Aktuális cikkek

Az ATK NÖVI kutatói számos új fajt fedeztek fel és kórokozót mutattak ki 2020-ban

Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói 2020-ban számos új fajt fedeztek fel világszinten elsőként, miközben Magyarországon is úttörőként mutattak ki több kártevőt és kórokozót.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szerdai beszámolója szerint az ELKH ATK NÖVI-nek mindig jelentős szerepe volt az újonnan megjelenő kórokozók és kártevők kimutatásában, ami egyúttal az ezek elleni védekezés első lépcsőfokának tekinthető.

“A komoly klasszikus és molekuláris módszereket, illetve tudást igénylő kutatások a kártevőcsoportok közeli és távolabbi rokonainak a megismerésével is együtt járnak, ez pedig minden évben számos új faj felfedezését eredményezi a tudomány számára”- olvasható a beszámolóban, amely a NÖVI kutatói által 2020-ban Magyarországon elsőként kimutatott növényi vírusokat és fitoplazmákat, ízeltlábú és puhatestű kártevőket, valamint a kutatók által a tudomány számára első alkalommal felfedezett vírus-, csiga-, pajzstetű- és atkafajokat mutatja be.

Mint írják, a múlt évben a kutatók Magyarországon első alkalommal jelezték a nárcisz háromfajta vírusának jelenlétét: a nárcisz késői sárgulását okozó vírust, a nárcisz látens vírust és a nárcisz mozaikvírust . Emellett a lovagcsillag mozaikvírust  is először mutatták ki nárciszon.

A beszámoló szerint ugyancsak először jelezték a tulipánt fertőző, és abban színtörést okozó Rembrandt tulipán színtörésvírust, amely a tavaszi növény virágának jellegzetes mintázatát okozza.  

A szintén tavasszal nyíló, kedvelt hagymás dísznövényen, a gyöngyikén a kutatók először mutatták ki a gyöngyike mozaikvírust. Ezen felül felfedeztek egy korábban a tudomány számára nem ismert potyvírust is.

Az összegzés szerint az intézet kutatói molekuláris módszerekkel első ízben azonosították Magyarországon az őszirózsa-sárgulás fitoplazmát közkedvelt kertészeti dísznövényeken, például a kokárdavirágon, a bíborlevelű kasvirágon, a kerti haranglábon és a réti kakukkszegfűn. Az új kórokozók felfedezését és kimutatását az intézet munkatársai a Szent István Egyetem (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) és a Neumann János Egyetem kutatóival közösen végezték.

A beszámolóban a kártevőkről szólva megemlítik, hogy az intézet munkatársai Magyarországon először mutattak ki két idegenhonos meztelencsigafajt 2020-ban: a feketefejű meztelencsigát és a malaccsigát. Mindkét faj máris országszerte elterjedt és károkozására is számítani kell – hívják fel a figyelmet.

A népszerű és gyakran ültetett bambusznövényeken is előkerült egy Kelet-Ázsiából behurcolt atkafaj. A rovarok közül két, Magyarországon eddig nem ismert levélbolhafaj, a pillangósokon előforduló seprűzanót-levélbolha, valamint a körtét károsító sárga körtelevélbolha került elő a feltáró munkákon.

Az intézet munkatársai a Szent István Egyetem, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Magyar Természettudományi Múzeum kollégáival közös kutatásaikon mutatták ki ezeket a kártevőket.

A beszámoló szerint 2020-ban nagyszámú, mintegy 30, a tudomány számára eddig ismeretlen fajt fedeztek fel a kutatók, elsődlegesen nemzetközi együttműködések keretében. Legnagyobb számban (21) új szárazföldi csigafajokat találtak, elsősorban Délkelet-Ázsia feltárása során. Mianmar területéről 4 fajt, Laoszból 10 fajt, Vietnámból 4 fajt, Thaiföldről 2 fajt, Kínából pedig egy fajt fedeztek fel a tudomány számára az intézet munkatársai.

A rovarok kutatása során egy eddig ismeretlen pajzstetűfajt is felfedeztek és leírtak Peruból. Az atkák tanulmányozása során pedig nyolc, eddig nem ismert fajt fedeztek fel a kutatók Afrikában – szerepel az ELKH közleményében.

(MTI)

Hozzászólás a cikkhez