Aktuális cikkek

Az egészséges kukoricáért

Kiszomboron, a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. kísérleti telepén bemutatták a kukorica hibridek toxikus csőbetegségekkel szembeni ellenállóságának megállapítására beállított kísérleteket.

A kísérletezést a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. munkatársai végzik, Prof. Dr. Mesterházy Ákos kutatóprofesszor irányításával.

A szeptemberi bemutatót szerény érdeklődés követte, jórészt a kialakult koronavírus járványhoz kapcsolódó korlátozó intézkedések következtében, de a józan ész által diktált önkorlátozásoknak is betudhatóan.

  • Számukra és a kísérletezési munkában szintén részt vevő Magyar Kukorica Klub számára is fontos a kukorica egészsége – jelen esetben a takarmányozási és élelmiszer biztonsági kockázatokat hordozó toxikus gombabetegségek leküzdése – fogalmazott Prof. Dr. Mesterházy Ákos. – A kísérletezést annak felismerése inspirálta, hogy a sikeres védekezés alapja az ellenálló hibrid. Eredménnyel kecsegtető védekezési tanácsot a hibrid fogékonysági tulajdonságainak ismerete nélkül gyakorlatilag nem lehet adni. Minthogy a nemesítés oldaláról a sikeres munka előfeltételének számító génkapcsolati kérdések még nem eléggé tisztázottak, kézenfekvőnek tűnik a kereskedelmi hálózatban kapható hibridek rezisztencia tulajdonságainak vizsgálata, s a viszonylag kis kockázati szinttel rendelkező hibridek kiválogatása termesztési ajánlat céljából.

A fuzárium kísérletek értékelésének egyik legfontosabb momentuma a mesterségesen fertőzött csövek letörése a fertőzöttség mértékének megállapítása céljából. A törés után a csöveket a kísérleti parcellák előtt leterített jutazsákokon rendezik el, majd lefényképezik. Ezután a csöveket egyenként kézbe veszik és megbecsülik a cső gombafertőzéssel fedett részét, százalékos értékben kifejezve.

A szélesebb szakmai közönség – hatóságok, szakmai szervezetek, szakirányítás, gazdák, tanácsadók és oktatási intézmények – részére minden esztendőben bemutatják a „terítéket”, rávilágítva a téma valódi fontosságára, a kutatás hatékonyságára és szükségességére, az eredmények iránti érdeklődés felkeltésére.

A résztvevők meggyőződhettek arról, hogy az egyébként viszonylag kis természetes  fertőzéses nyomás ellenére a mesterségesen fertőzött csövek a hibridek közötti jelentős ellenállósági különbségekre mutattak rá. A természetes fertőzést lényegesen meghaladó súlyosságú fertőzést elérő kísérleti munka jelentősen lerövidíti a gyakorlati tapasztalatszerzéshez szükséges időt. Az eredmények érvényesítése a fajtaválasztásban egyúttal csökkenti a szántóföldön kialakuló epidémiák erejét, s a közvetlen károkozást. Ezeken a hatásokon túl segítséget nyújt a nemesítőknek is, a pedigrék visszafejtése után, a biztonságosabb hibridek kifejlesztésébe vonható szülővonalak kiválasztásában.

A kiszombori szántóföldi bemutatót – továbbra is betartva a járványügyi biztonsági szempontokat – munkaebéddel egybekötött értékelő megbeszélés követte. A megbeszélés során Mesterházy akadémikus ismertette a témával kapcsolatos nemzetközi összefogásban zajló munkát és kiemelte, hogy a több Fusarium és Aspergillus fajt alkalmazó 2-2 izolátumos fogvájós fertőzést a világon először Szegeden dolgozták ki, s a módszerrel folytatott vizsgálatok – a módszer újdonsága miatt is – jelenleg csak Szegeden folynak. Kiemelte a Magyar Kukorica Klub, a Dalmand Zrt. és a Bólyi Zrt. szerepét a kísérletezésben, és rámutatott arra a követendő példára, amit az említett két gazdálkodó szervezet mutat azáltal, hogy az itt nyert tapasztalatokat mind a fajtaválasztásban, mind a védekezésben érvényesíti.

Hozzászólás a cikkhez