Aktuális cikkek

Kalászos fajtabemutatók csúcsa

A tavaszi munkák állásáról, a 2018-as támogatásokról, a Közös Agrárpolitikáról és a földtörvényről és sok más hasznosról is hallhattunk a szokásos, timári Vetőmag és Szárító Kft. őszi kalászos fajtabemutatóján, melyen több mint 400 gazda vett részt.

A timári Vetőmag és Szárító Kft. a hazai termelőket látja el jó minőségű búza, kukorica és egyéb vetőmagvakkal. Hagyományosan megrendezett fajtabemutatója Északkelet-Magyarország egyik legnagyobb agrárszakmai rendezvénye.
A megnyitón Pásztor András, a kft. ügyvezetője elmondta, hogy közel 800 hektáron kalászos vetőmag előállítással foglalkoznak, melyből 600 hektáron búzát, 110-en tritikálét termelnek. 120 fő tartozik közvetve és közvetlenül a káeftének dolgoznak, akár saját dolgozóként, akár beszállítóként. Sok környékbeli családnak ez az egyetlen megélhetési forrása.
Szép lassan felvették a termesztett növények közé a zöldborsót és a csemege kukoricát is, mivel a cukorrépa és a burgonya termesztése az ismert okok miatt nem vált be (közel 250 hektáros a hibridkukorica és 55 a zöldborsó vetőmag területe).
Három nagyon fontos dolgot emelt ki, mely szerinte a jövő mezőgazdaságát is meg fogja határozni, ezek pedig az öntözés fontossága, az agráriumon belüli fiatalítás, azaz az utánpótlás képzése, szakmai felkészítése. A harmadik pedig (amely már rég elkezdődött, de nehéz vele lépést tartani), a digitalizáció. Ehhez pedig felkészült szakemberek kellenek.
Dr. Vinnai Győző, a térség országgyűlési képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a vélemény- és tapasztalatcsere fontos eseménye a fajtabemutató. Hivatkozva Pásztor Andrásra sajnálattal mondta el, hogy kevés a jelentkező mezőgazdasági téren főiskolára, egyetemre (az összes jelentkező 4%-a).
Papp Gergely, az Agrárkamara szakmai főigazgató-helyettese a 2021 utáni agrártámogatási rendszerről beszélt. Elmondta, hogy míg eddig 35 százalék volt a mezőgazdaságra szánt vidékfejlesztési uniós támogatás, addig ez 2021 után csupán 29% lesz. Valóban csökken, de a magyar állam valószínűleg növeli majd a magyar részt. Elvileg megszűnhet a zöldítés (ami minden támogatásnak kell, hogy célja legyen – környezeti, fenntarthatósági célok). Maximalizálhatják az egy termelőre jutó támogatások mértékét (ma ez 1.200 hektár). Ez előre láthatólag úgy alakul, hogy 6.000 eur alatt teljes támogatás, míg 100.000 eur felett nincs terület alapú és termeléshez kötött támogatás. A támogatás mértéke a munkabérre elköltött összeggel növelhető.
Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Sz-Sz-B Megyei elnöke azt hangsúlyozta, hogy egységesebb feldolgozóiparra lenne szűkség, melyhez (mint oly sok minden máshoz is) az összefogás hiányzik. A kamara azon is dolgozik, hogy 50% fölé emelkedjen a magyar üzletláncok a hazai piacon, melyben szinte csak magyar árut lehet vásárolni. A közmunka programmal kapcsolatosan elmondta, hogy sajnos még mindig nagyon kevesen akarnak dolgozni, váltani a közmunkáról és elhelyezkedni a mezőgazdaságban.
Dr. Andréka Tamás az FM Jogi főosztályának vezetője a földvásárlás és annak korlátairól tartott előadást. Többek között beszélt a földbérletről és annak buktatóiról, a földtulajdon és földhasználatról, az elbirtoklásról, de megemlített folyamatban lévő jogszabály-módosításokat is.
Péter József növényvédelmi szakmérnök a 2020 utáni triazolok intenzív kivonását említette meg előadásában, és hangsúlyozta, hogy szinte mindenki csávázott vetőmagot vásárol.
Az előadások után területi bejárás következett.

Hozzászólás a cikkhez