Aktuális cikkek

Munkavédelmi szabályok a betakarítási munkákban 2

Említést kell tenni még arról, hogy az arató-cséplő gépel való munkakezdés előtt, milyen fontos dolgokat kell ellenőriznünk, hogy a napi munkavégzés balesetmentesen teljen el.

  • a kezelőelemek jelölésének láthatóságát és a jelzőberendezések megfelelő érzékelhetőségét, ez kizárja a téves működtetés lehetőségét, ezért azokat rendszeresen karban kell tartani
  • az arató-cséplő gép ülésének állapota jelentősen befolyásolhatja a kezelő fizikai terhelését, ezért annak rendszeres karbantartása, rugózása megfelelősségének ellenőrzése fontos tényező
  • az arató-cséplő gép valamennyi hajtásán a burkolatoknak biztonságosnak kell lennie
  • az áthajtásoknál alkalmazott kardántengelyek védőburkolatai mindig sérülésmentesek és elfordulás ellen rögzítettek legyenek, ezt rendszeresen ellenőrizni kell, törés-repedés észlelése esetén azokat azonnal ki kell cserélni
  • a leesés ellen védő korlátokat az esetleges leszerelés után a karbantartási munkák elvégzésével haladéktalanul vissza kell szerelni.

Álló helyzetben és működés közben fokozottan oda kell figyelni a veszélyforrásokra, melyek a következők lehetnek:

  • a technológia miatt burkolhatatlan vágó, szúró, forgó, mozgó alkatrészeket magába foglaló vágóasztal az arató-cséplő gép legveszélyesebb része
  • a szalmarázó-rostaegység ajtaját csak a motor leállítása és a mozgó részek nyugalmi helyzetbe kerülése után szabad kinyitni
  • a magtartályba belépni, a gép működése közben lemenni nem szabad, mert az alján lévő kihordó csiga súlyos balesetet okozhat
  • a ki- és behajtható magkihordó szerkezet veszélyt jelent a mozgás-körzetében tartózkodókra, ezért mozgatása előtt minden esetben meg kell arról győződni, hogy a veszélyes térben senki nem tartózkodik
  • a betakarított terményből mintát venni csak a mintavételi célra kialakított helyen szabad
  • az arató-cséplő gépekre szerelt szalmaszecskázók gyorsan forgó veszélyes berendezések, ezért azokat működés közben megközelíteni nem szabad
  • megdőlt gabona vágására a kasza-szerkezet elé kalászemelőket szerelnek, amelyek leszerelt állapotban is igen veszélyes szerkezeti egységek
  • a kalászemelőket „üzemen kívül” csak a gépen kialakított helyen, megfelelően rögzítve szabad tárolni

Amennyiben meghibásodás következik be az arató-cséplő gépen a napi munkavégzés közben abban az esetben a javítást a helyszínen vagy esetleg műhelyben el kell végezni az alábbi biztonsági előírások figyelembe vételével:

  • bármilyen javítás esetén először a motollát és a kaszaszerkezetet le kell állítani és meg kell győződni mozgásuk megszűnéséről
  • ezután meg kell akadályozni az illetéktelen, vagy véletlen újraindítást, a javítási munkát csak ezek után szabad megkezdeni
  • bármilyen javítás esetén a hajtást ki kell kapcsolni, a motort le kell állítani és meg kell győződni a mozgó részek nyugalomba kerüléséről

Az arató-cséplő gép szállítása nem kis feladatot ró ki a gépkezelőre és igen nagy figyelmet igényel a közlekedésben résztvevőktől is. A szállítás során következőket kell figyelembe venni a balesetek és sérülések elkerülése miatt:

  • szállítási helyzetben a kaszaujjakat védőlemezzel kell ellátni, a kaszaujjak és a kasza nemcsak szállítás közben jelentenek veszélyforrást, hanem tárolási helyzetben is
  • az arató-cséplő alapgép szállítási szélessége nagy, ezért minden szélességnövelő eszköz tovább rontja a közlekedési biztonságot, a kezelőhely megközelítésére alkalmazott feljárót – közúti közlekedés idejére – be kell fordítani a kerék elé, hogy az ne növelje a szállítási szélességet
  • a cséplési teljesítmény növelésére a vágóasztalok is egyre szélesebb kialakításúak lettek, a jelenleg alkalmazott vágóasztalok alapgépen történő szállítása a közúti közlekedés biztonságát nagymértékben veszélyezteti, ezért azok – közúton – csak az erre a célra készült szállítókocsin vontatva, vagy összecsukva szállíthatók

Eddig nem esett szó az arató-cséplő gépek és a mezőgazdasági erőgépek tűzvédelméről, amely egy aratás alkalmával a legnagyobb nyári melegben és szárazságban a legfontosabb, hiszen egy túlmelegedett csapágy a kombájnon, vagy esetleg kipattanó szikra a „csavarhúzós” indításnál a traktornál nagy károkat tud okozni. Előírás, hogy erőgépeknél legyen legalább egy porral oltó készülék jól hozzáférhető helyen, illetve a kombájnok több készülékkel is fel kell, hogy legyenek szerelve.
Összefoglalva az eddigieket, minden gépet csak az arra kiadott gépkezelői engedéllyel lehet üzemeltetni és azokat is csak a megfelelő műszaki állapotba. A munkavállalónak és a munkáltatónak egyaránt az a közös célja, hogy a munkavégzés során ne következzen be semmiféle baleset sem. Ez csakis akkor érhető el, ha a munkáltató biztosítja a megfelelő körülményeket a munkavégzéshez, a munkavállaló pedig betartja az adott munkára vonatkozó balesetvédelmi szabályokat.

Irodalomjegyzék:
16/2001. (III. 3.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat kiadásáról
Arató Zoltán: Munkavédelmi helyzet a foglalkoztató mezőgazdaságban országos szinten.

Lajtos István
Nyíregyházi Egyetem Műszaki és
Agrártudományi Intézet


Hozzászólás a cikkhez