Aktuális cikkek

Díjemelés

Június elsejétől hatályba lépett a mezőgazdasági kárenyhítési rendszerben részt vevő termelők számára a drasztikus, 50 százalékos mértékű díjemelés.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint közvetlenül a COVID járvány utáni nyitás kapujában egy ilyen mértékű emelés nemcsak méltatlan, de arcpirító is. A kormány emel, miközben az önkormányzatok számára a díj- és adó emeléseket megtiltották.

A kárenyhítési rendszerrel egy nemzetközi szinten is példaértékű termelői közösség jött mára létre, aminek az a lényege, hogy az a termelő, aki időjárási és más természeti események miatt kárt szenved el, az bizonyos feltételek teljesülése esetén kárenyhítő kompenzációra válik jogosulttá. Ennek anyagi fedezetét a Kárenyhítési Alap biztosítja, melybe a termelők és az állam fele-fele részben fizetnek be. Bár a részvétel egy meghatározott méretnél nagyobb területen gazdálkodók számára kötelező, az elmúlt egy évtizedben egy valódi, növekvő létszámú kockázatközösség jött létre, melyet a most hatályba lépő díjemelés indokoltalanul kihívás elé állít. A jogalkotó is érzi ezt, hiszen nem véletlenül tette lehetővé, hogy a rendszerhez minimum 3 éves időszakra önként csatlakozó gazdálkodók most – a 3 éves előírásra fittyet hányva – a díjemelés előtt kiléphetnek.

Az indoklás szerint az emelésre azért van szükség, mert az elmúlt években tapasztalt egyre szélsőségesebb időjárás miatti forráshiányt csak díjemeléssel lehet orvosolni. Ez nem igaz, mivel az EU kiemeleten szorgalmazza ezeket a kezdeményezéseket, s lehetőséget biztosít támogatásukra a vidékfejlesztési program keretében. Így a magyar rendszer működése díjemelés nélkül is garantálható lehetne. Különösen, hogy a következő EU-s pénzügyi ciklusban rekord összegű vidékfejlesztési forrás áll majd hazánk rendelkezésre, amely mellett a kárenyhítési rendszer forrásigénye nagyságrendileg morzsányi.

Hozzászólás a cikkhez