Aktuális cikkek

Tápanyag-utánpótlás a gyümölcsösben: a makroelemek jelentősége

Gyümölcsfáink tápanyagigénye jelentősen eltér a zöldségekétől. Tápanyagellátásuk meghatározott időben (fenofázisban), módon és koncentrációban történik. Minden gyümölcsfaj eltérő tápanyagigényű, illetve elmondható, hogy a fajtákon belül is vannak különbségek. Szintén fontos szem előtt tartanunk, hogy minél intenzívebb a termesztés, annál nagyobb jelentőségű a tápanyag utánpótlása.


Tévedünk, ha úgy gondoljuk, gyümölcsfáink nem igényelnek tápanyag-utánpótlást, hiszen a kertünkben alkalmazott hagyományos termesztéstechnológia mellett is szükséges a 2-3 évenkénti szerves trágyázás. Másképpen nem biztosítható a megfelelő növekedés, gyümölcsmennyiség és -minőség. Intenzív termesztés esetén egyenesen nélkülözhetetlen a tápanyagok folyamatos és optimális pótlása!

A makroelemek hatása a gyümölcsfák életfolyamataira

A gyümölcsfajok eltérő hatékonysággal hasznosítják a tápanyagokat, például az almatermésűek közepes hatékonysággal, a csonthéjasok jól, míg a szamóca kiválóan tudja hasznosítani a tápelemeket. A fás szárú gyümölcsök tápanyagigénye jóval alacsonyabb, mint a bogyósoké. Fontos megemlítenünk azt is, hogy egy-egy tápelem milyen hatással van a gyümölcsfákra, illetve milyen hiánytünetek, vagy túladagolási tünetek jelentkezhetnek.
Nitrogén – utánpótlására az egész vegetációban szükség van. Szerepe a hajtásnövekedésben és a gyümölcsök méretének alakulásában nyilvánul meg. A hiányos nitrogénellátottságra különösen érzékeny az őszibarack, a meggy, a szilva, a dió, a fekete ribiszke, a málna, a szeder és a bodza.
Hiánya esetén a hajtás alsó levelei kifakulnak, elszáradnak, súlyos hiány fellépésekor elhalnak. Gyümölcskötődési problémák is felléphetnek, erős gyümölcshullást eredményezve. Ilyenkor a fán maradt gyümölcsök minősége szintén jelentősen romlik.
Túladagolása nagyméretű, sötétzöld színezetű levelekben nyilvánul meg. Hatását sokszor csak a tél beálltakor tapasztalhatjuk, mivel a vegetáció nem áll le, így a csúcsrügyek elfagynak.
Foszfor – legfontosabb érdeme a generatív szervek képzése. A fiatal hajtások, levelek igénylik nagy mennyiségben. A megfelelő ellátottság esetén a gyümölcs minősége és tárolhatósága javul.
Hiánya esetén a levelek törpék, sötétzöldek, majd bronzszínűvé válnak. Intenzív termesztésű ültetvényeken nem fordul elő a hiánya, ha megfelelő mennyiségű (3–4 évenként 15–17 t/ha) szerves trágyát juttatunk ki területünkre. Házkörüli, elhanyagolt, öreg gyümölcsösökben sokszor találkozhatunk vele.
Túladagolása nem fordul elő, mivel felvehetősége 5,5 pH alatt nehézkes, a talajban alig vándorol, utánpótlása ritkán indokolt. Ha mégis túladagoltuk, akkor a vas és a cink hiánytünetei jelentkeznek.
Kálium – a nitrogén mennyiségénél jóval többet igényelnek belőle gyümölcsfáink. Szerepe a szénhidráttermelésben és a vízháztartásban van. A gyümölcsök íze-zamata ennek a tápelemnek a hatására alakulhat ki, tehát a megfelelően ellátott ültetvények gyümölcsminősége kiváló. A kálium befolyásolja a kalcium, nitrogén és foszfor felvételét is!
Hiánya esetén a hajtások alsó levelei fokozatosan elhalnak a hajtáscsúcs irányában haladva. Ennek oka, hogy az érés során a kálium fokozatosan a gyümölcsbe szállítódik. Nagymértékű hiánya esetén korai lombhullás, apró gyümölcsméret jelentkezhet.
Túladagolása ritkán fordul elő. A kálium talajtakarás vagy füvesítés esetén jelentősen feldúsulhat.
Kalcium –a legnagyobb mennyiségben igényelt elem. Jelentősége a betegségekkel szembeni ellenállóságban és a gyümölcs tárolhatóságában van. A kalcium felvétele és szállítása eltér a többi elemétől, hiába igénylik a legnagyobb mennyiségben gyümölcsfáink, kimutatni igen csekély mennyiségben lehet. A növényben nem mobilizálható tápelem.
Hiányát gyümölcstermesztésben még nem regisztrálták talajtani vizsgálatok esetében. Felvételi zavarok akkor jelentkezhetnek, ha aszályos időjárás magas hőmérséklettel párosul. Hiánytünetek a gyümölcsökön jelentkezhetnek. Az egyik nagyon érzékeny fajta a Jonathan, melynél keserűfoltosságként, húsbarnulásként jelentkezik.
Túladagolása csökkenti a nitrogén és a foszfor felvehetőségét.
Magnézium – a zöld színtestek kialakulásában elengedhetetlen alkotóelem.
Hiánya a hajtások idősebb levelein jelentkezik. A levélerek elhalványulnak, a levél formája torzul, szélétől kezdve sárgulni kezd. Tipikus tünete, hogy a hajtás végén egy pár levél épen marad, miközben a hajtás felkopaszodik. Apró gyümölcsméretet, gyenge minőséget, gyümölcshullást eredményez.
Túladagolást még nem regisztráltak a gyümölcstermesztésben.

A tápanyagfelvétel kritikus időszakai

A gyümölcsök nitrogénigénye eltérő, általánosságban elmondható, hogy különböző fenofázisokban van szükség fokozott pótlására. A nitrogén esetében három kritikus időszakot különítünk el:

  1. kihajtástól a levélképződésen át a gyümölcs kötődéséig (3–5 hét);
  2. intenzív hajtás- és gyümölcsnövekedés, a gyümölcsérés során (4–6 hét);
  3. gyümölcsszüret után lombhullásig (3–4 hét).

Ha gyengül a nitrogénfelvétel ezekben az időszakokban, az gyenge növekedést, gyér lombfelületet, a termésmennyiség csökkenését, rossz rügydifferenciálódást eredményez.
Fontos szerepe ellenére a foszforutánpótlás minimális a gyümölcstermesztésben.
A kálium esetében kritikus időszak a hajtásfejlődéstől a gyümölcsérés folyamatáig terjedő időszak.
A kalcium felvétele a gyümölcsök esetében speciális, például az almatermésűeknél a gyümölcskötődéstől kezdve történik meg néhány hét alatt, míg a csonthéjasoknál ez a folyamat a gyümölcsérésig tart.
Magnéziumot a gyümölcsfajok az egész vegetációban igényelnek, általában lombtrágyaként juttatjuk ki, főleg a csonthéjasok esetében. A magnézium felvehetőségét a nedvességtartalom és a többi elem mennyisége határozza meg. A túladagolt nitrogén, foszfor és kalcium gyengíti felvehetőségét.
A gyümölcstermesztésben a makro­elemek optimális mennyiségéről telepítés előtt kell gondoskodnunk, amit egy feltöltő trágyázással oldhatunk meg. Erre minden esetben elengedhetetlen a szerves trágya, melyet műtrágyával egészíthetünk ki. Fontos a megfelelő tápelemszint elérése, a túladagolást kerülni kell!

(Folytatjuk.)

Molnár Ádám
a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány
munkatársa

Hozzászólás a cikkhez