Aktuális cikkek

Perspektíva a csincsillatenyésztésben

Csincsillatenyésztésben nagyok vagyunk

A világ prémesállat-tenyésztésében négy faj játszik szerepet: a nyérc, a kékróka, az ezüstróka, valamint a csincsilla. A nagyvilágot tekintve leginkább a nyérctenyésztés a jellemző, idehaza a csincsillatenyésztésnek van jelentős múltja és biztató jövője.
A csincsilla szőrméjére nagy kereslet mutatkozik külföldön, mindezek mellett a hazai termelés bővülésére is adottak az esélyeink.
Mivel a csincsillatenyésztés egyedüli célja a prémelőállítás ezért az ágazat sok ember szemében szálka. Ugyanakkor van egy jelentős igény az emberek bizonyos köréből ami miatt a csincsilla szőrme iránti keresletet ki kell elégíteni.
Meg kell említeni, hogy a szőrme-ellenesség és az állatvédelem két különböző dolog, nem szabad egybemosni. Azok az országok, amelyek a prémesállat-tenyésztésben élen járnak a – ilyen például Dánia, Finnország, Svédország, USA és Kanada – jelentős pénzösszegeket fordítanak állatjóléti projektekre.
Ahogy más állattenyésztő esetében úgy a csincsillatenyésztők számára is fontos, hogy az állatok optimális körülmények között legyenek tartva, hiszen csak ekkor fognak megfelelően termelni, szaporodni és jó minőségű prémet adni. Egyébként több fajt is éppen a mesterséges tenyésztés mentett meg a kihalás veszélyétől – a csincsilla is ezek közé tartozik.

Csincsilla a természetben

A csincsillák a mai Chile, Peru, Bolívia és Argentína területén éltek, ma már csak kis számban fordulnak elő az Andok-hegységben, 3000 m-es magasságban, rendkívül zord körülmények között. Az éghajlat szélsőséges, a vegetáció gyér. Nappal sziklaüregekbe húzódnak, és csak szürkületkor bújnak elő, hogy elfogyasszák az elszáradt növényi részekből, magvakból álló táplálékukat. Vízhez úgy jutnak, hogy a lecsapódó harmatot nyalogatják. A természet a csincsillát igénytelenné, ellenállóvá formálta, és ezt a tulajdonságát megtartotta a mai napig is.
A csincsilla nagyüzemi tenyésztésében hazánk élen jár. Kanada termelése mérhető még hozzánk. A feldolgozott prémeket divatházaknak, leginkább más kontinensekre értékesítik
Egyes országokban – mint Olaszország, Spanyolország, ahol készterméket állítanak elő –, közvetlen feldolgozásra kerülnek a prémek. A legnagyobb felvásárlók Kelet-Ázsiában Kínában, Japánban, Koreában, valamint Oroszországban találhatók.
A megtermelt csincsillaprémek döntő részét a koppenhágai prémaukción értékesítik, és nem szőrmevásárokon vagy szőrmefeldolgozók részére, mint nálunk. Az aukciós értékesítés lényegesen nagyobb biztonságot jelent a termelők számára, és a minősítés kevésbé szubjektív.

A piac biztosítva van

Köztudott, hogy nálunk van a világ legnagyobb tenyészállat-előállító és prémfeldolgozó telepe a Wanger Csincsillatenyésztési Rendszer Kft. amely 6000 törzsanyával termel. A termelés mellett pedig rendkívül szervezett keretek között látja el a tenyésztőket a tenyészállatoktól kezdve a takarmányon át a technológián keresztül a fürdető homokig. Akinek megvan a vállalkozói kedve és a befektetéshez szükséges alaptőkéje egy biztos felvásárlói piacra számíthat.
Természetesen mint minden más állattartás esetében itt is előfordul, hogy az ágazat hullámvölgybe kerül. Ilyen időszak volt ebben az ágazatban amikor a tenyésztők kénytelenek voltak átállni a dán vonalakra mivel a felvásárlói igények megváltoztak.
Ebben az időszakban sokan felhagytak a tenyésztéssel és voltak akik új genetikára alapozva ismét létrehozták állományukat. Aki az évek alatt megtanult minőségi prémet előállítani az ma megfelelő felvásárlási áron tudja értékesíteni állatait. A hazai átlagos felvásárlási átlagár jelenleg 10 ezer forint körül mozog, de számos tenyésztő ennél magasabb átlagáron értékesít, ha kiváló minőséget tud felmutatni. A telepek függvényében az önköltségek változóak. Nagyságrendileg egy prémezésre kerülő állat amíg leadásra kerül körülbelül 2500–3000 ezer forintos költséget igényel.

Nem igényel sok helyet

Akiket érdekelhet a csincsillatenyésztés és rendelkezésére áll egy olyan helysége ami megfelelő lenne egy állománynak a beruházás előtt tisztában kell lenni azzal is, hogy nem egy gyorsan megtérülő befektetésről van szó. Figyelembe kell venni, hogy a csincsilla szaporasága kicsi. A prémjére viszonylag sokáig legalább 8–10 hónapig kell várni ezért megfelelő anyagi háttér mellett érdemes belevágni.
Legalább 100 anyával érdemes elkezdeni, ekkora átlaglétszám szükséges ma már egy életképes gazdaság létrehozásához.
A farm kialakítása viszonylag nagyobb beruházást igényel, hiszen egy tenyészállat ára 100 euró körül van a tenyésztéshez szükséges technológia pedig a kialakítástól függően szintén nagy összegeket igényel. Amikor sikerült megvalósítani a beruházást utána már szerencsére viszonylag alacsony fenntartási költséggel lehet számolni. Egy 100 anyás csincsillatelep élőmunka igénye csekély mértékű. a százas anyaállományt és szaporulatát körülbelül napi 2 óra munkával el lehet látni. Ekkora állománytól éves szinten körülbelül 3,5–4 millió forint bevételre lehet számítani.
A csincsillákat családban tartják amiben egy bak és négy nőstény szerepel. Egy anya egy évben maximum kétszer vagy háromszor fial és egy-egy alkalommal 2–3 utódot hoz világra tehát anyánként négyes szaporulattal számolhatunk körülbelül 30–33 eurós átlagos prémenkénti felvásárlási ár mellett.
A tenyésztők között vannak akik elérik a 10–11 ezer forintos felvásárlási árat és vannak akik jóval kevesebbért tudnak értékesíteni. Az önköltséget számtalan tényező befolyásolja, de az biztos, hogy a minőségre való törekvés nélkülözhetetlen a csincsillatenyésztés során.

G.P

Hozzászólás a cikkhez