A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közleményében rámutat arra: időszerű a learatott táblákon, valamint azok környezetében (például árokparton, mezővédő erdősávban) a mezei pocok népességének felmérése. A kártevők számára kedvező meleg ősz nagyban hozzájárul a gyors felszaporodásukhoz, ez az elmúlt években több alkalommal is megfigyelhető volt az őszi vetésű kultúrákban. A kártétel következtében kialakuló tőszámcsökkenés jelentős terméskiesést okozhat.

A rágcsáló őszi kártételének megelőzése érdekében már most fel kell készülni arra, hogy mely területeken lesz szükség a kártevő elleni csalétkes beavatkozásra. A pocokállomány időben végzett gyérítésével ugyanis csökkenthető az őszi kártétel, amelyhez többféle készítmény és felhasználási forma is a gazdák rendelkezésére áll.

A környezeti hatást figyelembe véve elsősorban a természetes védekezés javasolt, például T-alakú ülőfák kihelyezése a ragadozó madarak számára. A túlszaporodás szakaszában a természetes populációszabályozás azonban már nem elég a kártevőkkel szemben. A kései védekezés gyakorlatilag hatástalan a gyarapodó egyedszám ellen, így a kártétel sem lesz kellően mérsékelhető.
A kémiai beavatkozás akkor indokolt, ha a fertőzés már akkora, hogy  3-5 lakott járat jut 100 négyzetméterre. Magyarországon a mezei pocok elleni védekezésre többféle engedélyezett készítmény is van, ezek a lakott járatok nyílásába helyezve alkalmazhatóak, és a rágcsáló okozta kártételt kellő mértékben csökkentik.

Különösen fontos, hogy ahol rágcsálóirtó csalétekkel védekeznek a mezei pocok ellen, ott még a kezelés előtt el kell távolítani a ragadozó madarak számára kihelyezett T-alakú ülőfákat, valamint értesíteni kell az illetékes vadásztársaságot - hangsúlyozta a Nébih.