladata a kertészeknek. Egy rosszul megválasztott terület, egy elhamarkodott, rossz döntés gyenge termést eredményez, vagy akár termés nélkül maradhat a gazda. A hőmérséklet- és vízigény kielégítése elsődleges, de még egy további szempontot is figyelembe kell vennünk még a tervezéskor. A dinnye érzékeny a szélverésre, mert hosszú, elfekvő indákat nevel, rajtuk nagy, sérülékeny levelekkel, melyek könnyen roppannak, törnek. Ha a termesztés ideje alatt többször sérül a levélzet szélverés miatt, ne számítsunk nagy méretű és édes termésre, mert a növény az energiájának jelentős részét a regenerációra fogja fordítani, s emiatt a termés minősége háttérbe szorul. Az erős széljárás erős párologtatással is társul, így az ilyen területeken többszörösére növekedhet a dinnye vízigénye. Sőt, egyes esetekben a termesztő ki sem tudja elégíteni a görögdinnye vízigényét, mert nagy lesz a vízveszteség.
Tehát nem lehet akármilyen területre dinnyét ültetni – különösen olyan nyitott parcellára nem, ahol még napsütéses időben is erős szél fúj. Figyeljünk oda, hogy szeles és huzatos területre ne ültessünk dinnyét! Ez a szempont régiónk síkvidéki részén különösen fontos, mivel a szélfogó tulajdonsággal bíró tereptárgyak – erdők, út menti fasorok – évről évre gyérülnek.
Kárpátalja ökológiai adottságai megfelelők a görögdinnye termesztéséhez, sok településen találhatunk olyan földterületet, mely szélvédett, nem fagyzugos, talajadottságai is megfelelők, de ezekből a területekből kevesebb van. Könnyebben találunk vidékünkön olyan területet, ahol nem lehet jó dinnyét termeszteni, s olyan időket élünk, amikor nem érdemes próbálkozni, hanem alaposan és okosan mérlegelni kell a lehetőségeinket, s ha szükséges, szakmai segítséget kérni.
Molnár Ádám,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza
