Aktuális cikkek

Csávázási eljárások és eszközök

Minden olyan vetőmagkezelési módszert és eljárást, amely a termény gomba- , férgek- és rágcsálók elleni védelmét szolgálja, csávázásnak nevezünk. Tágabb értelemben csávázásnak tekinthető a sugárzásos vetőmagkezelés is.


A gyakorlatban a következő csávázási eljárásokat különböztetjük meg:
Porcsávázás: a finompor alakú csávázószert többnyire egyszerű kivitelű gépekkel visszük a felületre. Az eljárás alapvető problémája a por pontos adagolása, valamint a száraz por gyenge tapadóképessége. Ennek következtében jelentős lehet a hatóanyag-veszteség, valamint a környezetszennyező hatás. A jelenlegi piaci igényeknek sem felel meg teljes mértékben az így kezelt mag. A gyakorlatból az utóbbi időszakban ez az eljárás szinte teljesen kiszorult.
Nedvesített porcsávázás: az eljárás a porcsávázáshoz hasonló, de a vetőmag felületét előzőleg vízzel megnedvesítik, majd ez után juttatják rá a por alakú csávázószert. A leporlás ennél az eljárásnál is jelentősnek mondható, általában 20–25% közötti.
Nedvescsávázás: ennél az eljárásnál a csávázószert folyékony formában juttatjuk a magvak felületére. Felhasználható vízben elkevert, por alakú csávázószer is (ezt szokás nedvesítő csávázásnak is nevezni), valamint gyárilag elkészített szuszpenziók (ezek csak hígítást igényelnek) és különböző vegyületeken oldott csávázószerek. A leporlás csökkentésére nedvesítő adalékokat és folyékony halmazállapotú ragasztóanyagokat használnak, melynek további előnye a könnyebben megvalósítható tartós, egyenletes vegyszerborítás is.
Inkrusztálás: ez a nedvescsávázási eljárás egy különleges változata, amikor is a különböző vegyszereket több rétegben, ragasztóanyag felhasználásával viszik fel a mag felületére. Az eljárás végén összefüggő burkolat fogja körül a magot, melynek így a formája is változik és átmérője is kismértékben növekszik. A nedvescsávázó gépek többségével inkrusztálás is elvégezhető, azonban a nagyobb folyadékfelhasználás miatt szükség lehet szárítóberendezéssel való kiegészítésükre.
Kombinált csávázás: ennek során a por- és nedvescsávázási eljárást együttesen alkalmazzák. Az inkrusztálásnál, valamint a többrétegű ragasztóanyagos csávázásnál a gombaölő szereken kívül egyéb anyagokat (pl. mikroelemeket, hormonokat, antidotumokat, antibiotikumokat, madárriasztó és színezőanyagokat stb.) is felvihetnek a mag felületére.
A fentebb részletezett eljárások megvalósítása csávázógépekkel történik. Ezek lehetnek stabil és mobil kivitelűek, üzemvitelük lehet szakaszos és folyamatos. A gyakorlatban leginkább a folyamatos üzemű nedves- és kombinált csávázógépekkel találkozhatunk.
Szakaszosan működnek a hagyományos csávázógépek, amelyek teljesítménye kicsi, a munkaminőség nem garantálható és a környezetszennyezés veszélye nagy. A korszerű csávázógépek folyamatos működésűek. A folyamatos anyagáram nagy teljesítményt és állandó minőséget biztosíthat.
A stabil gépeket nagyobb üzemekben gyakran magtisztító gépekhez kapcsolva üzemeltetik. Itt a magáram biztosított. Más üzemi körülmények között garmadából vagy zsákokból töltik a gépeket. A folyamatos magellátás biztosításához ilyenkor átmeneti magtárolókat kell alkalmazni.
A csávázás legfontosabb célja tehát a növényvédőszerek egyenletes elosztása a vetőmagvak felületén. Ez a művelet történhet egy és két fázisban. Az egyszerűbb kivitelű, hagyományos felépítésű gépeknél a vegyszer és mag adagolása után keverődobban, vagy szállítócsigában történik meg a két anyag lehetőség szerinti homogenizálása. A korszerű nedves- és kombinált csávázógépek kétfázisú fedést valósítanak meg. Az első fázisú fedés a csávázótérben szórófejek adagolása révén jön létre. Az ezt követő magáramlás és -szállítás során a keveredés következtében a magvak fedettségének egyenletessége következik be. A csávázószer egyik magról a másikra jut: ez jelenti a második fázisú fedést.
A gyakorlatban a csávázógépek többféle változata ismeretes, melyek közül a legismertebbek az alábbiak:

  1. Keverőcsigás csávázógép, amelyet kevésbé igényes csávázási feladatok megoldására és az olcsóbb elérhetőség érdekében fejlesztettek ki és hoztak forgalomba. A félautomatikus üzemű csávázógép főként gabonafélék csávázására alkalmas.
  2. Stabil félszinkron csávázógép, melynek lényege, hogy a magtartály a csávázótartály felett helyezkedik el. A magtartályból állítható nagyságú résen, gravitációsan jut a mag egy magszóró tányérra. Az előre beállított résállító szerkezet egyenletes magáramot biztosít. A magszóró tányér a magokból a résállító szerkezet állásától függően vékonyabb vagy vastagabb magfüggönyt alakít ki, amely a csávázódobban körfüggönyszerűen hull alá. A magfüggöny közepén található a – többnyire villanymotorral hajtott – tárcsás (mechanikus) cseppképző szerkezet, amely egy vagy több tárcsából áll.
  3. Mobil félszinkron csávázógép, melynek működése elve hasonló a stabiléhoz, de könnyen áttelepíthető. A gép a legkülönfélébb magvak nedves csávázására alkalmas. Nincs magtartálya, előrehaladás közben a vetőmagot garmadából felszedi, csávázza, majd szállító járműre rakja, zsákba tölti, vagy visszaömleszti a talajra. A gép viszonylag nagy teljesítményű (akár 20 t/h fölött), így elsősorban vetőmagüzemekben használatos.
  4. Milik-elven működő csávázógép, melynél a csávázóegység forgókúpos. A mag adagolása a kúp belső palástjára történik. A magvakra ható centrifugális erő, a magvak súrlódása a kúp felületén, valamint a kúppalást hajlásszöge együttesen azt eredményezi, hogy a magáram a kúp palástján felfelé mozog, majd terelőlapok hatására a kúp közepéhez közel függöny formájában visszahull a csávázókúp aljára. Ez a körfolyamat mindaddig ismétlődik, amíg a magvak a csávázótérben tartózkodnak. A benntartózkodási (csávázási) idő szabályozható.
  5. Hengeres csávázógép, melynél az egyenletes tömegáramban adagolt mag forgóhengerbe jut. A hengerben a mag részben a henger fala és a mag közötti súrlódás, részben a henger belső felültén található, megfelelően kiképzett terelőlapok segítségével megemelkedik, egy darabig követi a henger felületének mozgását, majd magfüggönyként hull vissza a henger aljára. Ez a mozgásmód kellő lehetőséget biztosít arra, hogy szórófejekkel megfelelő irányban és cseppmérettel kipermetezett csávázószer jó fedettséget eredményezzen. A dob végén kidobólapátok juttatják ki a csávázott magot.
  6. Szinkron csávázógép, amennyiben csávázás közben nem biztosítható az egyenletes magáram. Többnyire magtisztító üzemekben alkalmazzák, ahol a tisztítósoron áthaladó vetőmag mennyisége időben változhat. A szinkron csávázógépek a tisztító gépsorról érkező magmennyiséget billenőmérleg segítségével folyamatosan mérlegelik és adagolják a csávázótérbe. A billenőmérleg által vezérelt vegyszeradagoló szerkezet minden adag maghoz azonos mennyiségű vegyszert adagol. Ezeknél a gépeknél elsősorban kis lejtésű, lassan forgó csávázódobokat alkalmaznak.

Dr. Kovács Zoltán
okl. mezőgazdasági gépészmérnök
Nyíregyházi Egyetem
Műszaki és Agrártudományi Intézet

Hozzászólás a cikkhez