Aktuális cikkek

Földhasznosítás másképp

Az elmúlt években hazánkban gombamód „nőnek ki a földből” a napenergia hasznosítására, elektromos energiává alakítására szolgáló naperőművek. Mezőgazdászként az ember nem ehhez van szokva, és sokkal természetesebbnek veszi, ha gabona, takarmánynövény vagy más növényi kultúra nő ki a lábunk alatt lévő földterületen.

A fenti kijelentés alapvetően igaz lehet, ugyanakkor érdemes néhány olyan tényre illetve tendenciára is gondolnunk, ami az egész kérdéskört más látószögbe helyezi. Cikkünk első fele ezen tényekkel és tendenciákkal foglalkozik, míg a cikk második felében fő olvasóközönségünket közvetlenebbül is érintő, az előzőekhez kapcsolódó kérdéseket járunk körül.

Először nézzünk meg pár alapvetést:

Az elmúlt évtizedben a magyarországi villamosenergia-felhasználás folyamatosan növekszik, a várakozások szerint a közeli jövőben átlépheti az 50 TWh-t (terrawattóra) Magyarország összes villamosenergia-felhasználása, mely tavaly elérte a 45,7 TWh éves szintet. Ennek fő kiváltója a villamosenergia alapú háztartási- és ipari technológiák, valamint a digitalizáció gyors terjedése.

A hazai villamosenergia-termelő kapacitás, és annak primer energiaforrás szerinti megoszlása:  

A fenti beépített névleges  termelőkapacitás hazánk mindenkori villamos-energia igényét átlagosan csak kb. 70%-os mértékben tudja lefedni, a hiányzó kb. 30%-ot importból fedezzük:

Az elmúlt évek energiatermelő kapacitásainak bővülése szinte kizárólag a megújuló energiaforrások, azon belül is leginkább a napenergia-termelés felfutásából származik. A fotovoltaikus kiserőművek (azaz: naperőművek) beépített termelő-kapacitásának alakulása, külön a HMKE (azaz: háztartási méretű) és külön az ezen méretet meghaladó (50kW beépített kapacitás feletti) kiserőműveket:

A várakozások szerint a naperőművek hazai összkapacitása 2022-re elérheti akár a 3000 MW-os szintet, míg a Nemzeti Energiastratégiában 2030-ig 6000MW naperengia-termelő kapacitás üzembe állítása a cél. A fenti célok elérésének elősegítésére, a megújuló energiaforrásokba beruházó kis- és középvállalkozások jelentős állami támogatással számolhatnak, melyet a napelemes erőművek esetében valamennyi felhasználási szegmensben támogatni tervezik.

A fenti mértékű és dinamikájú kapacitás-bővülés kisebb részben a HMKE/lakossági szegmensben, nagyobb részben a jelentősebb méretű (többezer m² nagyságú) egybefüggő tetőfelületekkel rendelkező csarnokokra, döntően pedig a földi telepítésű naperőművek létesítésével kerül megvalósításra. Ezen utóbbi két terület (egyik, másik, vagy mindkettő) közvetlenül is érintheti olvasóinkat. Főleg akkor, ha belegondolunk: várhatóan az eddig összesen létesült volumen 4-5-szöröse kerül megvalósításra a következő évek során.

A leírtakhoz pár dolgot mindenképpen érdemes szem előtt tartani. Mivel kimondott kormányzati cél a fentiek elérése, az nagy valószínűséggel meg fog tudni valósulni. Ezen fejlesztések döntő hányada várhatóan földi telepítésű lesz, melynek földterülete sok esetben művelés alatti terület. A termőföldek napenergia célú hasznosítását az alábbi fontos szempontok figyelembe vételével lehet megtenni:

  1. Mezőgazdasági földterületek a termőföld védelméről szóló törvény értelmében csak indokolt esetben vonhatóak ki mezőgazdasági művelésből, és ott is csak az adott településen átlagosnál gyengébb aranykorona-értékű területek vonatkozásában (2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről).
  2. A termőföld kivonása a földhivatalok gyakorlata alapján jellemzően csak az erőmű megépítése után, használatba vételi engedély birtokában lehetséges. Ez azt eredményezi, hogy a termőföldet eddig eladni sem lehet, ami nagyban nehezíti az erőművek megvalósítását és finanszírozhatóságát.
  3. 5-éves szabály: A termőföld más célú hasznosítása kizárólag a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 13. § (3) bekezdésében meghatározott célokra engedélyezhető, ha a más célra hasznosítani kívánt föld tulajdonjogának megszerzésétől számított 5 év még nem telt el, és a tulajdonos a tulajdonszerzés alapjául szolgáló okiratban a Földforgalmi tv. 13. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tett. Ez azt jelenti, hogy ha a vételtől számított 5 év még nem telt el, úgy a kivonás nem vagy csak bizonyos szankciók alkalmazása mellett lehet.
  4. Földvédelmi járulék megfizetése, melynek mértékét szintén jogszabályok írják elő: A termőföld végleges más célú hasznosításáért az igénybevétellel érintett termőföld aranykorona értéke alábbi táblázat szerinti szorzatának megfelelő forintösszeget kell járulékként fizetni, de legalább 20 000 forintot:
Minőségi osztályI.II.III.IV.V.VI.VII.VIII.
AK szorzószám184.000152.000120.00088.00056.00035.00020.0004.000

Ez azt jelenti, hogy egy 4-es kategóriás 20AK szántó után 12*88e HUF azaz 1.056 ezer HUF földvédelmi járulékot is meg kell fizetni hektáronként a kivonáskor.

Megoldás az lehetne, ha a naperőmű területét képező földterület kivonása az erőmű engedélyezését követően, a földvédelmi járulék megfizetésével és az építési napló megnyitásával megtörténhetne. Ez nem csak a földterület adott használati célra történő értékesítését, hanem az azon megvalósuló projektek finanszírozhatóságát is alapvetően segítené elő.

A fentiek kapcsán olvasóinknak három fő gondolatot javaslunk megfontolásra: 

Nézzenek körül, tájékozódjanak és éljenek a naperőművek megvalósítására, vagy a megújuló energia hasznosítására célzott támogatásokkal.

A fenti energetikai irányok minden szinten jó lehetőséget biztosítanak: hazánknak, a projektek beruházóinak, és a földterület tulajdonosának egyaránt. Ne ragaszkodjunk régi koncepciókhoz!

Mindaddig, amíg a földterület kivonása utólag történhet meg, a naperőművek finanszírozásához a legtöbb finanszírozó bank a földterületre szóló zálogbejegyzést ír elő. Ha minden egyéb szempontból is látjuk értelmét a terület ilyen hasznosulásának, azonban a földterületet nem szeretnénk értékesíteni, legyünk partnerek benne.

A VER-hez (Villamos-Energia Rendszer) kötődő adatok forrása: MAVIR Zrt. publikációk

Hozzászólás a cikkhez