Aktuális cikkek

A vidékfejlesztés felértékelődő szerepe az egyenlőtlenségek csökkentésében 1.

A 21. század számtalan gazdasági, környezeti és társadalmi kihívással néz szembe. A technikai, társadalmi és kulturális átalakulás folyamata emberek milliárdjai számára jobb élet reményével kecsegtet. Az emberek néhány óra alatt átrepülhetik az óceánt, a gyermekhalandóság csökken, a jövedelmek növekednek. Mégis világossá válik, hogy a globális kihívásoknak való megfelelés nem könnyű.

A 21. század számtalan gazdasági, környezeti és társadalmi kihívással néz szembe. A technikai, társadalmi és kulturális átalakulás folyamata emberek milliárdjai számára jobb élet reményével kecsegtet. Az emberek néhány óra alatt átrepülhetik az óceánt, a gyermekhalandóság csökken, a jövedelmek növekednek. Mégis világossá válik, hogy a globális kihívásoknak való megfelelés nem könnyű.

Napjaink vándorlásai mögött is az áll, hogy a globalizáció ellenére vagy éppen hatására a világ polarizálódik, és szegény és gazdag országok közötti szétnyílás végzetes. A centrum-periféria közgazdasági elmélet (vagy más néven függőségi elmélet) Raúl Prebisch argentin és Hans Singer német-angol közgazdász nevéhez fűződik. Tézisük szerint a világ gazdag (centrum) és szegény országokra (periféria) osztható (Tóth, 2016). A jövedelmi polarizálódási folyamat azt jelenti, ha a szélső társadalmi csoportok eltávolodnak a középtől és egyszerre nő a szegények és a gazdagok relatív részaránya adott térbeli egységben. Felmerül a kérdés: miért maradnak fenn, sőt mélyülnek szemmel láthatóan a társadalmi és gazdasági szakadékok? A válasz talán egyszerű: egy expanziós jelenség által létrejött „növekedési pont” ebbe a körzetbe vonz más üzleti tevékenységeket, képzett munkaerőt és tőkét. Ugyanezen oknál fogva olyan visszahatásokkal is jár, amelyek nem engedik fejlődni, sőt elszegényítik a periférikus területeket. Prebisch úgy véli, hogy minden növekedési központból visszahatások sugároznak ki a „periférián” elhelyezkedő többi országra. (Myrdal, 1974) Napjaink vándorlásai mögött is az áll, hogy a globalizáció ellenére vagy éppen hatására a világ polarizálódik, és szegény és gazdag országok közötti szétnyílás végzetes. A centrum-periféria közgazdasági elmélet (vagy más néven függőségi elmélet) Raúl Prebisch argentin és Hans Singer német-angol közgazdász nevéhez fűződik. Tézisük szerint a világ gazdag (centrum) és szegény országokra (periféria) osztható (Tóth, 2016). A jövedelmi polarizálódási folyamat azt jelenti, ha a szélső társadalmi csoportok eltávolodnak a középtől és egyszerre nő a szegények és a gazdagok relatív részaránya adott térbeli egységben. Felmerül a kérdés: miért maradnak fenn, sőt mélyülnek szemmel láthatóan a társadalmi és gazdasági szakadékok? A válasz talán egyszerű: egy expanziós jelenség által létrejött „növekedési pont” ebbe a körzetbe vonz más üzleti tevékenységeket, képzett munkaerőt és tőkét. Ugyanezen oknál fogva olyan visszahatásokkal is jár, amelyek nem engedik fejlődni, sőt elszegényítik a periférikus területeket. Prebisch úgy véli, hogy minden növekedési központból visszahatások sugároznak ki a „periférián” elhelyezkedő többi országra. (Myrdal, 1974)

A helyzeti és a fejlettségi centrum-periféria viszonyrendszer együtt létezése alapján sajátos régiótípusokat határozott meg Nemes Nagy József a regionális fejlődés vizsgálatának kiemelkedő kutatója. A helyzeti és a fejlettségi centrum-periféria viszonyrendszer együtt létezése alapján sajátos régiótípusokat határozott meg Nemes Nagy József a regionális fejlődés vizsgálatának kiemelkedő kutatója.

A centrum-periféria duál relatív és többszintű kapcsolatot jelent. Az 1. ábra jól bemutatja, hogy az egy adott szinten centrumszerepet betöltő hely, gazdálkodó egység, társadalmi csoport, intézmény egy más viszonyrendszerben periférikus lehet. Az egyszerű modellben négyfajta régiótípus került megjelenítésre: a központi mag, a belső periféria, a dinamikus perem valamint a külső periféria.

A centrum-periféria duál relatív és többszintű kapcsolatot jelent. Az 1. ábra jól bemutatja, hogy az egy adott szinten centrumszerepet betöltő hely, gazdálkodó egység, társadalmi csoport, intézmény egy más viszonyrendszerben periférikus lehet. Az egyszerű modellben négyfajta régiótípus került megjelenítésre: a központi mag, a belső periféria, a dinamikus perem valamint a külső periféria.

1. ábra – Régiótípusok a helyzeti és fejlettség centrum-periféria viszonyrendszerben. Forrás: Nemes Nagy J. (2009)

Egy térbeli egység, egy ország, egy társadalom rétegződésének problémájára különböző tudományterületek felfigyeltek. A tulajdon, a foglalkoztatás, a jövedelmi és elosztási minták, a különböző befolyásolási eszközök feletti rendelkezés olyan eszközök, amelyek rétegeket alakítanak ki. Az is megfigyelhető azonban, hogy ezek a struktúrák nem állandóak, az egyes társadalmi és gazdasági hatások mentén változnak. Ez a változás nem csupán új rétegek megjelenésében, s az egyes rétegek eltűnésében fejeződik ki, hanem az egyes társadalmi rétegek egymáshoz viszonyított szélességében, társadalmi súlyában bekövetkezett különbségekben is. Megfigyelhető azonban az is, hogy korábbi centrumtérségek válnak vagy váltak periférikus helyzetűekké és különültek el addigi vonzáskörzetük egy részétől.

Egy térbeli egység, egy ország, egy társadalom rétegződésének problémájára különböző tudományterületek felfigyeltek. A tulajdon, a foglalkoztatás, a jövedelmi és elosztási minták, a különböző befolyásolási eszközök feletti rendelkezés olyan eszközök, amelyek rétegeket alakítanak ki. Az is megfigyelhető azonban, hogy ezek a struktúrák nem állandóak, az egyes társadalmi és gazdasági hatások mentén változnak. Ez a változás nem csupán új rétegek megjelenésében, s az egyes rétegek eltűnésében fejeződik ki, hanem az egyes társadalmi rétegek egymáshoz viszonyított szélességében, társadalmi súlyában bekövetkezett különbségekben is. Megfigyelhető azonban az is, hogy korábbi centrumtérségek válnak vagy váltak periférikus helyzetűekké és különültek el addigi vonzáskörzetük egy részétől.

A társadalomtudományokban a térbeliségből fakadó hatások és következmények vizsgálata központi szerepet tölt be, ezért fontos kitérni a kapcsolódó alapfogalmak értelmezésére. Az effajta kutatások fontos paramétere a „külső tér”, mivel meghatározott földrajzi egységhez (pl. ország és régió) rendelve történik a társadalmi és gazdasági jellemzők vizsgálata. Emellett jelentős szerephez jut a „belső tér” értelmezése is, hiszen földrajzi helyhez-kötéstől elválasztott szférák maguk is teret generálnak, jól látható egyenlőtlenség van közöttük. „Azaz a külső és belső tér együtt alkotja a társadalmi teret. Ebből következik, hogy a társadalmi szférák valódi tere a belső tér, mint relációs viszonyok összessége, és a külső tér, az adott társadalmi szféra természeti térbeniségének tekinthető” (Pupos, 2015).

A társadalomtudományokban a térbeliségből fakadó hatások és következmények vizsgálata központi szerepet tölt be, ezért fontos kitérni a kapcsolódó alapfogalmak értelmezésére. Az effajta kutatások fontos paramétere a „külső tér”, mivel meghatározott földrajzi egységhez (pl. ország és régió) rendelve történik a társadalmi és gazdasági jellemzők vizsgálata. Emellett jelentős szerephez jut a „belső tér” értelmezése is, hiszen földrajzi helyhez-kötéstől elválasztott szférák maguk is teret generálnak, jól látható egyenlőtlenség van közöttük. „Azaz a külső és belső tér együtt alkotja a társadalmi teret. Ebből következik, hogy a társadalmi szférák valódi tere a belső tér, mint relációs viszonyok összessége, és a külső tér, az adott társadalmi szféra természeti térbeniségének tekinthető” (Pupos, 2015).

1. táblázat – A klaszterek különböző alapstatisztikai mutatói és a centrum-periféria reláció (PPS/fő). Forrás: saját szerkesztés az Eurostat adatai alapján

A világ vezetői 2015-ben egy ENSZ csúcstalálkozón elkötelezték magukat amellett, hogy véget vetnek a szegénységnek, kezelik az igazságtalan egyenlőtlenséget és harcolnak az emberek milliárdjait világszerte veszélyeztető globális problémák ellen. A 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer egy jobb jövőt kínál bolygónk egészének. A 193 ország által egyhangúlag elfogadott 17 fenntartható fejlődési célok (SDG-k) a korábbi Millenniumi Fejlesztési Célokra (MDG-k) épülnek, amelyek a történelem legsikeresebb szegénység elleni mozgalmát hajtották végre az elmúlt közel 20 évben.


Hozzászólás a cikkhez