Aktuális cikkek

Tavaszi szántáselmunkálással kapcsolatos tudnivalók

Rugós lapsimító rudazattal

Lassan itt a tavaszi szezon, ilyenformán időszerűvé válik a szántáselmunkálással kapcsolatos elmélkedés! A 2020. év talajművelési szezon a kora tavaszi szántáselmunkálással és felszínalakítási munkálatokkal veszi kezdetét.

A tavaszi szántáselmunkálás célja az, hogy a magágy készítési munkálatokat, minél jobban elősegítsük és optimális körülményeket biztosítsunk a magágy készítés elvégzésére.

Felszínalakítás fontossága abban rejlik, hogy az alapművelési és felszínalakítási hibák miatt, a talaj egyenlőtlenül ázik be és a nedvesség különbségek magágy készítésig nem egyenlítődnek ki. Emiatt lépcsős és heterogén lesz a kelés és a növények termése és termés minősége elmaradt az optimális körülmények között kelt társaitól. Ezért megoldás a tábla szinten elvégzett jó alapművelés és elmunkálás- felszínalakítás, hogy biológiailag jól beérett talajt kapjunk magágy készítési munkák kezdetére. Biológiai érettség elérésekor a talajban mind a fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságok kedvező összhangja alakul ki. A biológiai érettség kímélő alapműveléssel és felszínalakítással megteremthető és megtartható, ebből fakadóan hosszú távon növeljük a talaj termőképességét. 

A száraz őszön elvégzett szántások során sok helyen asztalnyi rögök és az egyenetlen munka mélységből eredő hullámosságok miatt, már sejthetjük, hogy nehéz lesz elmunkálni a szántásokat, főleg akkor ha a tavaszi idő szárazra fordul. Ezen munkálatokat a talajszerkezetet és nedvesség megóvása mellett csak korszerű eszközökkel, gépekkel lehet elvégezni. A régen oly divatos gerenda és ládasimítók használata a teljes szezonra elporosítják, tönkre teszik a talaj szerkezetet, az ilyen módon elporosított tönkretett talajszerkezet védtelen a defláció és az erózió ellen- az elporosított nem pedig morzsalékos talaj szerkezetet már a magágy készítés sem tudja feljavítani. Ebből fakadó másik probléma, hogy az elporosodott talaj szerkezetű magágyba elvetett magnak elég egy tavaszi zivatar és már a talaj cserepesedik emiatt növények nem tudnak megfelelően kicsirázni és utána kikelni és a vetéskor beállított tőszám már nem lesz megfelelő. 

A szerkezetkímélő szántáselmunkálás és felszínalakítás célgépei a rugós simítóval felszerelt henger kombinációk. Mivel a rugózott simítólapok nagy hatékonysággal végzik a felszín egyengetését de nem porosítanak és közepes minőségben porhanyítanak. A simító lapok mögött haladó henger lezárja a kevésbé bolygatott felszínt és megakadályoza a talaj kiszáradását. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a gép egy menetben összetett munkát végez, mert a hidraulikusan állítható simító a szántási egyenlőtlenséget elmunkálják és egyen aprítják. A simítóban szerelt merevítő rúd segítségével tökéletesen elmunkált talaj felületet kapunk. 

Ha eltávolítjuk a rudazatot a simítólapokból, azok egymástól függetlenül tudnak mozogni, így a nagyobb mennyiségű tarlómaradvány vagy nedvesebb talajviszonyok esetén is megfelelő eredményt tudjuk elérni. Sorban felszerelt rögtörő hengerek (croskill, cambrige vagy gyűrűs, amelyeket talajviszonyoknak kell megválasztani) a rögtörő hengerek használatakor hátra maradt laza talajréteg megakadályozza a hirtelen esők utáni cserepesedést és megfelelő porhanyós talajréteget hagy maga után és felszín elmunkáláskor minimálisra csökkenthetjük a talajnedvesség vesztését. Összevéve megállapíthatjuk, hogy ezen célgépek használata a szántás elmunkálás során talajszerkezet kímélő, nedvességmegőrző tulajdonságai miatt hatékony gépeivé válnak a magyar gazdák számára.

Bellus József, Horváth Mariann

Hozzászólás a cikkhez