Őszi kalászos gabonák gyorsított vetésének lehetőségei

Bár jelenleg tavasz vége van, és a termelők lassan a nyári betakarításra készülnek, nem téveszthetik szem elől, hogy az őszi évszak a mezőgazdasági munkák szempontjából a leginkább megterhelő időszak. Ez az agrárium számára újabb munkacsúcsot jelent, amikor fontos kapás növényeink (napraforgó, kukorica, stb.) betakarítása, talajaink őszi alapművelése zajlik. Ezek a munkák már önmagukban is nagy terhet jelentenek a gazda számára akár az erő- és munkagép-igény, akár élőmunka vagy például az anyagi ráfordítások tekintetében. Ráadásul mindezek mellett az őszi vetések elvégzése is szükséges még a fagyok beállta előtt, lehetőleg a legoptimálisabb időben és a legjobb minőségben, hiszen mezőgazdasági struktúránkból fakadóan (az őszi búza és egyéb kalászosok fajsúlyos jelenléte a gazdaságok döntő többségében) a jövő évi árbevétel nagy százaléka áll, vagy bukik a munka megfelelő kivitelezésén.

Az őszi vetésű kultúrák között kiemelkedően fontos szerepet töltenek be a kalászos gabonák. Nemcsak azért, mert országos szinten az egyik legfontosabb növényünk, az őszi búza is közéjük tartozik, de azért is, mert az őszi kalászosok által elfoglalt vetésterület, az évente előállított árumennyiség és a megtermelt áru értéke nemzetgazdasági szinten sem elhanyagolható.

A vetési munkálatok minősége alapvetően határozza meg az őszi kalászosok téltűrő képességeit és a termést meghatározó kalász számot a betakarításkor. A legfontosabb a termésre befolyással bíró paraméterek a vetési mélység, a magmennyiség és a vetés ideje.

Az optimális vetésmélységet, és őszi kalászos gabonáink egyéb vetési adatait a 2. táblázat tartalmazza. Általános szabályként elmondhatjuk, hogy a vetés inkább legyen 1 cm-rel mélyebb, mint az optimálisnál sekélyebb, hogy a bokrosodási csomó biztosan megfelelő mélységben legyen.

A kivetendő magmennyiség fajtától és termőterülettől függően eltérhet. Bizonyos határok között a bokrosodás kompenzálja az eltéréseket, de az optimálisnál kevesebb vetőmag jelentős terméskiesést idézhet elő, és a túl sűrű vetés is kedvezőtlen, mert az ilyen állomány a betegségekkel szembeni ellenállósága is kisebb. A két legelterjedtebb sortávolság a 12 és a 15 cm a gabona vetőgépek között, közöttük érdemi különbség a termőképesség szempontjából nincs. A modern vetőgépek általában pneumatikus rendszerűek, a vetőmag adagolást pedig elektromotor vezérli.

Magyarországonaz őszigabonák vetésének optimális időszaka a szeptember és az október hónap. A vetés optimális idejét tulajdonképpen az áttelelést biztosító fejlettség elérésének időigénye szabja meg. Az ősszel bokrosodó árpát ezért korábban, míg a tavasszal bokrosodó búzát később vetjük ennek érdekében. A korábbi vetés erőteljesebb őszi fejlődést eredményezhet, és ezáltal csökkenti az áttelelés esélyeit. További probléma a meleg őszökön a vírusvektorok jelenléte. A későbbi vetés ugyanakkor a legtöbb esetben nem biztosítja az átteleléshez szükséges 3–5 leveles állapot elérését. A gabonák közül az őszi árpa a legérzékenyebb a vetésidőre, és a tritikálé a legközömbösebb iránta. Az árpa optimális vetésideje szeptember 25. és október 5. közé. Az őszi búza az egyik legelterjedtebb és legrégebben termesztett kultúrnövényünk, optimális vetésideje október 10-20. közé esik. A vetésidő betartása különösen fontos, hiszen a tapasztalatok szerint az optimálistól való 2 hetes eltérés a terméseredményt már több mint 20 %-kal csökkentheti.

Az EIP AGRI Európai Uniós pályázati projekt keretében 5 termelő segítségével vizsgáltuk a vetés felgyorsításának lehetőségeit és ennek hatását a pontosságra. Minden partnernél négy különböző sebesség került beállításra egymás mellett, 8, 10, 12, 14 km/h. A kukorica és a napraforgó betakarítása után a konzorciumi partnerek elvégezték az őszi talajmunkákat, majd az őszi kalászosok vetési feladatait. A vetések után az első vizsgálatok alkalmával megmértük az eltérő kezelések vetési mélységeinek különbségét. A mérések során a vetés mélységének egyenletességét és pontosságát vizsgáltuk. A sorvetőgépekkel szembeni követelmény, hogy a gép mélységtartása megfelelő legyen, a vetőmag 90%-a a beállított mélységbe kerüljön (plusz-mínusz 1-2 cm-es eltérés elfogadható). Az állományvizsgálatnál feljegyeztük a vetési és magágykészítési hibákat. A szaporítóanyagok közötti távolságokra jelen esetben nem koncentráltunk. A nagy tőszámmal vetett kalászosoknál ez a távolság átlagosan 1,0-2,0 cm között változik. A csapadékszegény tavasz után ősszel sem volt egyenletes a csapadékeloszlás. Országosan az október nagyon csapadékos, míg a november aszályos, csapadékszegény volt. A különösen száraz novembert egy átlagosan csapadékos december követte. A sokévi átlagnál kevesebb csapadék a Dunántúlra érkezett. Simaság, Fertőhomok és Gyóró térségében a lehullott csapadék csak 80%-a volt a sokéves átlagnak. Tura és Tápiószőlős térségében a csapadékösszegek 90-100%-ban megfeleltek a sokéves átlagnak. A 2020-as év hőmérsékleti szempontból a legmelegebb évek között volt. Május és július kivételével az országos havi középhőmérsékletek minden hónapban melegebbek voltak, mint a sokévi átlag (1981-2010 közötti átlag). Az őszi vetési időszakban az időjárás enyhe volt. Az országos havi középhőmérséklet + 1 Celsius fokkal a sokévi átlag felett volt.

Tura

10 folyóméteren a 8 km/h kezelésnél az átlagos vetésmélység 4,4 cm, 10 km/h-nál 4,2 cm, 12 km/h-nál 4,0 cm és 14 km/h-nál 4,1 cm. A vetés mélységének tartása egyenletes volt. A vetőgéppel a javasolt vetési sebesség 8-10-12-14 km/h. Vetési hibákkal csak elvétve találkoztunk. A felvételezés idejében a terület gyommentes volt.

Tápiószőlős

10 folyóméteren a 8 km/h kezelésnél az átlagos vetésmélység 4,5 cm, 10 km/h-nál 5,1 cm, 12 km/h-nál 5 cm és 14 km/h-nál 4,7 cm. A vetőgéppel a javasolt vetési sebesség 8-10-12-14 km/h. A terület gyommentes a növényvédelem jól sikerült. A talajfelszín nem rögös, a magágykészítés szintén jól sikerült. Az állomány egyöntetű képet mutatott. 

Simaság

A simasági kísérletben a vetett kultúrnövényünk őszi kalászos. 10 folyóméteren a 8 km/h kezelésnél az átlagos vetésmélység 2,7 cm; 10 km/h-nál 3,0 cm; 12 km/h-nál 2,9 cm és 14 km/h-nál 3,1 cm. A különböző vetési sebességek mellett a különbségek nem számottevőek, az átlagolt maximum és minimum mélységek közötti eltérés nem éri el a 0,5 cm-t. A vetőgép minden sebesség tartomány esetén jó munkát végzett. Vetési hibákkal gyakrabban csak a 8 km/h kezelésnél találkoztunk. A vizsgálat idejében a tábla szinte gyommentes, viszont érdemes megemlíteni, hogy a talajfelszín eléggé egyenetlen volt.

Fertőhomok

A fertőhomoki kísérletben is őszi kalászos kultúra vetése történt. 10 folyóméteren a 8 km/h kezelésnél az átlagos vetésmélység 2,9 cm, 10 km/h-nál 2,7 cm, 12 km/h-nál 3,1 cm, és 14 km/h-nál 2,7 cm. A vetőgéppel a javasolt vetési sebesség: 8-10-12-14 km/h. A vetőgép mind a négy vetési sebesség tartományban jól teljesített. A kísérleti táblán növényvédelmi problémákkal nem találkoztunk, az gyommentes volt.

Gyóró

A Gyóró közelében található kísérletben a vetett kultúrnövényünk őszi kalászos. 10 folyóméteren a 8 km/h kezelésnél az átlagos vetésmélység 4,2 cm, 10 km/h-nál 3,9 cm, 12 km/h-nál 4 cm és 14 km/h-nál 4,2 cm. A vetőgép minden vetési sebességnél nagyon szépen dolgozott. A különböző vetési sebességek mellett a különbségek a maximum és minimum értékek közötti nem érik el a 0,5 cm-t. Vetési hibákkal, hiányos sorokkal nem találkoztunk. Az állomány megfelelő fejlettségi állapotban volt. A kísérleti terület gyommentes volt. 

Összegzésképpen elmondható, hogy a különböző felépítésű, és technológiájú vetőgépek esetében is megfelelő minőség érhető el a vetés egyenletességét, illetve a vetésmélységet tekintve emelt sebességek esetében is. Ezért ahol erre szükség van, és a terület, a talajállapot alkalmas rá, ott az optimális vetésidő elérése érdekében érdemes felgyorsítani a munkaműveletet.

Ez a kutatás az Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás keretében a 3023661216 azonosító számú támogatói okirathoz kapcsolódóan valósult meg. 

Szerző: Tóth Gergely, kutató, Discovery R&D Center nKft., Budapest