Almapiaci helyzetértékelés és prognózis | Magyar Mezsgye | magyarmezsgye.hu
Aktuális cikkek

Almapiaci helyzetértékelés és prognózis

2. rész

Az alma minősége is elmarad az átlagostól. A tavaszi fagyok után ugyanis sok ültetvényben nagyon gyenge termésre számítottak, így a virágzás befejeződését követő hetekben kissé elhanyagolták a növényvédelmet, amely az átlagosnál nagyobb varasodás-fertőzést eredményezett, és helyenként a molyfertőzés is gondot jelentett. A levéltetű és atka nem okozott az átlagosnál nagyobb problémát ebben az évben. A tavaszi fagyok miatti bizonytalan terméskilátások (a rossz kötődéstől és jelentős terméshullástól való félelem) okán a korszerű, étkezési célú ültetvényekben komoly fejtörést okozott a termésritkítás helyes kivitelezése, így sok ültetvényben végeredményben túlterheltek maradtak a fák, ami jelenleg a kívánatosnál kisebb gyümölcsméretekben tükröződik vissza. Ehhez részben hozzájárult az – a nagyon helytelen – termelői várakozás is, miszerint a szerény európai termés miatt még a 60-asnál kisebb méretű almára is szüksége lesz az étkezési piacnak. Ez a várakozás már akkor is egyértelműen cáfolható volt, a jelenlegi helyzet pedig igazolta, hogy idén is csak a 65, illetve 70-es méret fölött beszélhetünk I. osztályú étkezési almáról.

A 2017. év hazai kilátásai – kereslet és árak

Az európai és hazai terméskilátások alapján mind az ipari, mind az étkezési alma piacán keresleti piacra lehet számítani, ami a következő főbb okokkal magyarázható:

  • Egy Európai Unió méretű piacon a 20-25%-os terméscsökkenés (mellyel az elmúlt 10 év leggyengébb termését realizáljuk) már önmagában elegendő a túlkereslet kialakulásához.
  • Az almasűrítmény-készletekről pontos ismereteink nincsenek, de étkezési almából biztosan nincsenek az előző évről áthúzódó, érdemi készletek.
  • Az európai piacot 1/3-os piaci részesedésével ma már döntően Lengyelország határozza meg. Az elmúlt évek 4,0 millió tonna körüli lengyel terméséből 1,5-2,0 millió tonna volt ipari alma, 2,0-2,5 millió tonna pedig étkezési alma. E mögött az áll, hogy rendelkeznek mintegy 2,0 millió tonna tárolókapacitással, sűrítménygyártó kapacitásai pedig 2,0 millió tonna léalma feldolgozására biztosítanak lehetőséget. A piaci viszonyok szempontjából nagy kérdés, hogy a várt 2,8 millió tonna lengyel termésből mennyi lesz a betárolható étkezési alma. Amennyiben 1,5-2,0 millió tonnát képesek lesznek betárolni (az étkezési alma jobb jövedelmezősége miatt ebben érdekeltek), akkor az étkezési piacaik kiszolgálásában kisebb lesz a hiány, de a 2,0 millió tonna feldolgozó kapacitásra mindössze 0,8-1,3 millió tonna léalma marad, ami 40-60% körüli alapanyaghiányt jelent a feldolgozó üzemek számára. Ez utóbbi jelentős versenyt indíthat el a léalmáért, ami döntően Lengyelországban és Magyarországon terem meg.
  • Magyarország egy átlagos évben 550-600 ezer tonna almát termel, melyből 150-200 ezer tonna szükséges a belső étkezési piac biztonságos ellátásához (frisspiaci exportunk a 10-30 ezer tonnára becsülhető mennyiséggel nem mérvadó), a fennmaradó 350-400 ezer tonna alma pedig – részben minőségtől függetlenül is – ipari feldolgozásra kerül. Utóbbiból átlagosan 300-350 ezer tonna a sűrítménycélú léalma (ez a mennyiség a léüzemek kapacitásának mindössze 60%-át köti le), és 50-100 ezer tonna az egyéb ipari feldolgozásra szánt termés. A 2017. évre – az átlagosnál is gyengébb minőség miatt – mintegy 150 ezer tonna étkezési almát és 350 ezer tonna ipari almát várunk, ami mindkét hasznosítási irány esetén szintén a keresleti piacot erősíti (ezt az ipari alma mennyiséget önmagukban a hazai léüzemek is képesek lennének felvenni, más ipari célú hasznosítás nélkül is).

A fenti piaci viszonyok alapján arra számítunk, hogy 2017. őszén az elmúlt 10 évben megszokott árintervallum felső harmadában fognak mozogni a termelői árak, de nem számítunk olyan extrém magas árviszonyok kialakulására, mellyel az elmúlt tíz évben sosem találkoztunk volna (a 2017. év piaca eddig még a keresleti piaccal jellemezhető gyümölcsfajoknál is féken tartotta az árakat a soha nem látott extremitásokkal szemben).

A „szokásos” árintervallumnak az étkezési I. oszt. alma esetében a 40-140 Ft/kg nettó termelői árat tekinthetjük (tárolás, válogatás, csomagolás és szállítás nélkül értve, azaz “fa alól” értékesített, lédig I. oszt. almára vonatkoztatva, ’Gala’ és ’Golden’ esetében 65+ mérettől, más fajtáknál 70+ mérettől, illetve kétszínű fajtáknál legalább 50%-os fedőszín-borítottsággal, továbbá hibátlan küllemi megjelenéssel). A korai érésű, kisebb tételeket jelentő, nyári almafajták értékesítése 120-140 Ft/kg nettó termelői árak mellett zajlott, de valószínűsíthető, hogy a tömegfajtáknál (’Gala’, ’Golden’, ’Jonagold’, ’Idared’ nem fogja tartani a piac ezt az árszintet (mint ahogy szinte minden évben valamelyest csökkent az ár a ’Gala’ beindulásával). Jelenleg ezen tömegfajtáknál, és már nagyobb tételekre, nettó 100-120 Ft/kg árintervallumban van tudomásunk üzletkötésekről a valóban jó minőségű, I. osztályú alma vonatkozásában, így a következő hetekben ebben a sávban valószínűsíthető az árak mozgása (ezen intervallumon belül az ár függ a fajtaváltozattól, a tételnagyságtól, a termelő-kereskedő viszonyától, egyedi helyzetétől, stb.). Jelenleg intenzív a kereslet az étkezési almára – a hazai kereskedőkön kívül – Ausztria, Szlovénia, Románia és Bosznia irányából is.

A “szokásos” hazai árintervallumnak a léalma esetében a 10-40 Ft/kg nettó árat tekinthetjük, „felső harmadnak” tehát a 30-40 Ft/kg közötti nettó léalma árak minősülnek (a feldolgozóba beszállított termésre vonatkoztatva). A léalma feldolgozása – a megszokottnál egy héttel korábban – már augusztus közepén, 33 Ft/kg nettó árak mellett beindult. Tudomásunk van arról, hogy lengyel kereskedők 0,14-0,15 €/kg (42-45 Ft/kg) ajánlattal is jelen vannak a hazai léalma piacán (de a keresett mennyiségek pontosan nem ismertek, tehát a kereslet intenzitása még nem becsülhető). A helyzet egyelőre több tekintetben is hasonlít a meggy idei piacához, ami alapján azt valószínűsítjük, hogy a léalma árának szeptemberi és októberi alakulását jelentős részben a lengyel kereslet intenzitása fogja meghatározni (mint a meggy esetében is). Tekintettel arra, hogy a lengyel almasűrítmény-gyártó kapacitás, és ezzel léalma-igény többszöröse a magyar termelésnek, a mi szerény termelési volumenünk mellett kifejthetnek olyan keresleti hatást a piacunkra, ami a hazai léalma árakat a 40 Ft/kg magasságába is húzhatja. Amennyiben bekövetkezik az a szélsőséges eset, hogy a 2,8 millió tonnára várt lengyel termésből csak 800 ezer tonna jut a feldolgozókba (lásd korábban leírtak), és a sűrítménypiacaik megtartása érdekében nagyobb kockázatot is felvállalnak, akkor a léalma árak valamelyest még a 40 Ft/kg értéket is átléphetik.

Hozzá kell tenni, hogy 40 Ft/kg körüli léalma árak mellett még az 1,2-1,3 €/kg sűrítményárak is veszteséget jelentenek a léüzemeknek, illetve a kínai almasűrítmény már jelen van a hazai piacon is 1,3 €/kg-hoz közelítő áron, és – egyes információk szerint – a kínai szállítók az európai helyzetre való tekintettel az árak emelésében gondolkodnak. Így valószínűsíthető, hogy az almasűrítmény ára már rövidebb távon elérheti, illetve meghaladhatja az 1,4 €/kg-ot (viszonyításként lásd még a 2. ábra adatait). Az almasűrítmény piacán az árak „korlátlan” emelkedésének gátat szabnak a helyettesítő termékek, ugyanis 1,5 €/kg ár fölött már rohamosan növekszik a kockázata annak, hogy a vevők elfordulnak az almasűrítménytől, és a szőlő-, illetve egyéb sűrítményeket részesítik előnyben (a szőlősűrítmény 1,2-1,3 €/kg áron szerezhető be jelenleg). Ezzel ellentétes hatású folyamat, hogy a sűrítmény stabil vevőit mindenképpen ki kell szolgálni, mert a piacvesztés hosszú távon nagyobb kárt okoz. Az árak későbbi alakulásában kérdés tehát, hogy melyik hatás érvényesül erőteljesebben, továbbá hogy „mit kezdenek” a lengyelek a 2,8 millió tonna termésükkel, és hogy mennyi sűrítmény van jelenleg készleten.

2. ábra: A hazai almasűrítmény értékesítési ára 2010 január és 2016. július között (€/kg) Forrás: USDA, Eurostat

Magyarország számára túlzottan sok hosszú távú lehetőséget nem rejt ez a rendkívüli piaci helyzet, mert a termésünk 2/3-a ipari alma, amit döntően a hazai léüzemek vásárolnak fel, más piaca, levezetési lehetősége nincs. Az étkezési almánk nagyjából a belföldi kereslet kielégítésére elég, így árualap hiányában nem tudunk betörni új piacokra. A pozitívum az, hogy az a termelő, aki idén is jó minőségű étkezési almát állított elő, az jó áron fog tudni értékesíteni.

1. táblázat: Az EU almatermése országonként (WAPA/Prognosfruit adatok)

Magyarázat: F2017 = Becslés; (1) = Változás 2016-hoz képest (%); (2) = Változás 2014-2016 átlagához képest( %) Forrás: http://members.swissfruit.ch/system/files/2017-08/European-Apple-and-Pear-Crop-Forecast-August-2017.pdf

2. táblázat: Az EU almatermése fajtánként (WAPA/Prognosfruit adatok)

Magyarázat: F2017 = Becslés; (1) = Változás 2016-hoz képest (%); (2) = Változás 2014-2016 átlagához képest( %) Forrás: http://members.swissfruit.ch/system/files/2017-08/European-Apple-and-Pear-Crop-Forecast-August-2017.pdf

Tekintettel arra, hogy a következő hetekben felgyorsulhatnak az események az alma piacán, szükséges esetekben újabb helyzetértékelésekkel jelentkezünk (kövesse nyomon a www.fruitveb.hu portálon).

Dr. Apáti Ferenc
FruitVeB, ÉKASZ

Hozzászólás a cikkhez