Aktuális cikkek

Tisztább, biztonságosabb, egészségesebb

Kiss Barnabás account manager és Kiss Attila ügyvezető igazgató köszöntötte a rendezvény résztvevőit, előadóit, azokat, akik a magyar tejtermelésben nagy szerepet játszó közepes és nagy telepek szakmai vezetői és tulajdonosai, illetve meghívott tudományos előadók voltak, valamint mindazok, akik a mezőgazdasági ág ezen részén dolgoznak vagy érdeklődnek iránta. A konferencia címe egyúttal a modern tejtermelő tehenészetek örökérvényű mottója is: a tisztaság, a biztonságos és egészségesebb minőségi és mennyiségi tejtermelés elengedhetetlen feltétele.
Az Animal-Hygiene Kft. évek óta rendszeres konferenciával, termékek bemutatásával és információszolgáltatással fáradozik azon, hogy a tejtermelő tehenészetekből minőségi tej kerüljön a feldolgozókhoz és azon, hogy támogassa a tejtermelő tehenészetek higiénikusabb és ezáltal hatékonyabb termelését. A rendezvényt szervező Ecolab-Hygiene Kft. által forgalmazott Ecolab termékek vezető szerepet foglalnak el ebben a szegmensben, és kiváló minőségüknek köszönhetően egyre több termelő használja e termékeket. A szakmai hátteret a jól képzett szakemberek és a 15 ország szakvezetését ellátó budapesti központ adja.
A köszöntőt követően megkezdődtek a szakmai előadások.


– Nemzeti Fehérjetakarmány Program indul, hogy teljes egészében kiváltható legyen az importból származó génmódosított szója – mondta előadásában Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója. Kijelentette: a szükséges élelmiszer alapanyagot meg tudjuk termelni a hazai igényeknek megfelelően, sőt exportra is tudunk termelni, kivéve a szóját. A szója az állattenyésztés fehérjeigényét a legnagyobb mértékben elégíti ki. Az egész világ szója ellátásának 95 százalékát génmódosított szójából állítják elő. A hazai vetésterület jelenleg 60–70 ezer hektár, viszont a termény 80 százalékát jelenleg exportálják. A szójaigényünk 90 százalékát importból elégítjük ki. Hazánk a GMO-mentes szójatermelésben vezető szerepet tölt be, de ez a teljes termékláncra nem mondható el. Amennyiben százezer hektárra tudjuk növelni az elkövetkező tíz évben a termőterületet, ami a cél, még akkor sem tudjuk kielégíteni a hazai igényeket. Ezért más területekre is fókuszálni kell: ki lehet elégíteni az itthoni szükségleteket, mint például az öntözésfejlesztési programra, valamint a termeléshez kapcsolódó tanácsadási háttér kidolgozására.
Az új minőségbiztosítási rendszerek kialakítása fontos lépés az előre haladáshoz, illetve minél szélesebb társadalmi rétegben kell tudatosítani a GMO-mentesség fontosságát. Magyarországon adottak a lehetőségek a GMO-mentes növénytermesztésre és a hazai igények kielégítésére – tette hozzá a főigazgató. Kifejtette, hogy Nemzeti Fehérjetakarmány Program indul hogy teljes egészében kiváltható legyen az importból származó génmódosított szója.
Mintegy 470 millió forintból indulhat el idén az alternatív takarmánynövények felkutatását segítő Nemzeti fehérjetakarmány program. A következő években további 7 milliárd forintot költene a génmódosított szója kiváltását célzó intézkedésekre a kormány. Az éves bontás szerint idén 470 millió forint, 2019-ben pedig 1,26 milliárd forint jut a programra. 2020-ban 1,52 milliárd, 2021-ben 2,05 milliárd, 2022-ben pedig 2,24 milliárd fordítható erre a célra. A támogatást a központi költségvetés terhére különítik el, ezen kívül az agrármarketing célokra 360 millió forint biztosítandó. Ez utóbbi keretből az idén 30 millió forint költhető el, jövőre 70 millió forint, 2020-ban és 2021-ben egyaránt 80 millió forint, 2022-ben pedig 100 millió forint fordítható kifejezetten a GMO-mentes termékek népszerűsítésére. A programot a jövőben szakmai munkacsoport koordinálja majd.
„Tudás alapú innováció alkalmazása a hazai tejtermelő ágazatban” – ezzel a címmel tartotta meg előadását Bakos Gábor ügyvezető (PMPS Consulting Kft.). Hangsúlyozta, hogy Magyarország gazdasági növekedése szempontjából az innováció stratégiai terület. A tudásalapú, innovációra építő, versenyképes gazdaság megteremtése vidéki térségeink fejlődése szempontjából is létfontosságú. A gazdasági hasznok mellett az innováció társadalomfejlődést, átalakulást befolyásoló szerepe is meghatározó. Az agrárágazat teljesítményét tekintve az innováció főként az iparszerű termeléssel jellemezhető, gyorsan koncentrálódó ágazatokban (szántóföldi növénytermesztés, tejtermelés) meghatározó, a mezőgazdasági vállalkozói szektor döntő hányadát képező KKV-k, mikrovállalkozások innovációs tevékenysége ugyanakkor alacsony fokú. A gazdálkodók hozzáállása nem egységes az innovatív fejlesztésekhez. A korai adaptálók a piacszerzés, költségcsökkentés érdekében keresik az innovációs lehetőségeket, a gazdálkodók többsége azonban a gazdaság működtetésére, a napi kihívásokra koncentrál, nem kockáztat, a már bevált módszereket alkalmazza, a gazdasági nehézségekre az innovációs ráfordítások visszafogásával reagál.
A korszerű tejtermelés magas szintű fejési higiéniát követel. Ez csak olyan állategészségügyi segédanyagoknak a technológiai rendszerbe állításával lehetséges, melyek képesek a tőgyeket csíraszegény környezet kialakításával és fenntartásával kedvező mikrobiológiai állapotban tartani – mondta előadásában Kiss Evelin telepvezető-helyettes (Claessens Group).
Nem lehet elégszer hangsúlyozni mennyire lényeges az állattartó telepeken a rendszeresen, megfelelően alkalmazott higiéniai rendszer. A szarvasmarha nevelése során talán a legnagyobb súlya a borjúnevelésnek van, hiszen ez ad alapot annak, hogy egészséges, betegségekkel szemben ellenálló, fejlett egyedekké váljanak. Ez az időszak az állatok fél éves koráig tart. Ebben a hat hónapos periódusban van a legnagyobb növekedési erély, ennek megfelelően alaposan, körültekintően kell foglalkozni a szarvasmarhák eme korcsoportjával.
Figyelmet kell fordítani a tápanyagmennyiségre, -minőségre, az etetés gyakoriságára, de ugyanekkora fontossága van a higiéniának, az állategészségügynek, és a megfelelő tartási körülményeknek is. Tehát a borjak optimális ellátása több szempontból is nagy ráfordítást igényel, de ennek köszönhetően megelőzhető a kórokozók túlszaporodása, és fenntartható az egészséges egyensúly.
A borjúnevelés higiéniája az elletőben kezdődik, még a borjú születése előtt. Az igényes, alapos higiéniai protokoll betartása az ellés során alapvető feladat a betegségek megelőzése érdekében.
A meleg időszakban még nagyobb szerepe van a tej, a tápszerek és az ivóvíz magas szintű kezelésének. Kellőképpen javítható az ivóvíz minősége az említett savakat tartalmazó készítménnyel.
Ha erre a megoldásra esik a választás, a borjak szívesebben fogyasztják a savanyított vizet, így itatás után kevesebb víz marad a vödrökben, a felmelegedő itatóvízben nem szaporodnak el a különböző kórokozók. A nagyobb vízfogyasztás, illetve a savanyítás hatására javul az állatok takarmányfelvevő képessége is. Mivel a borjak egy-két hetes korukban még monogasztrikus állatoknak tekinthetők, így eredményesen alkalmazható a savanyítási eljárás, amely már régóta működik a baromfinál és sertésnél is.
A hazai tartási és klimatikus viszonyok miatt általában a nyári szaporodásbiológiai eredmények gyengék, így tavasszal kevés, míg nyáron több ellésre számíthatunk. A szaporodásbiológiának a tejtermelési színvonalra ugyanakkor közvetett hatása is van: a megfelelő ellésszám elegendő szaporulatot biztosít, amelyet a betegségek miatti, technológiai és termelés miatti selejtezések – kiesések pótlására használhatunk fel, esetlegesen az e feletti létszámot vemhes üszőként értékesíthetjük.
A szakmai napot követően alkalom nyílt további kötetlen eszmecserére, kapcsolatok teremtésére is. A szervezők gondoskodtak arról is, hogy a helyi ízeket és nevezetességeket is megismerjék. Az ország minden részéről jöttek résztvevők.

Hozzászólás a cikkhez