Aktuális cikkek

Terület alapú támogatások

A területalapú támogatások egy gazdaság számára kifizethető maximális összegére vonatkozó szabályok (capping) módosításáról is döntöttek a legutóbbi uniós csúcson.

A támogatások elvonása a jelenlegi 150.000 helyett már 100.000 euró évi támogatási összeg felett lehetséges lesz – amennyiben a tagállam így dönt. A tagállam dönthet ugyanis, hogy elvonja-e a területalapú támogatás 100.000 euró feletti részét, és ha igen, milyen mértékben. Szintén a nemzeti kormányokon múlik, hogy megengedik-e a munkabérek és járulékaik beszámítását, azaz az ilyen címmel kifizetett összegekkel csökkenthető lesz-e az elvonás.

Eldőlt, hogy a capping – az előzetes bizottsági javaslattal ellentétben – továbbra is csak a területalapú támogatás alapkomponensére fog kiterjedni, így a zöldítésre – illetve az annak helyébe lépő környezet- és klímavédelmi komponensre -, valamint az egyéb jogcímen járó közvetlen támogatásokra (pl. fiatal gazda top-up, termeléshez kötött támogatások) nem. Az, hogy mely gazdaságokat fog a kormány esetleges jövőbeni döntése alapján érinteni a capping, függ többek között az egy hektárra jutó területalapú támogatás összegén túl az is, hogy ebből mekkora részt fog képviselni az ún. alapkomponens, és a zöldítés helyébe lépő új „zöld” komponens. Ha figyelembe vesszük azt a szintén a KAP-ot érintő, a júliusi csúcson hozott döntést, miszerint a KAP költségvetésének legalább 40 százalékát környezet- és klímavédelmi célokra kell fordítani, akkor alappal feltételezhető, hogy a mostani 30 százalékos zöldítés legalább 40 százalékos arányt fog kitenni a területalapú támogatáson belül. Ez a változás némileg mérsékelheti a 150.000 eurós határ 100.000 euróra csökkentését, hiszen csökken a támogatás elvonásánál figyelembe veendő, és így elvonás alá kerülő támogatásrész.

Ha egy tagállam úgy dönt, hogy figyelembe veszi a munkabéreket és járulékokat, nem tudni, hogy ebben az esetben milyen módszert választ annak kiszámítására. Akár egy-egy régióra, vagy a tagállamra jellemző, statisztikákon alapuló átlagbéreket, akár a ténylegesen kifizetett konkrét munkaerőköltségeket veszi figyelembe, jelentős adminisztrációs többletteherrel lehet számolni .

Forrás: Világgazdaság

Hozzászólás a cikkhez