Aktuális cikkek

Almapiaci helyzetértékelés és prognózis

A piaci helyzetértékelés és prognózis célja, hogy tényszerű és egzakt információkkal segítse a piaci szereplők tájékozódását és döntéseit, de éppen ezért nem megy túl a hiteles információk közreadásán, a tényszerűség szintjén marad, nagyobbrészt tartózkodik az értékítélettől és a távolabbra vezethető következtetésektől, azt a piaci szereplőkre bízza. Az európai uniós termésbecslés a WAPA / Prognosfruit hivatalos adataira, míg a magyarországi helyzetkép a hazai piaci szereplők (termelők, TÉSZ-ek, kereskedők, feldolgozók) körében végzett, széleskörű felmérésünkre alapoz. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy a felmérés ennek ellenére nem tükrözhet 100%-os lefedettséget és reprezentativitást, ezért számszerű értékekbe csak annyiban bocsátkozunk, amennyiben az egzakt információként kezelhető. Az árak vonatkozásában közölt adatok nem javasolt árak és nem irányárak, semmilyen tekintetben nem kötelező érvényűek, „mindössze” a tényadatokon alapuló hiteles tájékoztatást szolgálják. Az árak értelmezhetőségét azonban nehezíti a minőség – hazai körülmények közötti – nem kellően egzakt, gyakran szubjektív értelmezése. A tévedés és a változtatás jogát fenntartjuk!


A 2017. év európai terméskilátásai

Az Európai Unió almatermése az utóbbi három év (2014-2016) átlagában 12,2 millió tonna volt, ami 1,7 millió tonnával több, mint a megelőző öt év (2009-2013) 10,5 millió tonnás átlaga (1. táblázat), illetve amit az EU piaca különösebb piaci zavarok nélkül fel tud venni. Ez a növekedés szinte egyedül Lengyelország fejlődésének tudható be, mely 4,0 millió tonnára növelte a 2010. körül meglévő 2,0-2,5 millió tonnás termését. Ezzel mára piac- és ármeghatározóvá vált egész Európában, és így Magyarországon is.

A WAPA/Prognosfruit termésbecslése szerint 2017-ben 9,3 millió tonna magasságában várható az EU almatermése, ami 21%-kal marad el a tavalyi terméstől és 23%-kal a megelőző három év átlagától, ami azt jelenti, hogy kb. 3,0 millió tonna alma esett ki az EU piacáról (részletesen lásd az 1. táblázatban). A jelentős kiesés a teljes Európát ért, nagy földrajzi kiterjedésű áprilisi fagyokra vezethető vissza. Relatíve – tehát saját korábbi termésmennyiségeihez képest – nagyon jelentős a termésveszteség Ausztriában, Belgiumban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Csehországban, Dániában, Lettországban, Lengyelországban, Szlovéniában és az Egyesült Királyságban. Abszolút tömegét tekintve elsősorban a kieső 1,2 millió tonna lengyel, illetve a 0,5-0,5 millió tonna német és olasz termés „hiányzik” a piacról (1. táblázat). Megjegyzendő, hogy 2017. májusában és júniusában ennél is jóval nagyobb termésveszteségről szóltak a hírek, ami a jövőre nézve – hasonló esetekben – olyan tanulsággal szolgál, hogy jelentős különbség van virágkár és terméskár között, így felesleges, sőt káros, ha egy-egy káresemény bekövetkezte után túlzottan hamar latolgatjuk a terméskilátásokat.

A termés fajtánkénti összetételében arra juthatunk (lásd 2. táblázat), hogy a meghatározó jelentőségű fajták vonatkozásában nincs érdemi termésveszteség a ’Gala’ esetében, de mintegy 20%-kal kevesebb ’Golden’, 30-40%-kal kevesebb ’Idared’, 40-45%-kal kevesebb ’Jonagold’/’Jonagored’ és 10%-kal kevesebb ’Red Delicious’ terem idén az EU-ban az elmúlt években megszokott viszonyokhoz képest.

A magyar almatermesztésről általában

Magyarország almatermése egy átlagos évben 550-600 ezer tonna, de az elmúlt 10-15 évben a 200 és 920 ezer tonna között ingadozott (1. ábra). Ezek a szélsőértékek felhívják a figyelmet a nagyon rossz termésbiztonságra, ami az egyik alapvető akadálya a piacok építésének és megtartásának. A magyar almatermés hasznosítási irányok közötti megoszlása Európában – már mintegy 20 éve – páratlanul gyenge: 2/3-a ipari alma (melynek 80-85%-a sűrítménycélú léalma), 1/3-a étkezési alma, mely arány az EU-ban pont fordított.

1. ábra: A magyarországi almatermés alakulása 2004-2016. között (A KSH adatai alapján, FruitVeB jelentés)

A 2002-ben még meglévő 41 ezer hektár almaültetvényből mára mintegy 26 ezer hektár maradt, vagyis elvesztettünk ültetvényfelületünk közel 40%-át. Az almaültetvényeink mintegy 40%-a korszerűtlen és potenciálisan versenyképtelen, mindössze kb. 20% a korszerű, magas színvonalon művelt, versenyképes ültetvények aránya. A fennmaradó elméleti „középső harmad” pedig a változó sikerrel művelt, kétes jövőjű, „kettős hasznú” ültetvények halmaza.

A 2017. év hazai kilátásai – termésmennyiség és -minőség

A tavalyi, 2016. évben a közepesnél valamivel gyengébb termést (510 ezer tonna) realizáltunk, tekintettel arra, hogy – ugyan nagy lokális különbségekkel, de – mintegy 20-30%-os kiesést eredményeztek a tavaszi fagyok. A 2016. év időjárása nem hozott kedvezőtlen évjáratot: nem voltak hosszabb és intenzívebb kánikulai hullámok, illetve a termesztőkörzetek többségében viszonylag jó volt a csapadék-ellátottság is. Ez a nem túl nagy termésterheléssel párosulva a legtöbb fajtánál megfelelő virágrügy-berakódottságot eredményezett. A kitavaszodás 2017-ben nagyon korán kezdődött, Magyarország nyugati és déli régióiban már április 05. körül, míg északon és keleten április közepén megindult az alma virágzása, ami 1,5-2,0 héttel korábbi a megszokottól. A március vége és május közepe között 6-7 alkalommal is bekövetkező, éjszakai 2-5°C közötti lehűlések azonban okoztak érzékelhető kárt a termésben, leginkább az északi és az észak-keleti országrészben, továbbá dél-nyugat és észak-nyugat Dunántúl egyes szűkebb termesztőkörzeteiben. Kedvezőtlenül hatott a termésre az is, hogy a virágzás jelentős részében hűvös, szeles időjárás uralkodott, ami időben nagyon elhúzódóvá tette a virágzást (összesen 3-4 hét), és ennek okán nagyon heterogén gyümölcsméretek alakultak ki még egy fán belül is. Ennek várható következménye volt, hogy a kisebb gyümölcsök lehullottak, vagyis a szokásosnál erősebb volt a tisztuló hullás, illetve sokkal nehezebb volt a termésritkítás elvégzése. A fagyhatás és ezzel a fagykár mértéke nagyon eltérő volt országrészenként, illetve egy-egy termőtájon belüli mikrokörzetenként is.

A hazai terméskilátásokat július közepén még – a tavaszi fagyok miatti kiesések ellenére is – átlagos-közepes jelzővel illettük. Az ezt követő közel másfél hónap csapadékhiányos és nagyon magas hőmérsékletekkel jellemezhető időjárása miatt azonban a legtöbb termesztőkörzetben megrekedt a gyümölcsméret növekedése (elsősorban az öntözetlen ültetvényekben, mely a hazai almatermő felület ¾-e), és nagyon intenzívvé, az átlagost jóval meghaladóvá vált a gyümölcshullás (utóbbi a tavaszi fagyok részbeni, késői „szövődménye” is lehet). Ennek eredményeként jelenleg legfeljebb 500-550 ezer tonna almatermésre számítunk, de ha az aszályos és meleg időjárás folytatódik, akkor előfordulhat, hogy még az 500 ezer tonnát sem éri el a betakarított mennyiség. Nagy terméskiesés főleg a későbbi érésű fajtáknál tapasztalható (a fagykár és a terméshullás is a korai virágzású ’Idared’, a triploid ’Jonagold’, valamint a ’Jonathan’ fajtáknál a legkifejezettebb), de nem várunk átlagos termést a ’Golden’ és a ’Red Delicious’ fajtakörnél sem. A ’Gala’ fajtakörnél – az európai helyzethez hasonlóan – hazánkban is elfogadható-jó termés van. Mindezekkel együtt az prognosztizálható, hogy szeptember végétől jelentősen visszaesnek a szüretelt mennyiségek, ami a léüzemek alapanyag-ellátásában is nagy gondot jelenthet a szezon második felében.

Folytatás…

Hozzászólás a cikkhez