A tapasztalatok azt mutatják, hogy akkor járunk el megfontoltan, ha az új fajtákkal csak a fóliasátrunk egyik sorában próbálkozunk, kisebb területen teszteljük a meghonosítandó növény tulajdonságait. Amennyiben látjuk, hogy jól bevált az új fajta, a továbbiakban már nyugodt szívvel ültethetjük nagyobb területen is. Az alábbi írásban a paradicsom fajtaválasztási szempontjaival foglalkozunk.

A termesztő szempontjai a fajtaválasztásnál
A termesztő számára a jövedelmezőség szempontjából az egyik legfontosabb tulajdonság, hogy a termesztésbe vont fajta bőtermő legyen. A másik fontos szempont a tavaszi termesztés során a koraiság, ugyanis minél korábban tudunk termést betakarítani arról a bizonyos fajtáról, annál magasabb áron értékesíthetjük. Persze kivételes helyzetek mindig vannak, lásd az idei évet, amikor is a paradicsom ára nemcsak a tavaszi időszakban, de még a nyár folyamán is igen magas volt, így a későbbi fajtákból is jól tudtak profitálni a gazdák.

Lényeges szempont, hogy a növény növekedési erélye összhangban legyen a termesztő létesítmény, azaz a fóliasátor adottságaival. Egy alacsony, kis légterű fóliasátorba igyekezzünk inkább determinált, féldeterminált típusú fajtákat választani, míg egy modern, nagylégterű fóliasátorba már a folytonnövő paradicsomfajtákat is biztonságosan termeszthetjük. A determinált fajták jellemzője, hogy a növekedés egy bizonyos idő után leáll és 2–4 fürt után a hajtáscsúcs is fürtben végződik. A virágfürtök között 1-2 levél jelenik meg. A féldeterminált fajták átmenetet képeznek a két típus között. A főhajtás általában 5–8 fürt után lezárul. A fürtök között alul 3, a felsőbb szinteken pedig 2 levél alakul ki. A folytonos növekedésű fajták fő szára kedvező körülmények között erőteljesen növekszik és akár több méter hosszú is lehet. Az első 6-8 levél után jelenik meg az első virágfürt, majd 3 levelet követően az újabb. Mivel a tenyészőcsúcs növekedése sohasem áll le, így az ilyen fajták alkalmasak hosszúkultúrás termesztésre. Szabadföldi, kordonos termesztésre szintén ilyen fajtákat használunk. Mivel a virágfürtök viszonylag ritkán helyezkednek el, ezért az érésük is elhúzódó, de a bogyóik hosszú időn keresztül folyamatosan érnek.

Nagyon fontos a betegségekkel szembeni ellenállóság a termesztés során, azonban a vetőmagcégek mára igen megkönnyítették e szempontból a termesztők dolgát, amennyiben a hajtatott fajták többsége már ellenálló a dohánymozaik-vírussal, a verticilliumos és a fuzáriumos hervadással szemben.

A vásárlói szempontok
A fentiekkel együtt végső soron a piac, a vásárló dönti el, milyen fajtájú (alakú, színű, ízű) paradicsomot termeljen a munkájából megélni akaró gazda. A vásárló elsősorban a szemével választ, tehát a paradicsom legyen 150–180 g-os, fényes felszínű, mélypiros, lehetőleg maradjon rajta a frissességet jelző csészelevél, tapintása legyen kellően kemény. Ízre a jó paradicsom édeskés-savas (a fajtára jellemző módon), húsos, vagy leves. Mostanság a vásárlói szempontok közé tartozik a paradicsom jó szállíthatósága is. De a termesztőnek ez sem jelenthet gondot, mivel a nemesítők az éréslassító gének beépítésével létrehozták a hosszan pulton tartható (LSL) paradicsomhibrideket, amelyekben az élénkpiros szín kialakulása után 2-3 héttel fejeződik be a biológiai érés a paradicsomra jellemző íz-, cukor- és zamatanyagok kialakulásával. Vagyis az érettnek tűnő bogyó valójában több napot eltölthet szállítás közben, a boltok pultjain, míg igazán beérik. Egyetlen hátránya a hibrid fajtáknak az igen magas ár.

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza