Aktuális cikkek

Jelentős fejlesztés előtt áll a paprikatermesztés

A szentesi zöldpaprika a magyar agrárium megőrzendő kuriózuma, a régió pedig stratégiai zöldségtermesztő terület, ahol az elmúlt években jelentős fejlesztések teremtették meg a jövedelmezőbb gazdálkodás feltételeit és biztosítják a paprikatermesztéssel foglalkozók és családjaik jövőjét – hangsúlyozta az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint a tárca parlamenti államtitkára Szentesen, a X. Magyar Paprika Napja szakmai rendezvényen.

Farkas Sándor a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezete által immár egy évtizede minden évben megszervezett eseményen az ágazat fejlődését szemléltetve elmondta: Magyarországon 2020-ban mintegy 83 ezer hektáron folyt zöldségtermesztés, amely 2010-hez képest 22,7 százalékos növekedést jelent. Emellett a hajtatott zöldségfélék területe az ezredfordulóhoz képest több mint 40 százalékkal csökkent, de a termőfelület csökkenését – az uborkát és a fejeskáposztát kivéve – nem követte a termésmennyiség visszaesése. Ma már kultúrától függően 30-60-százalékkal kisebb termőfelületen nagyságrendileg ugyanazt a mennyiséget állítják elő a gazdaságok. Ez technológiai fejlesztéssel valósulhatott meg – fogalmazott.

Az államtitkár részletezte: 2020-ban a 3450-3500 hektáros zöldséghajtató felületből 160-180 hektár üvegház, 600-700 hektár blokkfólia, 760-880 hektár fóliasátor volt. A teljes zöldséghajtató felületből 500-600 hektár fűtött, 95-96 százalékban geotermikus energiával. A paprikatermesztésre rátérve elmondta, hogy az országban ötezer család foglalkozik ezzel a keresett élelmiszerrel. A vidékfejlesztési pályázatok keretében megvalósuló üvegházépítéseket követően várhatóan már jelentősebb mértékű lesz az üvegházi körülmények közötti hajtatott paprikafélék termesztése – tette hozzá.

Farkas Sándor a szentesi zöldpaprikát a magyar agrárium fontos, megőrzendő kuriózumaként említette, olyan termékként, amelyet külföldön is sokfelé elismernek. A térségben a legfontosabb növény a paprika, amellyel üvegházban 65 hektáron, fólia alatt körülbelül 300 hektáron foglalkoznak. A városban az elmúlt 5-10 évben fontos fejlesztések valósultak meg, új üvegházak, fóliablokkok épültek, jelentős lett a biológiai növényvédelem, folyamatosan növekszik a talajnélküli termesztés aránya és egyre jobban terjed a korszerű klíma, öntözés és tápanyagvezérléses gazdálkodás – írták.

Az ágazat jelentős fejlesztési lehetőség előtt áll. Tavaly óta összesen mintegy 128 milliárd forintos kerettel nyílt pályázati lehetőség a kertészeti ágazat számára. A vidékfejlesztési források lehetővé teszik, hogy a termelők jobban kihasználják a termálvizet, jelentős összeget fordítsanak technikai, technológiai korszerűsítésre. Mindezen fejlesztések mellett a szakképzés színvonalát is emelni szükséges azért, hogy megfelelően felkészült szakemberek álljanak az ágazat, az egész agrárium rendelkezésére – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.

Nagypéter Sándor, a házigazda Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke a folyamatos technológiai fejlesztés, beruházás és újítás mellett a termelői integrációk fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a sikerhez, az eredményes gazdálkodáshoz elengedhetetlen a biztos értékesítési csatornák kiépítése. A termelő és a kereskedő összefogása, a folyamatos párbeszéd, a fogyasztói igények megismerése és kiszolgálása sem szorulhat háttérbe. Párbeszéd, közös érdek, boldog fogyasztó – zárta köszöntőjét a Délkertész elnöke a közlemény szerint.

(MTI)

Hozzászólás a cikkhez