Aktuális cikkek

Munkavédelmi szabályok a betakarítási munkákban

A mindennapi munkavégzés során a munkavédelmi szabályok betartása igen fontos és nehéz feladatot hárít mind a munkavállalóra mind pedig a munkáltatóra. A különböző mezőgazdasági betakarítási munkák munkavédelmi szabályai sok esetben közös pontokon találkoznak, mint például egy erőgépre szerelt emlővillával történő raklappakolás és egy homlokrakodóval történő terménytárolás. Hogy mi a közös?


Valójában mindkét esetben emelő és rakodógépnek számítanak az erőgépek, melyekre az emelő és rakodógépekre vonatkozó igen szigorú munkavédelmi szabályok vonatkoznak. Azonban nemcsak a gépekre írnak elő üzemeltetési szabályokat, hanem a kezelőiknek is. A cikk címe alapján a betakarítási munkák munkavédelmi szabályairól kell írni, de felvetődik a kérdés, hogy melyik vagy melyek azok a betakarítási munkák, amelyeket górcső alá kellene venni. Általánosságban a témáról egy regényt lehetne írni, de most ettől eltekintve, csak egy témára térek ki, mégpedig az arató-cséplő géppel való betakarítás és a hozzá kapcsolódó terményszállítás munkavédelmi szabályira.
A mezőgazdasági munkákra is vonatkozik egy szabályzat, ami a 16/2001. (III.3.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzatról (későbbiekben MBSZ), ahol a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87.§-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében végzett mezőgazdasági, vadgazdálkodási, halászati és térképészeti tevékenységre, az ezen tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásokra, valamint ezen tevékenységeket és szolgáltatásokat végzőkre és az ennek során használt munkaeszközökre terjed ki. A MBSZ mellékletében találhatóak az általános megfogalmazások, melyek a teljesség igénye nélkül most csak a fentebb megfogalmazott arató-cséplő gépekre és a szállítójárművekre illetve az őket kezelő munkavállalókra vonatkozó előírásokat sorolom fel.

  • A munkavállalók részére szükséges egyéni védőfelszerelést a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának közreműködésével a munkáltatónak kell meghatároznia és biztosítania.

Ezt olvasva mindenki fejében megfordul a kérdés, hogy ki az én foglalkozás egészségügyi orvosom? Amennyiben nagyobb gazdaságról van szó, abban az esetben természetesen kell lennie ilyen orvosnak, azonban egyéni vállalkozások esetében mindenkinek a saját érdeke hogy a megfelelő védőfelszerelést beszerezze és természetesen használja is azt az adott körülmények között.
A nyári munkák során egy darázscsípés is okozhat nagy problémát, főleg ha az áldozat allergiás a csípésre. Erre az esetre is kitér a MBSZ melléklete a következőképpen:

  • Darázscsípés esetén a sérültet azonnal orvoshoz kell szállítani. Lódarázscsípést követően az orvosi ellátásig a csípés által a szervezetbe jutott méreg felszívódásának lassítására, gátlására kell törekedni (pl. a szúrás felett nyomókötés alkalmazásával). A darázscsípésre érzékeny személy a háziorvosa által rendelt gyógyszerét tartsa magánál és adott esetben használja. A sérültnek szeszes italt adni tilos!

A betakarítás során nem ritkaság hogy a munkavállaló keze megsérül, pl. valami elvágja vagy felhasítja. A mindennapi gyakorlatban azonban sokszor nem járnak el helyesen a gépkezelők, nem látják el szakszerűen a sebeiket és elsősegélydoboz híján előkerül egy egyszerű szigetelőszalag, ami egy egyszerű vágásos sérülés esetében pillanatnyilag megoldja a problémájukat, de huzamosabb ideig nem jelent megoldást. Az kisebb „baleseteiket” orvos egyáltalán nem látja. E témakörben következő triviális megfogalmazással azt írja elő az MBSZ, hogy:

  • Szabadtéri munkavégzéskor bekövetkezett sérülés esetén, ha a seb földdel szennyeződött, a tetanusz fertőzés veszélye miatt gondoskodni kell az azonnali orvosi ellátásról.

Az arató-cséplő gépen nagyon sok forgó mozgó egység található, mely különösen veszélyes. Erre vonatkozóan a szabály:

  • Minden olyan gépet, amely égési sérülést, valamint mozgást végző géprészt, hajtást stb., amely balesetet okozhat, a külön jogszabályban (8/1998. (III. 31.) MüM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről.) foglaltak alapján védelemmel kell ellátni, a vonatkozó szabvány (MSZ EN 292-1:1993 Gépek biztonsága. Alapfogalmak, a kialakítás általános elvei. 1. rész: Fogalommeghatározások, módszertan. és az MSZ EN 292-2:1991/A1:1997 Gépek biztonsága. Alapfogalmak, a kialakítás általános elvei. 2. rész: Műszaki alapelvek és általános előírások.) előírásai szerint.

Alapvető munkavédelmi szabályokat is fel lehet még sorolni, mint például:

  • Mozgásban levő erő- és munkagépre fel- és leszállni nem szabad.
  • Besötétedés után minden munkahelyet ki kell világítani. Világítás céljára kellő számú és fényerejű, a biztonsági előírásoknak megfelelően felszerelt világítótestet kell használni.
  • Besötétedés után erő- vagy munkagépet csak a külön jogszabályban (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól.) előírt világító berendezéseinek bekapcsolása mellett szabad üzemeltetni.

Az előzőekben felsoroltak betartása természetesen mindenki számára triviális, azonban a gyakorlatban mégis sok esetben ezt nem tartjuk vagy tartják be. Gondolok itt a gyakran nem megfelelő munkagép világításra, amely ugyan biztosít annyi fényt, hogy ideig óráig tudjon dolgozni a gépkezelő, de huzamosabb ideig már zavaró lehet az első órában még jónak mondható fényviszony. Ritkább esetekben ugyan, de előfordulnak a mozgó járműre való fel és leszállások, amelybe ha belegondolunk, igen szerencsétlenül is elsülhetnek.
Az előzőekben tárgyaltak „csak” általános követelmények voltak. Léteznek konkrét személyi követelményekre vonatkozó rendelkezések is, mint például:

  • Mezőgazdasági erő- és munkagépet, berendezést csak olyan személy vezethet, kezelhet, aki a 1. táblázat szerinti vagy a külön jogszabályban meghatározott vezetői, kezelői engedéllyel rendelkezik, és megfelelt a munkaköri, szakmai időszakos vagy a soron kívüli alkalmassági vizsgálaton.

1. táblázat: Jegyzék azokról a mezőgazdasági gépekről, amelyek kezeléséhez gépkezelői jogosítvány szükséges

A jogosítvány tanfolyam elvégzésével és a szakmai vizsga letételével szerezhető meg. Az utolsó oszlopban szereplő képzettségek szakmai vizsgái tartalmazzák a szükséges gépkezelői vizsga anyagát is, ezért külön vizsga letételére nem kötelezettek.
A táblázat utolsó sorában a mezőgazdasági rakodógép szerepel 8428.90.71 vámtarifaszámmal, amely valójában Mezőgazdasági traktorhoz tervezett rakodó berendezést jelöl. Az ilyen rakodógépeket telephelyen belül általában minden traktoros szokta és tudja is kezelni, azonban sima jogosítványa erre nem hatalmazza fel. A baj akkor szokott kezdődni, amikor csak egy véletlen baleset történik, ami még esetleg nem is a gépkezelő hibájából adódott, hanem egy másik dolgozó nem megfelelő magatartásából vagy figyelmetlenségéből. Ekkor a balesetet be kell (vagy kellene) jelenteni, ami után a munkavédelmi felügyelőség vizsgálódni kezd és akkor lesz igazán baj, amikor kiderül, hogy nem is kezelhette volna azt a rakodógépet az adott gépkezelő.
A terményszállításra alkalmazott pótkocsikat a gyakorlatban sokszor műszakilag nem megfelelő állapotban és nem a hozzá illő erőgéppel használják (úgyis csak a telepen és a szántóföldön járunk vele alapon). A pótkocsira vonatkozóan a rendelkezések a következők:

  • Légfékes pótkocsi csak olyan vontató járműhöz kapcsolható, amely alkalmas a légfék működtetésére.
  • A ráfutófékes pótkocsit biztosító láncokkal a vontató járműhöz kell kapcsolni.
  • Magas rakományt csak oldalfal-magasítóval felszerelt vagy ilyen szállítására kialakított kocsin szabad szállítani. Az oldalmagasítók rögzítettségét indulás előtt ellenőrizni kell a külön jogszabályban (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól.) foglaltak szerint.
  • Pótkocsik közúti forgalomba helyezésére és forgalomban tartására a külön jogszabályban foglaltak az irányadók.

Ugyanilyen rendelkezések olvashatóak az arató-cséplő gépekre vonatkozóan:

  • Az arató-cséplő gép hajtását védőburkolattal kell ellátni. Kialakításukra a vonatkozó szabvány (MSZ EN 632:1996 Mezőgazdasági gépek. Arató-cséplő gépek és járvaszecskázók. Biztonság.) előírásai az irányadók.
  • Az arató-cséplő gép körzetében más munka végzése csak a gép kikapcsolt és visszakapcsolás ellen biztosított állapotában történhet.
  • A kasza szerelésénél a kaszahajtást ki kell kapcsolni, a vágóasztalt rögzíteni kell, majd a motort le kell állítani.
  • Munkaterület-változtatás esetén, az arató-cséplő gépen csak a gép vezetője tartózkodhat.

Az első három esetben a gépkezelő nem fog, vagy nem tud munkavédelmi szabályt megsérteni, hiszen a burkolatok rendben vannak, a gépet leállítják a kasza szerelésénél és még talán a vágóasztalt is rögzítik. Azonban az utolsó esetben bizton lehet állítani, hogy a munkaterület-változtatás esetében nemcsak egyedül van a gép vezetője, hanem útitársa is akad. Ez valójában a munkabiztonsági szabályzat megszegése, azonban a gyakorlatban ezzel senki sem foglalkozik.

Folytatás…


Hozzászólás a cikkhez