Aktuális cikkek

Végső búcsú Sallai Páltól

Több százan kísérték utolsó útjára Sallai Pál kertészmérnököt, szakmérnököt, az országos hírű növény-egészségügyi szakértőt, szaktanácsadót, a hajdani Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás nyugalmazott igazgatóját, egyetemi és főiskolai előadót, növényvédelmi szakírót. Betöltötte a megyei növényvédő mérnöki és növényorvosi kamara tiszteletbeli elnöki tisztét is. Sallai Pál 81 éves volt. 

A gyászszertartást 2019. február elsején a nyíregyházi Északi temetőben tartották meg. Sallai Pál elhunytával igen nagy veszteség érte a növényvédelmi hivatás szakapparátusát. 

Emlékét a Magyar Mezsgye című mezőgazdasági lap Szerkesztősége is kegyelettel megőrzi. Cselényi György a temetésről készült összeállítását itt megtekinthetik: https://youtu.be/njJVM3x8pvE

 

 

Sallai Pál kézműves családba született negyedik gyerekeként 1937. december 2-án Nyíregyházán, az akkor még tanyának számító Kisteleki szőlőben. Édesapja a Donnál elesett, így édesanyja egyedül nevelte gyermekeit. A apai nagyapja gazdálkodóként megszerettette unokájával a gyümölcs- és növénytermesztést, így nem is volt nehéz döntenie a pályaválasztásban. A Nyíregyházi Evangélikus Általános Iskolát követően a Nyíregyházi Kertészeti Technikumban 1955-ben kertész technikusi oklevelet szerzett. Útja a budapesti Kertészeti és Szőlészeti Főiskolára vezetett, ahol 1967-ben okleveles kertészmérnöki diplomát szerzett, majd elvégezte a Gödöllői Agrártudományi Egyetem növényvédelmi szakmérnöki kurzusát is.

Iskolái elvégzése után (1955) Nyírmadán helyezkedett el állami gazdasági technikusként. 1957-ben a nyíregyházi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Gyümölcstermesztési Osztálya újfehértói telephelyére került, tudományos segédmunkatárs lett. Útja innen Kállósemjénbe vezetett, ahol a megyei növényvédő állomáson körzeti agronómus lett. Ezt követően növényvédelmi laboratóriumi fejlesztőmérnök, növénykórtan-kutató, majd laborvezető volt. Tehetsége elismeréseként a Nyíregyházán működő Növényegészségügyi- és Talajvédelmi Állomás igazgatója kinevezte őt főmérnöknek. 1983-tól a nyugdíjba vonulásáig 17 éven át az állomás igazgatói posztját töltötte be.

2000. augusztus 1-jétől az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht., 2005-től pedig az NVT AKG bejegyzett szaktanácsadójaként dolgozott már mint nyugdíjas. Tagja volt és szervezte is a nyíregyházi és a megyei kertbarát körök munkáját. Alapítója és elnökségi tagja volt a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának, majd a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezet elnöke is lett.

Számos megyei és országos kitüntetést is kapott (többek között): Nagy Sándor-emlékplakett 1980-ban, „Életfa” kitüntetést; Alkotói-díjat a megyei közgyűléstől „a megye mezőgazdaságában az alma integrált növényvédelmében kifejtett magas színvonalú szakmai tevékenységéért”. A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét 1998-ban vehette át, de megkapta Tarpán a Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend Elismerő oklevelét is.

Pali bácsi számos írását lapunk is publikálta, munkatársai, ismerősei, olvasói mind szerették, tisztelték. Fájó szívvel búcsúzunk tőle.

Hozzászólás a cikkhez