Készül a vadkárfelmérésre vonatkozó útmutató | Magyar Mezsgye | magyarmezsgye.hu
Aktuális cikkek

Készül a vadkárfelmérésre vonatkozó útmutató

A nagyvadak szívesen látogatják a termőföldeket is, megannyi problémát okozva az adott gazdálkodónak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szokásos éves vadgazdálkodási konferenciájának egyik fő témája a készülő vadkárfelmérési útmutató volt. A protokoll várhatóan négy pillére épül majd.


Hagyományos, aktualitásokat áttekintő vadgazdálkodási konferenciáját tartotta meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a 25. FeHoVa keretében 2018. február 16-án. Köszöntőbeszédében Győrffy Balázs, a NAK elnöke azt emelte ki, hogy a tavalyi tanácskozás óta az erdőgazdálkodás, a vadászat és a vadgazdálkodás területén – a törvénymódosításokat követve – jelentős változások történtek.

Az erdőgazdálkodás kapcsán megemlítette, hogy a tavalyi év meghatározó lépése volt az erdőtörvény kétharmados többséggel elfogadott módosítása. Ez a kormányzat, az erdészeti szakmai és érdekképviseleti szervezetek, illetve a NAK közös sikerének tekinthető. A módosítások nagy része 2017. szeptember 1-én hatályba lépett, míg az erdőtörvény fontosabb általános végrehajtási rendeletei némi késedelemmel, 2017 utolsó napjaiban jelentek meg. Hozzátette, számos végrehajtási rendelet megalkotása azonban még hátra van.

– A továbbiakban az építés időszaka következik. Elsősorban az elaprózódott birtok-, gazdálkodói- és szakirányítási szerkezetű magán erdőgazdálkodás fejlesztése terén állnak jelentős feladatok az ágazat vezetése előtt. A bürokráciacsökkentés érdekében pedig az erdőgazdálkodás szakmai adminisztrációs rendszerében is átfogó fejlesztéseket kell végrehajtani.

A munka tehát folyamatos, és ebben a kamara aktívan közreműködik: mind szakértői, mind a Luzsi József vezetésével megalakult új kamarai Erdészeti és Vadgazdálkodási Osztály révén. Az osztályon belül négy munkacsoport is létrejött: a vadgazdálkodási; az erdőgazdálkodási; a támogatási és jogalkotási; illetve a közjóléti és természetvédelmi. Az idei évtől a jogszabály-véleményezési és -alkotási folyamatba az eddiginél is intenzívebben vonjuk be a struktúrájában átalakított kamarai szakmai osztályokat, azok elnökeit – mondta Győrffy Balázs.

A vadászatra és a vadgazdálkodásra kitérve megjegyezte, hogy 2017-ben befejeződött a vadászterületek és a vadászatra jogosultak kijelölése, amivel érdemben megkezdődhetett a következő, immáron húsz éves üzemtervi ciklus. Ezzel párhuzamosan pedig a tájegységi fővadászok is munkába álltak.

– Az előttünk álló időszakra tekintve fontos megemlíteni, hogy a harmadik szakaszba érkezik a vadgazdálkodás új jogszabályi környezetének kialakítása. Az új vadászati törvény, majd a kapcsolódó új végrehajtási rendelet után a közeljövőben megjelenik a vadgazdálkodási tájegységi terveket tartalmazó miniszteri rendelet. A kamara ebben a jogalkotási munkában is aktívan közreműködött. A rendelet célja, hogy szakmailag megalapozza a következő húsz évre szóló vadgazdálkodási üzemterveket – tette hozzá a NAK elnöke.

Mint mondta, az ágazati szereplőkkel, illetve az ágazat irányításában közreműködő szervezetekkel együtt továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a vadkárok korrekt felmérésének és kezelésének kérdéskörére. Ezen a téren komoly előrelépést jelent majd a vadászati szervezetek, illetve a kapcsolódó szakterületek tudományos műhelyei által kialakítás alatt álló vadkárfelmérési útmutató.

– Ugyancsak kiemelt kérdéskör a vadkárok megelőzése a megfelelő vadkárelhárítási, vadföldművelési, szegélygazdálkodási, egyéb élőhely-fejlesztési, valamint a vadgazdálkodás számára is előnyös földhasználati módok, módszerek kidolgozásával, megismertetésével, elterjesztésével, valamint ezek EU-s támogatásának megteremtésével – jegyezte meg Győrffy Balázs.

A NAK elnökének gondolatmenetéhez csatlakozott köszöntőjében Bitay Márton Örs, az FM állami földekért felelős államtitkára. Mint mondta, a törvényi változások gyakorlati végrehajtásához jó kiindulási alapot jelent az országos agrár- és vadászkamara, a két legfontosabb szereplő közötti párbeszéd és aktív együttműködés. Megjegyezte ő is, hogy a jogi környezetből hiányzik még a vadkárfelmérésre vonatkozó útmutató, szerinte erre a protokollra nagy szükség van.

Úgy vélte, a 2021-es vadászati világkiállításig rengeteg tennivaló van ahhoz, hogy a magyar vadászat és vadgazdálkodás akkora valóban elfoglalja helyét a nemzetközi szakmai elitben. A megoldandó feladatok között említette a folyamatosan bővülő nagyvadállományt és a romló trófeaminőséget, a folyamatosan csökkenő apróvad-állományt, a vadvédelmi kerítések helyzetét és az afrikai sertéspestis betegség kezelését.

A többször is szóba hozott vadkárfelmérési útmutató a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézete és a NAIK Erdészeti Tudományos Intézete (NAIK ERTI) szakembereinek közreműködésével (is) készül. Mint Nagy Imre, a NAIK ERTI tudományos munkatársa megjegyezte, a vadkárok óhatatlanul bekövetkeznek, hiszen 1996 és 2006 között jelentősen növekedett a nagyvadállomány, amit a megnövekedett elejtésszám is mutat.

Ugyanakkor hozzátette, azt, hogy mekkora értékű egy-egy vad által okozott, erdőben vagy mezőgazdasági területen bekövetkezett kár, azt nehezen lehet megállapítani. Jól érzékeltette ezt azzal, hogy volt olyan eset, amikor ugyanazt a kárt az egyik szakértő hárommilliósra, a másik háromszáz millió forintosnak ítélte. Ezt szerinte joggal nehezményezte a NAK és az OMVK is.

Nagy Imre szerint mindenképpen „jó lesz valami sorvezető”, hogy kialakuljon egy egységes szemléletű rendszer. Mint mondta, a protokoll várhatóan négy pillére épül majd:

  • a körülmények tisztázására,
  • a terepi szemlére,
  • a pénzügyi értékelésre
  • és a szakvélemény készítésére.

Hozzátette, az útmutató tudományos előkészítő munkája munkacsoportokban zajlik, a szakértők pedig arra törekednek, hogy szakmai konszenzuson alapuljon, egyszerű, teljes körű, gyakorlatias legyen, olcsó végrehajtású eljárást tegyen lehetővé, és az objektivitás jegyében lehetőleg ne tartalmazzon kivételeket.

Forrás:  nak.hu

Hozzászólás a cikkhez