Aktuális cikkek

Tojás Világnap

Október második péntekjén idén már több mint negyven országban ünneplik a Tojás Világnapját, amelynek célja, hogy népszerűsítse a tojást a fogyasztók körében. A tojás ugyanis olyan tökéletes fehérjeforrásnak számít, amellyel jó minőségben és a legolcsóbban elégíthető ki az emberi szervezet fehérjeigénye. Magyarországon a Magyar Tojóhibrid-Tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség), illetve a Baromfi Termék Tanács (BTT) a 19. Tojás Világnap tiszteletére október 13-án szakmai konferenciát szervez. A szervezetek jelentős pozitívumkén értékelik, hogy az idén 5 százalékra csökkent a tojás áfája, a termelők állatjóléti támogatást vehetnek igénybe és a fipronilos rovarirtószer-szennyezési ügy ellenére sem csökkent a hazai tojásfogyasztás. Az ágazat szereplői többek között a Koronás Tojás védjegy kiterjesztésével erősítenék az ellenőrzött és minőségi magyar tojástermelést.


„A tojás a legtökéletesebb dolog az univerzumban” – állapítják meg minden túlzás nélkül tudományos kutatók. E megfogalmazás nem véletlen, mert a tojás olyan tökéletes tápláléknak tekinthető, amellyel a legkönnyebben fedezhető az emberi szervezet napi fehérjeigénye. E szükségletet napi három tojás, két zsemle és némi sütési zsiradék is kielégítheti, amelynek értéke 200 forintnál is kevesebbet tesz ki. Más élelmiszerrel egy-egy embert ennyi pénzből nem lehetne jóllakatni, és napi három tojással az ajánlott vitamin- és ásványianyag-szükséglet több mint egyharmada is biztosítható.
A tojás ellen 1984-ben az Egyesült Államokban követték el a legnagyobb merényletet, amikor a TIME magazinban olyan cikk jelent meg, amely azt állította, hogy a szív és az érrendszeri halálozásokért a tojás koleszterintartalma a felelős. A cikk nyomán a világban valóságos pánik tört ki, azóta azonban egyértelműen bebizonyosodott, hogy az akkor közölt állítások hamisak, így mára a tojást sikerült rehabilitálni a magyar fogyasztók előtt is.
Már az is alapvető téveszme, hogy a koleszterin rossz vegyület, mivel nélküle az emberi szervezet egyáltalán nem is létezhetne, és ha az állati eredetű táplálékokból nem juthatunk hozzá, szükségletünket képesek vagyunk saját magunk is megtermelni. A káros koleszterinszint növekedésében a telített zsírok és a transzzsírok szerepe lehet kiemelkedő, míg a telítetlen zsírok – amelyek a tojásban található zsírsavak kétharmadát képezik – csökkentik a vér koleszterinszintjét.
A tojás biológiai értéke 100-nak vehető, és például az anyatejével azonosnak tekinthető. Nem csak fehérje- és vitaminbomba, hanem számos mikroelemet is tartalmaz. Ezért javítja az agyműködést, a magzati fejlődést, az immunrendszer működését, illetve csökkenti az érrendszeri, a daganatos és a szembetegségek, valamint a trombózis és az érszűkület kialakulásának esélyét. Ezen kívül baktericid, erős antigén és vérnyomáscsökkentő hatású alkotóelemeket is tartalmaz.
A Tojás Világnapot minden év októberének második péntekjén azért rendezik meg, hogy a tojást népszerűsítsék a fogyasztók körében. Idén a világnapot tizenkilencedik alkalommal ünneplik meg a világ több mint 40 országában Ausztráliától Zimbabwéig. Magyarországon a Tojásszövetség és a Baromfi Termék Tanács az esemény tiszteletére október 13-án szakmai konferenciát rendez. Az eseményen neves államigazgatási-szakmai előadók vesznek részt, akik a baromfiállományok szalmonellakontrolljáról, az alternatív tojótyúk-takarmányozási módszerekről, a baromfitartás biobiztonsági kérdéseiről, a madártetű atka ellen védekezésről, a tojótyúk ágazat ökonómiai viszonyairól és az állattenyésztési biztosításokról tartanak előadásokat.
A hazai lakosság most átlagosan 223 tojást fogyaszt fejenként évente. Pozitív fejlemény, hogy a Magyarországot is érintő, európai fipronilos rovarirtószer-szennyezési ügy miatt a fogyasztás nálunk nem csökkent. Ebben jelentős szerepet játszott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), illetve a BTT és a Tojásszövetség határozott, gyors fellépése is. Az ágazatban meghatározó vállalkozások maguk írtak alá fipronil mentességi nyilatkozatokat, illetve kértek gazdaságaikban hatósági vizsgálatokat, amelyek alátámasztották a mentességről tett nyilatkozatok állításait.
Az alapprobléma azonban – a madártetű atka elleni hatékony védekezés – továbbra is óriási, ezért a Tojásszövetség kidolgozta a tojótyúk-állományok mentesítési programját. A szervezet célja, hogy a védekezéshez a termelők notifikált költségvetési támogatásokat kaphassanak.
Ma a baromfi – és a tojásszektor tevékenységét jelentősen segíti, hogy 2017 januárjától a korábbi 27 százalékról 5 százalékra csökkent a baromfihúsok és a tojás áfája. Szintén kedvező változás, hogy 2016-ban megjelent a toxinmentes takarmányok etetésére vonatkozó állatjóléti támogatás, amelyet a termelők 2017-ben hívhatnak le először. A Tojásszövetség ezzel kapcsolatban a kormánytól azt kérte, hogy az igényeket lehetőség szerint száz százalékban fizesse ki, szükség esetén pedig növelje a támogatási keretet.
Az importtal szemben az ellenőrzött termelésből származó, minőségi magyar tojások egyértelmű előnyt jelentenek, mivel származásuk nyomon követhető és fogyasztásuk biztonságos a magyar fogyasztók számára, miközben a termelés jelentős számú hazai munkahelyet tart fenn. A BTT már korábban kidolgozta a Koronás Tojás Védjegyet, amelynek használata a minőségi magyar tojástermelést garantálja. E védjegy számára is áttörést jelentene, ha át lehetne minősíteni úgynevezett minőségrendszerré, és így tagállami elismerést kaphatna. Ehhez először a Földművelésügyi Minisztériumnak kellene megalkotnia a szükséges rendeletet, második lépésként pedig a Miniszterelnökséghez tartozó Vidékfejlesztési Programban pályázati támogatási konstrukciót kellene kidolgozni az elfogadott hazai minőségrendszerek számára.

 

  • Dr. Molnár Györgyi
  • mezőgazdasági titkár
  • Baromfi Termék Tanács

Hozzászólás a cikkhez