Aktuális cikkek

Kérdések és válaszok a mezőgazdaságban keletkező károk rendezésnek lehetőségeiről

Gyakorló gazdálkodóként és biztosítási szakemberként gyakran szembesülök azzal, hogy a mezőgazdasági biztosításokat még mindig nagyfokú bizonytalanság övezi. A szabályokat mindenki másként ismeri, ezért összeszedtük azokat a mindennapokban felmerülő kérdéseket, melyek megválaszolása segít a lényeg megértésében.
Természetesen ezek a kérdések és válaszok csak arra alkalmasak, hogy egy pillanatnyi betekintést nyerhessünk a mezőgazdasági keletkező károk rendezésének világába. Szolgáljon iránytűként számunkra annak érdekében, hogy a részleteket is megismerhessük!

  • Hogyan működik ma Magyarországon a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer?

Ez alapvetően két részre tagozódik, a mezőgazdasági kárenyhítési rendszerre és a díjtámogatott növénybiztosítások rendszerére.

  • Milyen alapvető jellemzőkkel rendelkeznek és hogyan függenek össze ezek a rendszerek?

A kárenyhítési rendszernek minden egyes termelő kötelezően tagja 1 ha gyümölcsös, 5 ha zöldség, vagy 10 ha szántóföldi növénykultúra termesztése esetén. A tagságból eredően hozzájárulást is kell fizetni. Ez képezi az azonos mértékű állami támogatással kiegészülve a kárenyhítés alapját. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a rendszer csak a károk enyhítésére szolgál. A másik rész a díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások rendszere. Fontos megemlíteni, hogy a kárenyhítési rendszerben a termelő csak a neki járó kárenyhítés felére jogosult ha nem köt az üzemi szintű referenciahozamának legalább felére mezőgazdasági biztosítást. Ez teljesíthető a díjtámogatott mezőgazdasági biztosítás igénybevételével is.

  • Miért éri meg a díjtámogatott növénybiztosítást választani?

A díjtámogatott növénybiztosításokat az állam biztosítási típustól függően, de legfeljebb 65% mértékben támogatja.

  • Mire nyújt fedezetet a biztosítás?

Három alapvető biztosítási csomaggal találkozhatunk. Az első az ún. „A” típusú biztosítás a főbb termesztett növényekre terjednek ki. Ebbe csoportba tartoznak a kalászosok, repce, kukorica, napraforgó, alma körte és szőlő. Ez a biztosítás valamennyi kockázatot egyben kezeli. A második „B” csoportba az alma a körte és a szőlő kivételével a termesztett kultúráink nagy része beletartozik. A választható kockázatok köre kisebb, de a termelő dönti el, hogy mire terjedjen ki a biztosítás. A harmadik „C” csoport leegyszerűsítve úgy jellemezhető, hogy valamennyi Magyarországon termesztett növényre, valamennyi, a termelő által választott kockázatra kiterjed.

  • Az általános biztosítási csomagok mellett van-e lehetőségem a biztosítást a gazdaságomra szabni?

Igen, a csomagokhoz kötött kiegészítő biztosítások az ún. kárküszöb alatti károkat és a minőségi károkat is fedezik.

  • A kiegészítő biztosítások díjai nem túl drágák?

A kiegészítő biztosítások díjai a töredékét képezik az alapbiztosítás díjaihoz mérten. Ugyanakkor 2016. évben a támogatott mezőgazdasági biztosításokhoz tartozó úgynevezett kárhányad 2016. évben 639,9% volt. Ez azt jelenti, hogy a kiegészítő biztosításokra a biztosítók több mint 6-szor többet fizettek ki, mint a beszedett díjak.

  • A növénybiztosítások mellett mire köthető még biztosítás?

A gazdaságokban jelentős vagyoni értéket képeznek a gépek és egyéb termeléshez kapcsolódó berendezések, valamint állatok is. Fontos, hogy ezeket is megóvjuk.

  • A magyarországi mezőgazdasági biztosítások aránya hogyan viszonyul a Nyugat-Európai trendekhez?

Nyugat-Európában a termőterületek közel 100%-a biztosított. Ezzel szemben Magyarországon ez az arány kevesebb mint 30%.

  • Milyen mértékben veszik igénybe a termelők Magyarországon a díjtámogatott növénybiztosításokat?

A 2015 évben 8604 termelő kötött díjtámogatott növénybiztosítást. 2016-ban ez a szám már elérte a 11.193 db-ot. A tendencia egyértelműen a növekedés irányába mutat, olyannyira, hogy 2017 évben már közel 15.000 termelő igényelt díjtámogatást.

  • Milyen teendők vannak a biztosításhoz kapcsolódó támogatás igénylésével kapcsolatban?

Mindösszesen annyi, hogy a területalapú támogatás igénylése során jelezzük, hogy díjtámogatott biztosítási szerződést kötöttünk. Ezt követően a biztosító és a Kincstár elvégez minden szükséges adminisztrációt.

  • Milyen természeti kockázatokkal kell számolni a jövőben a termelőknek?

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia által elvégzett előrejelzések alapján 2050-re az éves csapadék mennyisége 5-10%al csökken. E mellett a nyári napok száma több mint 20-a ezen belül a hőhullámok száma 14 nappal nő. Ez azt jelenti, hogy a nyári időszak közel egy hónappal megnövekszik, úgy hogy a csapadék mennyisége csökken. A hőségnapok számának növekedése egyértelműen a szélsőséges időjárási események (vihar, jég) bekövetkezését jelzi előre.

  • Hogyan kell alkalmazkodni a mezőgazdasági termelésnek a változó körülményekhez?

A mezőgazdasági termelésre egyre inkább jellemző az intenzifikálás, a precíziós gazdálkodás. Ez jellemzően magas színvonalú gépesítésben és pótlólagos ráfordításokban jelenik meg. Ugyanakkor a termelés biztonságára vagy éppen bizonytalanságára legnagyobb hatással mégiscsak az időjárás van. Éppen ezért fontos, hogy a biztosítás képezze a technológia részét. A biztosítás díja előre jól kalkulálható és a termelési érték biztosítása szempontjából a legfontosabb pótlólagos ráfordítás.

  • Mennyire fontos a mezőgazdaságban a biztosítás?

Mindeni egyes ember ragaszkodik a saját maga teremtette értékek megőrzéséhez. Ez a mezőgazdaságban hatványozottan igaz. A gazda számára nincs gyönyörűbb látvány a tevékenysége eredményénél. Mennyire természetes az, hogy lakásunkat, autónkat biztosítjuk. Ugyanakkor az életünk munkáját magában hordozó gépekre, ültetvényeinkre már nem vigyázunk eléggé. Fontos, hogy szemléletváltozásra kerüljön sor ezen a területen is. Az önmagunkról való gondoskodás igénye jelenjen meg ezen a területen is!

  • Végezetül miért fontos, hogy szakember kezelje a biztosításunkat?

Sokszor tapasztalhatjuk azt, hogy számunkra ismeretlenek, az sem biztos hogy szakemberek akár több biztosító termékeit is kínálják számunkra. Azt is megtapasztaltuk már, hogy a távolban lévő alkuszok nem kellő empátiát tanúsítanak felénk akkor amikor a baj bekövetkezik, sokszor a szakismeret hiányában meg sem értik a felmerülő problémákat. Gondoljuk meg, hogy kit választunk!

Dr. Csipkés József
mezőgazdasági szakértő
70/384 3761

Hozzászólás a cikkhez