Aktuális cikkek

HÚSMARHATENYÉSZTÉS

1. kép – Méretfelvételezés Ráckeresztúron, az egyesület által irányított KSTV zárásakor

Vajon melyik bika az igazán jó tenyészbika?

Elmondhatjuk, hogy az utóbbi néhány évben a húsmarhatartás felfelé ívelő karriert fut Magyarországon. A világfajták és hazai fajták jelenléte, a termelés módja, a technológia és a tenyésztéstechnikai módszerek tárháza is igen széles, mely igen összetett, heterogén állományokat eredményez. 

Ezt fűszerezi a gazdák „szakmai hitvallása” mely betartja a kardinális szabályokat ugyan, ámde meglehetősen különböző elméletek alapján hajtja végre a tenyésztési, vagy termelési tevékenységét. Azonban egy jelenség minden gazdaságban azonos: tehénből jóval többre van szükség, mint bikából…! Azt az összefüggést, miszerint egy tehén egy évben általában egy borjat hoz a világra, valamint egy bika több tehenet is képes termékenyíteni – szinte mindenki tudja. Azt azonban már kevesebben látják, hogy ennek eredményeképp egy állományban egy rossz tehén esetén egy rossz borjúval számolhatunk, viszont ugyanebben az állományban egy rossz bika esetén legalább 30–40 rossz borjú várható. Az összefüggés egyértelmű: mivel egy bikának jóval több utóda jelenik meg egy tenyészetben, mint egy tehénnek, ezért a bika minőségére nagyon oda kell figyelnünk. De vajon milyen mutatók alapján tudjuk „meghatározni egy-egy bika minőségét”? A kérdés nem egyszerű.

1. ábra – A tehenek és a tenyészbika által örökített genetikai arány megjelenése az utódpopulációban

Saját teljesítmény

Tapasztalataink szerint a legtöbb tenyészbika vásárló ránézés alapján választ, vagyis a tenyészbikajelölt megtekintése, és annak látványa, összbenyomása alapján dönti el a vevő, mely bikát fogja megvenni. Néhányan azonban tüzetesen megnézik a teljesítményvizsgálati minősítő lapot is, melyet az egyesület minden minősült tenyészbikához kiállít. Szerencsére ezutóbbi vevők száma folyamatosan nő, ami alapján elmondható, hogy a teljesítményadatok értékelése egyre fontosabb. Ez nem véletlen, ugyanis az indexek a minőségről árulkodnak. A kiállított minősítő lapok nem csak a mért és pontozott tulajdonságok értékeit tartalmazzák, hanem %-os összehasonlító indexet is mutatnak külön a populáció átlagától való eltérésre, illetve a hazai állományátlaghoz viszonyítva. Ha ezeket az értékeket és indexeket valaki jól tudja olvasni, választ kap arra a kérdésre, hogy vajon tenyész típusú vagy terminál típusú bikát választ épp, valamint üszőre, vagy csak tehénre érdemes használni az adott tenyészbikát. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kiváló küllemű, megjelenésű és teljesítményvizsgálatú bikák után jó eséllyel várhatunk hasonlóan jó minőségű utódokat – de ez egyátalán nem biztos, hogy így is lesz.  

2. ábra – Részlet az STV minősítő lapon feltüntetett adatokról

A tejesítmény indexek értelmezése

Először maradjunk a teljesítmények indexálásánál, hiszen akár sajátteljesítmény, akár ivadékteljesítmény vizsgálati eredményeket értelmezünk, ezzel a statisztikai módszerrel találkozunk. Az indexek az egyes tulajdonságok mért, valamint pontozott átlagértékétől való százalékban kifejezett eltérés. Minden vizsgált tulajdonságra külön számítunk állomány átlag alapján és országos átlag alapján indexértéket. Ezeket az értékeket a sajátteljesítmény vizsgálati lapon tüntetjük fel. A 2. ábra alapján a 205 napra korrigált súlyhoz (262 kg) 108-as, és 91-es index tartozik, ami azt jelenti, hogy a választott egyed korrigált választási súlya a tenyészetben, a bikák átlagos eredményénél 8%-kal jobb, ugyanakkor az országos átlagnál 9%-kal rosszabb. Ez a két mutató nem csak a bikáról, hanem a tenyészetekről is információt ad, ha a vásárló ezt tudja értelmezni. Itt például a telep egy pozitív variáns egyede az országos átlaghoz viszonyítva negatív teljesítményt mutat, vagyis a telep átlagmutatója ezen tulajdonság tekintetében nem tartozik az ország élvonalába.  

2. kép – Genomikai analízishez mintaelőkészítés automatizált laboratóriumban

Modern lehetőségek a tenyészbikák teljesítményének értékelésében

A Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete jó kapcsolatot ápol fajtáinak hazájával a genomikai analízis terén is. Mivel a limousin fajtának Franciaországban megbízható referenciabázisa van, ezért hazánkból érdemes tenyészbikák és nőivarú egyedek szőrmintáit kiküldve analizálni a genetikailag kódolt teljesítőképességet. Jelenleg ezt minden KSTV-ben tesztelt limousin tenyészbika növendékre elvégzi az egyesület. Leginkább olyan tulajdonságok vizsgálata esetén van értelme ennek a módszernek, mely a tenyészbikán nem mérhető. Ilyen például a tejtermelés tenyészértéke, melynek mennyiségi mérőszámát csak az utódok termelése során észlelhetjük. A genetikai kódból – melyet a DNS-ből nyerünk – azonban következtethetünk arra, hogy egy-egy bika genomjában rögzített SNP adatai (pontmutációi) az örökítőanyag meghatározott helyén olyan bikákéhoz hasonlít-e leginkább, melyek utódai nagyon jó termelő leány ivadékok, vagy olyan bikákéhoz, akik rossz tejtermelésű tehenek megszületésében működtek közre. Ugyanez a metódus igaz az ellési mutatókra. A húsmarháknál ezek az úgynevezett anyai tulajdonságok nagyon fontosak, hiszen ezeket a fajtákat folyamatosan évtizedeken keresztül a legjobb hústermelés, húskihozatal irányába nemesítették, és a hústermeléssel összefüggésben lévő tulajdonságokra való kiválogatás mindig is gyengülést idézett elő a reprodukciós mutatókban. Ezutóbbiakra pedig elég nehéz volt szelektálni, hiszen az eredmények az utódok megszületése, és termelésbe állítása után kezdtek értékelhetővé válni. Mígnem megérkezett a genomikai áttörés, amely segítségével ez a „nem látható tulajdonság valamelyest láthatóvá válik”. Egyesületünk jelenleg Franciaországgal végeztet ilyen vizsgálatokat, de Csehországgal is tárgyal a választ keresve; hogyan lehetne a nemzetközi kutatási kapcsolatainkat tovább erősíteni, mely elősegíti a hazai szelekciós előrehaladást.

3. kép – Herék ultrahangos vizsgálata a KSTV telepen

Az andrológiai ellenőrzés kulcskérdés

Sokan mondják, hogy a tenyészbikának igazán két fontos szerve van. Az egyik a lába, amely a legfontosabb a tehenek fedezéséhez. Ha a láb szerkezete, konformációja nem megfelelő, nem strapabíró, akkor a folyamatos felugrások miatt – és a legelő állandó bejárása következtében – hamar tönkremegy. Ha pedig egy bikának fáj a lába, nem fog felugrani, nem lesz fedezés és természetesen termékenyülés sem. Nyilván a láb kulcskérdés, azonban a termékenyítéshez mégis elsősorban a nemzőszerv épsége a legfontosabb. Tehát a másik fontos szerv az ivarszerv, és a szaporító szervrendszer teljes épsége. Mivel a tenyészbika feladata a folyamatos szaporodás, utódnemzés folyamata, így kulcskérdés, hogy az ezért felelős szervek épségéről, működőképességéről tájékozódjunk. Ehhez egyesületünk bevezette a KSTV telepen történő andrológiai vizsgálatot. Itt tulajdonképpen egy ultrahangos herevizsgálat történik (a szerv épségét vizsgálja), valamint ezt kiegészíti a szaporítóanyag mintavétele, melyet laboratóriumban elemezve a sperma minőségéről kaphatunk információt. Amelyik bika eredménye nem megfelelő, az nem kerülhet tenyésztésre. Véleményünk szerint olyan helyről érdemesebb tenyészbikát vásárolni, ahol ez az eredmény rendelkezésre áll, hiszen kizárólag itt garantálható a nemzőképesség biztonságos hibátlansága. Noha a vizsgált bikák mindössze kevesebb, mint 1 %-a nemzőképtelen, mégis számos reklamációtól és szaporulathiánytól menthet meg minket a vizsgálati tanúsítvány.

Konklúzióként elmondhatjuk, hogy az első benyomás nagyon fontos egy-egy bika vásárlásakor, ám mégsem az a legjobb tenyészbika sokszor, amelyik a legszebb. Ha igazán jó tenyészbikát akarunk vásárolni, akkor a küllem mellett nézzük meg a teljesítményét, melyeket a teljesítményvizsgálati lapokon látunk! Ha rendelkezésre áll tenyészértékindex, pl. genomikai érték, akkor azt is vegyük figyelembe. Fontos, hogy ne vesszenek el ezek az információk a „szépség”, a szarvatlanság, a szín és az egyéb külső tulajdonságok forgatagában, mert a felvásárló általában az átvételi élősúly alapján fizet, melyet legkevésbé a „szépség” és az előbb felsorolt tulajdonságok jellemeznek. Azt pedig csak remélni tudjuk, hogy a jövőben a vásárlóknak egyre fontosabb lesz a tenyészbikák szaporító szervrendszerének épségét bizonyító vizsgálatok eredményeinek tanúsítványa.

Szűcs Márton

ügyvezető igazgató

Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete

Hozzászólás a cikkhez