Aktuális cikkek

Fóliaházak fűtése

A fóliasátrak sokrétűen felhasználható kerti építmények. Ha nem egész évben növénytermesztésre használjuk, akkor is számos tároló funkciót láthatnak el. Leginkább termesztő berendezésként vannak számon tartva, de a teleltetésnél, és akár tűzifa tárolásánál is segítségünkre lehetnek. Azonban érdemes odafigyelni a fóliasátrak fűtési rendszerének kiépítésére is.


A fűtési szintekről

Aszerint, hogy milyen mértékben elégítjük ki a növények hőigényét, háromféle fűtési szintet különböztetünk meg: fiziológiailag optimális fűtés, mérsékelt fűtés, vészfűtés
A fiziológiai optimális fűtést főleg csak a palántanevelésben, különösen a kelés időszakában alkalmazzuk. Ilyenkor a leginkább érzékenyek a növények a hőmérséklet ingadozására, a hőmérsékleti optimumtól való eltérésre. Mivel a palántanevelők területe viszonylag nem nagy, az optimum-fűtés költsége is elviselhető.
A mérsékelt fűtés azt jelenti, hogy a kiültetett növények számára a fóliasátrakban az optimumtól 5–7 °C-kal alacsonyabb hőmérsékletet biztosítunk. Ez elegendő arra, hogy a növények kielégítően fejlődjenek, de a fűtési ráfordítások se legyenek túl nagyok.
A vészfűtés azt jelenti, hogy csak olyan mértékben fűtünk, hogy a növények ne károsodjanak a hidegtől. Ennek a módszernek nagy hátránya, hogy elnyúlhat a növények fejlődési időszaka, tervezhetetlenné válik a termés időpontja.
A kiválasztott fűtési szint határozza meg nagy részben a szükséges fűtőberendezés típusát. Vészfűtésre a fűrészporos kályhák és a hőlégbefúvók alkalmasak, mérsékelt fűtést a hőlégbefúvók vagy a vegetációs fűtési rendszer beszerelésével oldhatjuk meg, míg a fiziológiailag optimális fűtéshez ez utóbbi két rendszer kombinációja szükséges. Ilyenkor a vegetációs rendszer az alap, amire a nagyon hideg időjárás esetén rásegítenek a hőlégbefúvók.

A fűtési rendszer méretezéséről

A fűtési rendszer méretezését három alapvető paraméter határozza meg: a fenntartandó hőlépcső, azaz a maximális különbség a leghidegebb kinti és fenntartandó benti hőmérséklet között, a fóliaborítás felülete, amely arányos a fóliaház alapterületével, a hőveszteségi tényező, amelyet a belső borítás rétegeinek száma vagy esetleg az energiaernyő megléte befolyásol.
A fűtési rendszer méretezésére már kialakultak egyszerű, a tapasztalatokra alapuló számítási módszerek. Március eleji ültetéstől, egyrétegű belső borítás alkalmazásával már elegendő a 0,1 kw/m2 hőteljesítmény (áranként 10 kw). Belső borítás nélkül ez a szám 50%-kal magasabb, 0,15 kw/m2. Február eleji ültetésnél belső borítás meglétével együtt is már ennek duplájára, mintegy 0,2 kw/m2-re van szükség. Azokban a fóliasátrakban, amelyeket egész télen fűteni szükséges, vagy korai palántaneveléssel foglalkoznak, 0,35 kw/m2 maximális teljesítményre kell méretezni a fűtési rendszert, miközben ajánlatos felszerelni energiaernyőt, vagy dupla belső borítást éjszakára.
Például 10 árnyi (1000 m2) alapterületű fóliasátor fűtéséhez, március eleji kiültetésnél és egyrétegű belső borítás alkalmazásával mintegy 100 kw hő-teljesítményű fűtési rendszerre van szükség. A kazán kiválasztásakor kb. 10–20% tartalékkal számoljunk, tehát kb.120 kW hő-teljesítményűt válasszunk. Ezt a hő-teljesítményt mintegy 1200 folyóméternyi, 40 mm külső átmérőjű sima műanyag cső képes leadni.
A megvásárolandó kazánok hő-teljesítményét érdemes leellenőrizni, hogy valóban tudja-e majd biztosítani a feltüntetett értéket. Erre két fő műszaki paramétert kell megmérnünk: a kazán aktív hőcserélő felületét, valamint a rostély méretét. Aktív hőcserélő felületnek számít az a felület, amin keresztül a láng és a forró égéstermékek átadják a hőt a köpenyben lévő fűtővíznek. Egy négyzetméternyi hőcserélő felület a fatüzelésű biomassza kazánoknál nagyságrendileg 10 kW hő-teljesítmény átvételére képes. Tehát egy 120 kW-os kazánban legalább 12 m2-nyi hőcserélő felületnek kell lennie. A rostély mérete is nagyon fontos. Itt az arányszám az 150 kW/m2, azaz 1 m2-nyi rostély felület kell 150 kW hőenergia előállításához.
Gyakori hiba, hogy alul méretezik a keringtető szivattyú teljesítményét. 100 kW hő-teljesítmény elvezetéséhez óránként mintegy 6000–7000 liter vizet kell megforgatniuk a keringtető szivattyúknak, hogy a kimenő és visszatérő fűtővíz hőmérséklete között a különbség a megengedett 20 °C belül legyen.

Gál István

Hozzászólás a cikkhez