Aktuális cikkek

Az Afrikai sertéspestis

Az Afrikai sertéspestis (rövidítve ASP, angolul African Swine Fever ASF) egy súlyos, elhullással járó, ragályos betegség. Nagyobb járványokat Afrikában okoz, de időszakosan Afrikán kívül is kitöréseit regisztrálják, Európában, Dél-Amerikában és a Karib-térségben.

A betegség Európában először 2007-ben Grúziában okozott komolyabb járványt, 2015-re már Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Litvánia, Lettország és Lengyelország is fertőzötté vált. Az elmúlt évben és ezen belül főként az elmúlt hónapokban egyre többet lehet hallani a betegség terjedéséről. Járványtani szakemberek véleménye szerint a Magyarországra való esetleges bekerülésének kockázata megnőtt az elmúlt időszakban. Legutóbb és hazánkhoz legközelebb Ukrajnában, a Nagyszőlősi járásban detektálták előfordulását 2016 decemberében. A 20 kilométeres megfigyelési zóna átnyúlik Magyarország és Románia területére, ezért is fordít az állategészségügyi hatóság kiemelt figyelmet a behurcolás megelőzésére. Ukrajna irányából semmilyen sertéshúsból készült terméket sem lehet behozni országunk területére, még személyes fogyasztásra sem. Az ASP elleni védekezés részletes szabályait a 98/2003 FVM rendelet írja le.

Az ASP vírusa a házi sertést és a vaddisznót egyaránt megbetegíti. Az Afrikában élő vad sertések nem mutatnak fogékonyságot a betegségre, terjesztésében kullancsok is szerepet játszanak eredeti élőhelyén. Európában terjedése fertőzött sertések érintkezésével, valamint emberi közvetítéssel megy végbe (szállító járművek, csomagoló anyagok, egyes sertésből készült készítmények). A fertőzött sertésekből készült húskészítmények vagy akár azok csomagolóanyagai vad vagy házi sertéssel érintkezve közvetítik a betegséget.

Az ASP vírusa, DNS vírus, fertőző képességét fagyasztva akár évekig megtartja. Sertéstelepeken a vírus a fertőzött tárgyakon 3–11 napig fertőző képes. Csak nagyon drasztikus fertőtlenítő szerekkel pusztítható el. Csak szélsőséges pH tartományokban pusztul el, 3,9 pH alatt vagy 11,5 pH fölött. Több, mint 20 változatát ismerjük, melyek különböző fertőző képességgel rendelkeznek.virulensebb változatok által történő fertőzés után a halálozási arány 90% fölötti. A túlélő állatok erőteljesen fertőznek. Az állatok mindenféle test váladékával ürül fertőzőképes vírus, melyet a gondozók, dolgozók a ruházaton, eszközökön keresztül képesek terjeszteni. A vírus inkubációs ideje 3–21 nap, legfertőzőbb változatai szinte tünetek nélküli elhullásokat okoznak 3–4 nappal a fertőzés után. Akut tünetei a magas láz (41–42 oC), levertség, étvágytalanság, fogyás. Emellett bőrvörösséget tapasztalhatunk főként a füleken, farkon és a lábakon, combokon. A vörösség lilás, vérzéses elszíneződésekké vagy elhaló foltokká alakulhat. Főként malacokban hasmenést, később véres hasmenést okoz. Kifejlett egyedekben is véralvadási problémákat, belső vérzéseket okoz. Bevérzett lépet, beleket, veséket és nyirokcsomókat eredményez. Vemhes kocák vetélését okozza, néha ez az első jelentkező tünete a fertőzésnek. Közepes vagy gyengébb lefolyású fertőzések esetén az állatok pusztulása 7–10 nap után következik be, 3–4 hét után a túlélő egyedek tovább fertőzhetnek. A kevésbé virulens törzsek által okozott fertőzések halálozási aránya 30–70% közötti, a fiatal malacok 80–90%-a, míg a felnőtt állatoknak csupán 20%-a pusztul el ekkor. A betegség kezelésére jelenleg nincsen mód, megelőzésére és a fertőzési lánc megszakítására kell fókuszálni. A fertőzött egyedeket el kell pusztítani és az elhullott egyedekkel együtt olyan hőkezelésnek kell kitenni, mely után a fertőzés nem újulhat ki.

Vaddisznó állományokban a tünetek felismerése, a vérző sebek, bőr a pigmentáltság és a szőrözöttség miatt nehezebb. Az elhullott vaddisznó tetemeket a hatóságnak be kell jelenteni.

Az elhullott állatokat, a fertőzés gyanúját is be kell jelenteni. A fertőzéseket a NÉBIH laboratóriuma Budapesten mutathatja ki, a betegséget hatóságilag a járási főállatorvos állapítja meg. A bejelentett fertőzések esetén a leölés után az állattartót állami kártalanítás illeti, mely az állatok forgalmi értékének 100%-ig terjed. A 98/2003 FVM rendeletben szabályozott tisztítás, fertőtlenítést követően a sertésállomány 40 nap múlva telepíthető újra.

Fontos megjegyezni, hogy a vírus embert megbetegíteni nem képes!

Források:

  • 98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet az afrikai sertéspestis elleni védekezésről
  • Iowa State University (2015): African Swine Fever
  • Sánchez, J. M. et al. (2012): African Swine Fever: An Epidemiological Update. Transboundary and Emerging Diseases. 59. pp. 27-35.
  • NÉBIH 2016: Rövid ismertető az afrikai sertéspestisről és Közép-Európai megjelenésének veszélyéről www.nebih.gov.hu

Dr. Forgó István
NYF-MATI
Nuscience Hungary Kft.

Hozzászólás a cikkhez