A cukorrépa és a burgonya termesztésében a fajtaválasztás már nem csak hozamkérdés. Az erősödő kártevő- és betegségnyomás miatt egyre fontosabb, hogy az adott fajta mit bír ki stresszhelyzetben, és mennyire tartja a minőséget fertőzési nyomás alatt.

Európában az üvegszárnyú kabóca terjedése mutatja, milyen gyorsan változhat a növényegészségügyi helyzet. A kártevő cukorrépában és burgonyában is terjeszthet bakteriális eredetű betegségeket. Cukorrépában ez a cukortartalom csökkenését és minőségi romlást, burgonyában gumóminőségi és feldolgozhatósági gondokat okozhat.

A növényvédelmi beavatkozások továbbra is fontosak, de önmagukban nem adnak tartós választ minden új kockázatra. A vetésváltás, a monitoring és a technológiai fegyelem mellett felértékelődik a genetikai háttér. A toleráns fajták szerepe éppen ezért nőhet: nem csodaszerek, de kedvezőtlen évjáratban mérsékelhetik a veszteséget.

Magyar termelői szemmel a tanulság gyakorlati. A fajtalistát és a kísérleti eredményeket nem elég átlaghozam alapján nézni. Fontos kérdés, hogyan viselkedik a fajta hőségben, vízhiányban, kórokozói nyomás alatt, és milyen minőséget ad a feldolgozónak.

Ez különösen azoknál a kultúráknál lényeges, ahol a termés értékét nem pusztán a tonna határozza meg. Cukorrépánál a cukortartalom, burgonyánál a gumó mérete, állapota, tárolhatósága és feldolgozhatósága közvetlen árbevételi kérdés. Ha a betegség a minőséget rontja, a veszteség gyorsan nagyobb lehet, mint amit a termésmennyiség önmagában mutat.

A következő években ezért a fajtaválasztás várhatóan szorosabban kapcsolódik majd a növényegészségügyi előrejelzésekhez és a feldolgozói igényekhez. Aki vetés előtt figyeli a kártevőnyomás változását, a fajtakísérleteket és a piaci minőségi elvárásokat, kevesebb kockázattal tervezhet.

A cukorrépa és a burgonya jövője nem egyetlen megoldáson múlik. De a jelenlegi európai jelzések alapján a toleráns fajták szerepe erősödik, és ezzel a fajtaválasztás a gazdaság egyik fontosabb döntési pontjává válik.