Aktuális cikkek

Mintegy 3800 milliárd vidékfejlesztésre

Jelentős kormányhatározat jelent meg a Magyar Közlönyben a vidéki Magyarország megújításáról, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a gazdák támogatási szintjének a 2021–2027-es időszakban történő megőrzéséről címmel.

A határozat kimondja, hogy “a Kormány – a vidéki Magyarország megújítása, a vidék gazdasági és népességmegtartó erejének növelése, a magyar élelmiszerönrendelkezés és exportpotenciál erősítése, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének fejlesztése és a gazdálkodók számára kiszámítható agrártámogatások érdekében” három döntést hozott:

  1. A 2021–2027-es Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben a 2023–2027-es időszakban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretből 25%-os forrás kerüljön átcsoportosításra az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap keretbe. Ennek felelőse az agrárminiszter, határideje a Közös Agrárpolitika Stratégia Terv tárgyalásaihoz igazodva.
  2. A 2021–2027. évek tekintetében 80%-os nemzeti társfinanszírozás kerüljön biztosításra a Közös Agrárpolitika Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap kerete számára. Ennek felelőse a pénzügyminiszter, határidőre pedig ezt állapította meg a kormány: a 2022–2029. évi központi költségvetés tervezése során.
  3. 2021. és 2022. években az érintett mezőgazdasági termelők esetében az egységes területalapú támogatás összegéhez kötött támogatás kifizetése 150 000 euró éves egységes területalapú támogatás felett 5%, 1200 hektárnak megfelelő összeg felett 100% támogatáscsökkentéssel kerüljön végrehajtásra. Felelőse az agrárminiszter, határideje pedig folyamatos. Ez a szabályozás nem újdonság, az agrártámogatások felső szintjére jelenleg is ezek a szabályok érvényesek.

Az igazán érdekes a határozat 2-es pontja. Az uniós támogatások rendszerében ugyanis általában 1 eurónyi forrás abból adódik, hogy a Brüsszelből érkező 85 eurócenthez a magyar állam a nemzeti költségvetésből 15 eurócentet tesz hozzá. A magyar társfinanszírozás tehát 15 százalékos. A kormánybiztos ezeken az arányokon fordítana az akkori értesülés alapján, és a magyar önrész arányát emelné 80 százalékra.

A vidékfejlesztési agrárforrásoknál léphet életbe az új szabály (a KAP második pillérénél). Ha a 85 egységnyi EU-s pénz fennmarad, akkor ehhez jön a megemelt magyar állami rész, ami már 340 egységnyi lenne, a teljes forrás összege pedig 425 egységnyire emelkedne az eddig érvényben lévő 100 egységről. Vagyis a szétosztható támogatási keret több mint a 4-szeresére növekedne a jelenleginek. Mivel azonban a kormányhatározat első pontjában jelzettek szerint a 85 egységnyi EU-s keret negyedét (21 egységnyit) átcsoportosították a garancia alapba, így 64 egységnyi EU-pénznél érvényesül a 80%-os magyar állami önrész. Praktikusan tehát 21 egységnyi KAP-forrásnál marad a jelenleg is érvényben lévő 15%-os állami önrész, így összesen 25 egységnyi pénzt lehet elosztani. Mellette pedig 64 egységnyi pénznél érvényesül a 80%-os magyar állami önrész, így további 320 egységnyit lehet elosztani (együtt 384 egységnyit). Ez közel megnégyszereződő vidékfejlesztési forráskeretet jelent, ami egyúttal azt is jelenti, hogy jócskán bele kell nyúlnia majd az állami költségvetésnek ennek a célnak a finanszírozásába az agrárium érdekében. Ez a jelek szerint ez a 2022-es évtől befolyásolná a hazai költségvetést.

Gyors kalkulációink szerint a 2021-2027-es ciklusban közel 4 milliárd eurónyi vidékfejlesztési forrás várható a KAP-ból, így ennek 75%-a (miután az 1-es pontban a kormány ebből csoportosított át 25%-nyi keretet) az egyszerűség kedvéért 1000 milliárd forintnyi uniós rész és ennél a tételnél nem 15%-os, hanem 80%-os magyar állami önrész érvényesülne, ami azt jelenti, hogy 180 helyett közel 4000 milliárd forinttal kell kiegészíteni az EU-s keretet, tehát A TÖBBLET MAGYAR ÁLLAMI KIFIZETÉS EZEN DÖNTÉS MIATT TÖBB ÉVRE ELOSZTVA ÖSSZESEN KB. 3800 MILLIÁRD FORINT LEHET.

A vidékfejlesztési agrárforrások (KAP II. pillér) finanszírozása és annak tervezett változása (mrd Ft)
 uniós részmagyar önrészteljes keret
15%-os magyar állami önrész mellett9981761174
80%-os magyar állami önrész mellett99839914989
különbség038153815
Forrás: Portfolio-számítás   

Hozzászólás a cikkhez