Aktuális cikkek

Őszi kalászos fajtabemutató Timáron

A mezőgazdasági termelésben kulcsfontosságú a fajta tulajdonsága, jellemzője. Az sok mindent meghatároz. A timári Vetőmag és Szárító Kft. rendszeresen szervez őszi kalászos fajtabemutatókat. Ez történt 2019. június 7-én is, amikor is a településen szép számú szakember találkozott, hogy értesüljön a gazdálkodásuk szempontjából legfontosabb információkról, illetve megtekintsék a Vetőmag és Szárító Kft. és a fajta-előállítók kínálatát. 

Pásztor András, a társaság ügyvezetője bevezető előadásában többek között elmondta, hogy a rendszerváltoztatás után elérkeztünk egy olyan ponthoz, ahol és amikor ismét jelentős változtatást kell végrehajtani a gazdálkodásban. Ha versenyben akarunk maradni, akkor lényegesen hatékonyabban és eredményesebben kell tevékenykedni. Nem tudni, hogy 2020 után az EU-támogatások miként alakulnak. A kieső bevételeket mindenképpen ki kell gazdálkodni. Fel kell készülni a felvásárlási árak alakulásával összefüggő problémákra is. Azontúl a mezőgazdasággal foglalkozók körében komoly generációváltás előtt állunk. Az agrárium jelenleg nem nagyon vonzó a fiatalok számára. 

Beszélt arról is, hogy a talajművelés, a növényvédelem során és a technika révén vannak lehetőségek az aszálykárok csökkentésére. 

Vinnai Győző országgyűlési képviselő megjegyezte, hogy ezen az agrárrendezvényen is kevés fiatal gazdát lát, s ha így haladunk, az idősebbek nem tudják, kinek átadni a stafétabotot. Nagyon fontos a fiatalokat bevonni az mezőgazdasággal összefüggő tevékenységekbe. Ha az nem sikerült, akkor baj lesz, vagy más van is. Az egyetemtől az agrár szakképzéssel bezárólag jelentős változás várható. Az agrár felsőoktatás csupán négy százalékát teszi ki a felsőoktatásnak. Ez kevés. 

Zsán-Klucsó Klaudia, az agrártárca osztályvezetője a vidékfejlesztési pályázatokról beszélt. Kifejtette, hogy vidékfejlesztési programok megvalósítása zajlik. Hetvennégy megjelent pályázati felhívás volt, ebből már 62 lezárult, tizenkettő van még nyitva. A meghirdetett pályázati felhívás keretösszege 1500 milliárd forint, amelyből 1300 milliárd forint már lekötésre került, ami azt jelenti, hogy a támogatási okiratok kiküldésre kerültek. Viszonylag szűk az a keret, amire még támogatási kérelem nyújtható be. A kifizetések országos szinten 35 százaléknál járnak (június 7), de ez napról napra nő.  A benyújtott pályázatok magas arányban nyerni tudtak.

A vidékfejlesztési program keretében a vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére még lehet pályázni, erre még van pénzkeret. 

Az előadó felhívta arra a figyelmet, hogy a támogatói okiratban vannak elszámolható költségek. Azokon lehet módosítani valamilyen mértékben, de nagyon oda kell figyelni arra, hogy miben és hogyan. 

Papp Gergely, az agrárkamara szakmai főigazgató-helyettese „Mit hoz a jövő? Amit jelenleg tudunk a 2020 után várható támogatásokról” – címmel tartott előadást.  Elmondta, hogy meg fog változni a közös agrárpolitika, s nincs más lehetőség. Óriási a nyomás a nyugat-európai választópolgárok részéről, hogy a környezeti fenntarthatósági, állatjóléti egy egyéb etikai kérdések sokkal nagyobb szerepet kapjanak a közös agrárpolitika szabályozásában és az ehhez kapcsolódó támogatásokban. 

Kérdés, hogy ez mikor történik meg, mire számíthatunk. 

A mostani időszak elméletileg 2020. december 31-én ér véget. 2021. január elsejétől lenne új támogatási időszak. De az európai szintű döntéshozatal elmaradt a saját maga által kitűzött időpontoktól. Amíg nincs meg a közös költségvetés, addig nem lehet dönteni a közös agrárpolitikáról se. Amíg a közös agrárpolitika jogszabályai nincsenek meg, addig a tagországok nem tudják elvégezni a rájuk háruló munkafolyamatokat. 

Gyakorlatilag nincs esély rá, hogy 2021. január elsején kezdetét vegye az új közös agrárpolitika. Sokkal valószínűbb a 2022. évi dátum, de a további évi csúszás lehetősége is benne van a pakliban.
Számunkra egyáltalán nem gond, ha később kezdődik az új közös agrárpolitika, mert ameddig nincs meg az új, addig a mostani agrárpolitika mellett dolgozunk tovább, következésképpen a mostani a támogatási rendszerek működnek. Nekünk az lenne jó, ha minél tovább húzódna az új közös agrárpolitika bevezetése.
Választ kellene adni arra a kérdésre, hogy mennyi pénz lesz kifizethető, mennyi támogatás kerül Magyarországra? Ez nagyon trükkös kérdés. Annyit látni, hogy kevesebb pénz van a közös agrárpolitikára beállítva a közös költségvetésben a 2021 és 2027 közötti időszakra. Ez ellen erősen tiltakozunk. 

Látni kell, hogy a másik oldalon is vannak erők. De reményeink szerint a legfőbb és alapvető tevékenységek támogatása nem változik. Ide sorolható a területalapú támogatások nagy része, valamint a termeléshez kötött támogatások. Várhatóan Brüsszelből a vidékfejlesztésre fog kevesebb támogatás érkezni, mind eddig. De a támogatásoknak nem a teljes összege jön Brüsszelből, hanem az összegnek egy részének forrása a magyar nemzeti költségvetés. Az alapvetően nemigen fog változni, hogy mennyi pénzt fizethetünk ki. Viszont nagy kérdés, hogy a 2021 után kifizethető pénz fog-e annyit érni, mint most. Kérdés, hogy ugyanúgy fog-e működni a rendszer, s ugyanolyan jogcímeken lesz a kifizethető a támogatás, mint jelenleg. Itt vannak érdekességek. 

A támogatások nagy része úgynevezett alaptámogatások keretében fog kifizetésre kerülni. Ezt azt jelenti, hogy a gazdáknak körülbelül a mostani feltételeknek kell megfelelniük. Az előírások nem lesznek sokkal brutálisabbak. A támogatás nyújtásának egy részét a tagország saját maga döntheti el. Elkülönítheti, s úgy határozhat, hogy azt annak fizeti ki, aki magasabb környezeti, természeti, állatjóléti hozzáadott értéket állít elő. Aki hajlandó szigorúbb gazdálkodási feltételeknek megfelelni, az több támogatást kaphat. 

Azt is meg kell nézni, hogy a környező, sőt a távolabbi országok hogyan tervezik ezt. Az összes forrás mekkora részét különítik el ilyen célra és milyen feltételekkel fizetik ki. Ebben a különböző országok között nagyok a különbségek. De az ezzel kapcsolatos munka éppen csak elkezdődött. Várhatóan a 40 év alatti gazdálkodók több kiegészítő támogatást fognak kapni egy hektárra vonatkozóan.

Papp Gergő elmondta, hogy a szándék az, hogy körülbelül 1200 hektár legyen az a határ, ahonnan a támogatáselvonás a jövőben is alapvetően érvényesül. De kérdés, az EU-ban ez ügyben mit lehet elérni. 

Dr. Andréka Tamás, az agrárminisztérium főosztályvezetője a földforgalmi törvény legutóbbi módosításának aktuális kérdéseiről adott tájékoztatást. Elhangzott, hogy január 11-én  lépett hatályba a földforgalmi szabályozásnak egy viszonylag tágabb területre kiterjedő módosítása. A jogalkotó nagyrészt az életszerűséghez próbálta közelíteni, módosítani a szabályozást. Bizonyos pontokon pedig szigorított rajta. 

A legizgalmasabb rész az elővásárlási, elő-haszonbérleti jogosultsági rendszer átalakítása. Egyrészt sokan találkoztak azzal a speciális problematikával, hogy egy olyan földrészlet esetében, amely a települések határánál fekszik, a szomszéd település oldaláról szomszédos földhasználó, vagy -tulajdonos az elővásárlás, elő-haszonbérleti sorrend tekintetében nem rendelkezett már azzal a privilégiummal, mintha ő a másik település irányából lenne szomszédja az adott földrészletnek.

Ezt változtatta meg a jogalkotó olyan módon, hogy innentől fogva tág módon kiterjesztette a szomszédosság kérdését. Bárhol is helyezkedik el a földrészlet, ha a földrészlet az eladó, vagy bérbe adandó földrészlettel szomszédos területnek a tulajdonosa, vagy használója a földrészlettel azonos településen helyben lakó, vagy valamelyik szomszédos településen helyben lakó, akkor már a helyben lakó szomszédot megillető elővásárlási, elő-haszonbérleti joggal rendelkezik. Tehát nemcsak a település határán fekvő földrészletek esetében, hanem a településen belül fekvő földrészletek esetében is a szomszéd településen helyben lakó, de a földrészlet tekintetében szomszédos gazdálkodó rendelkezik ezzel az elővásárlási, elő-haszonbérleti jogosultsággal. 

Szintén az elővásárlási jogot érintő kérdéskörben jelentős változtatás történt. Az állattartók tekintetében szigorodtak a szabályok, Illetve új szereplők, új jogosultságok jelentek meg. Az állattartás szigorodása olyan tekintetben következett be, hogy a földrészlet művelési ágával és a tartott állatokkal kapcsolatot létesített a jogalkotó. Tehát elsősorban a legeltetéses takarmányozással tartandó állatok esetében egyik legelő fásított terület vonatkozásában, míg az elsősorban abrak takarmánnyal etetett állatok esetében szántó vonatkozásában gyakorolható elővásárlási jog, azzal a további megszorítással, hogy szántó esetében az állattartónak magának takarmányvállalkozónak is kell minősülnie. 

A takarmányvállalkozásnál 3 kategória van, s közülük kettő releváns. Az első kategóriába az engedéllyel rendelkező vállalkozók tartoznak. Ezek azok a takarmány-előállítók, akik premixet készítenek, vagy gyógyszert, illetve D-, A-vitamint, illetve szelént, vagy rezet kevernek a takarmányba.

A második kategóriába az a takarmányvállalkozó  tartozik, aki „minden más” jelzővel jellemezhető. A harmadik kategóriába azokat a takarmányvállalkozókat sorolják, akik nem jogosultak elővásárlási és elő-haszonbérleti jogra. Ők az elsődleges terméket takarítják be, magyarán a réti szénát kaszálják. 

A hatása a változtatásnak az, hogy a tartott állatok fajtájához igazodik, vagyis ahhoz, milyen típusú, milyen művelési ágú földön gyakorolható az elővásárlási, elő-haszonbérleti jogosultság, illetve szigorodtak a feltételek. 

A kertészeti termékeket előállítók esetében bővült az elővásárlási, elő-haszonbérleti jog rendszere. Náluk a földvásárlás és földbérlés célja az, hogy kertészeti termékeket állítsanak elő az adott területen, és kert, szőlő, vagy gyümölcsös művelési ágban van nyilvántartva a terület. A kertészeti termékeket előállítókat elővásárlási, elő-haszonbérleti jog illeti meg a jogszabály-változtatás eredményeképpen. 

A vetőmag-előállítókat is érinti a jogszabály-módosítás. Ha valaki már vetőmag-előállítónak minősül, tehát a saját nevében a növénytermesztési hatóságnál vetőmag-előállítóként van nyilvántartva, akkor jogosult elővásárlásra és elő-haszonbérleti jogra abban az esetben, ha vállalja, hogy az adott területet három éven belül művelésbe veszi. És vállalja, hogy a művelésbe vétel időpontjától számítva a következő tíz év közül legalább 6 éven át a terület teljes részén vetőmagot állít elő. Terület bérlése esetén azt kell vállalnia, hogy a bérlési idő két harmadában vetőmagot állít ott elő.

Történt módosítás a sorrend tekintetében is. Elővásárlási jog vonatkozásában,  azontúl, hogy a kertész, illetve a vetőmag-előállító bejött a sorrendbe, méghozzá az állattartóval azonos pozícióval, bekövetezett az a változás, miszerint helyet cserélt egymással az állattartó és a helyben lakó szomszéd. Tehát a sorrend úgy néz ki, hogy első helyen van az állami, a másodikon a földet használó földműves, őt követi a helyben lakó szomszéd, és utána jön az állattartó, a kertész, a vetőmag-előállító, biogazda…, végül pedig a 20 kilométeren belüli gazdálkodó.  

A januári törvénymódosításnak igen jelentős területe a tulajdonszerzési eljárást érintette. Ezen belül is az agrárárkamarának az eljárásban való szerepét. Korábban úgy nézett ki egy földszerzési, földvásárlási eljárás, hogy megtörtént a kifüggesztés, a földhivatalhoz bekerült, a jegyző átküldte a szerződésnek a bejelentkezett elővásárlás-elfogadó nyilatkozatokat. A földhivatal egy rövid érvényességi és hatályossági szempontból történő szűrés után elküldte a kamarának véleményezésre a dokumentumokat. A kamara döntésével, állásfoglalásával szemben a település önkormányzatának képviselő-testületéhez lehetett kifogást benyújtani, amellyel szemben a bírósághoz lehetett fordulni. Majd visszakerült a földhivatalhoz az eljárás. A földhivatal lefolytatta a hatósági jóváhagyást, és ezzel újra bírósághoz lehetett fordulni. 

Ezt az őrületet megszüntette a jogalkotó, s jelentősen rövidítette az eljárást, méghozzá oly módon, hogy újra pozicionálta az agrárkamarának az eljárásbeli szerepét, és megszüntette a képviselő-testületeknek funkcióját. Tehát a képviselő-testületek a szerződés-jóváhagyási véleményezési eljárásban már nem jelennek meg, s így a képviselő-testületek döntésével szembeni bírósági vizsgálat is kiesett az eljárásból. 

Most úgy néz ki az eljárás, hogy kifüggesztés, be lehet jelentkezni az elővásárlási jogosultaknak, a földhivatal előszűrő vizsgálata, majd az agrárkamara következik. Az agrárkamara állásfoglalása visszakerül a földhivatalhoz, a földhivatal lefolytatja a jóváhagyási eljárást, és ezzel szemben lehet a bírósághoz fordulni. 

Annak érdekében, van ez, hogy az agrárkamara állásfoglalásában megjelenített támogatás, vagy elutasítás is a továbbiakban vitatható legyen, tehát ha valaki nem ért vele egyet, akkor a bíróság előtt kifogásolni tudja, vagy meg tudja védeni az álláspontját. 

Péter József szakmérnök, a Timári Vetőmag és Szárító Kft. területén végzett növényvédelmi munkákról informálta a gazdákat. Azok zömében a BASF- és a KITE-technológiáján alapultak. 

Közölte, bizonyára mindenki értesült róla, hogy komoly hatóanyag-kivonások várhatók az elkövetkezendő években. A növényvédőszer-gyártó cégek megpróbálnak valahogyan lépést tartani ezzel. 

A fajta-előállítókkal abban állapodtak meg, hogy a bemutatóparcellákon nem végeznek szárszilárdítást egyetlen kalászos gabona esetében se, azért, hogy mindenki a maga valóságában nézhesse meg, hogy az adott kalászos gabona milyen magas természetesen állapotban és milyen habitusú.  

Cselényi György

A rendezvényről további fotók itt: https://drive.google.com/drive/folders/11nNoGdpN-Rk8mNV56diYZzflO43o_OIh?usp=sharing

Hozzászólás a cikkhez