A műholdas helyzetmeghatározás szerepe a precíziós mezőgazdasági termelésben | Magyar Mezsgye | magyarmezsgye.hu
Aktuális cikkek

A műholdas helyzetmeghatározás szerepe a precíziós mezőgazdasági termelésben

2. rész

A cikk első részében többek között a GPS rendszer történetével, előzményeivel foglalkoztam, valamint kitértem a helyzetmeghatározás és a precíziós mezőgazdaság kapcsolatára is. Jelen írásomban a rendszer konkrét mezőgazdasági felhasználási lehetőségeivel foglalkozom.

Felhasználási lehetőségek a mezőgazdaságban

A szántóföldi termelésben jellemzően a folyamatok több mint 90%-a helyhez kötötten történik. Ennek megfelelően a helyzetmeghatározó rendszer használata kiváló módszer arra, hogy az így begyűjtött információkat földrajzi koordinátákhoz is köthessük. Ezek alapján pedig szükség szerint elemezhessük azokat, illetve az eredmények alapján beavatkozzunk. A továbbiakban – a teljesség igénye nélkül – azokat a lehetséges felhasználási lehetőségeket mutatom be, amelyek a legelterjedtebbek, illetve már a külföldi és hazai napi gyakorlatban is működnek.

Hozammérés

A hozammérők a precíziós termelés eszközrendszerében a legnagyobb múltra visszatekintő és a legjobban kidolgozott eszközöknek tekinthetők. Működési elvük szerint térfogat- vagy tömegárammérők lehetnek. Ezek alkalmazásával a hozam általában 2%-on belüli pontossággal meghatározható, de az igazi nagy előnye az, hogy a végeredménye egy ún. digitális hozamtérkép, amely a táblán belüli hozamváltozást mutatja meg. Több év adatai alapján a tábláról készített hozamtérképek összehasonlításával el lehet különíteni a tábla kisebb vagy nagyobb hozamot mutató foltjait.

Talajvizsgálat

A hétköznapi szóhasználatban a talajvizsgálatok elsősorban a tápanyag-vizsgálatot jelentik, de lehetőség van arra is, hogy penetrométerrel (ellenállás-mérő) a talaj tömörödöttségi állapotát is feltérképezzük. A talajtápanyag-vizsgálatok elsődleges célja az, hogy képet kapjunk az adott táblán belül a tápanyag-eloszlásról.

A mintavétel a GPS vevővel ellátott talajmintavevő készülékkel történik. A talajminták laboratóriumban történt elemzése után megrajzolhatjuk az egyes összetevőkre vonatkozó ellátottsági térképeket. A tápanyag ellátottsági térképek alapján szakértői rendszer segítségével összeállíthatjuk a kijuttatási-térképet és annak alapján végezhetjük a tápanyag-utánpótlást.

A penetrométerrel végzett vizsgálat célja, hogy képet kapjunk a talaj tömö­rö­dött­ségi állapotáról: pl. kimutatható-e az eketalp- vagy tárcsatalp réteg? A kapott információk alapján eldönthető, hogy szük­séges-e a tábla teljes vagy részleges lazítózása. A penetrométer járműre is elhelyezhető, amely jármű rendelkezik GPS vevőkészülékkel, így a mérés adatai közvetlenül földrajzi koordinátákhoz rendelhetők (1. ábra).

1. ábra – Kisteherautóra szerelt penetrométer (saját felvétel)

Gépcsoportok kormányzása

A GPS-rendszerek mezőgazdasági célú felhasználási lehetőségei közül talán ez a legismertebb, és egyben leglátványosabb megoldás is. A műholdas navigáción alapuló, kormányzást segítő és automatikus kormányzó rendszerek alkalmazása lehetővé teszi a szántóföldön a gépek nagy pontosságú mozgását. A nyomvonalkövetést segítő rendszerek a traktor kezelője számára kijelzik a követendő nyomvonalat és az esetleges eltérés mértékét is. Ezek az eszközök a kijelzés módja szerint két csoportra oszthatók:
    • LED kijelzős eszközök és
    • LCD kijelzővel rendelkező eszközök.

Az eszközök egy virtuális vonalat képeznek, melyet a gép kezelőjének követnie kell. A LED-es kijelzős berendezések egy – a kormánykerék előtt, a gépkezelő vonalában elhelyezett – LED sor segítségével jelzik a gép kezelőjének, hogy mennyire pontosan követi a rendszer által kijelölt nyomvonalat (2. ábra). Ebben az esetben a gép vezetése természetesen manuálisan történik, a rendszer csupán a követendő irányt „mutatja meg”.

2. ábra – A kormánykerék elé felszerelt LED-sor (saját felvétel)

Az eszközök másik nagy csoportjánál – általában érintőképernyős – LCD képernyőn jelenítik meg a követendő virtuális nyomvonalat. A kijelző tulajdonképpen egy fedélzeti számítógép kijelzője, így sok egyéb információ is megjeleníthető és a nyomvonal adatok is gyűjthetők. Az eszközön a nyomvonal-térköz értéke széles tartományon belül állítható.

Ezek a rendszerek már alkalmasak az automatikus kormányberendezések működtetésére is. Így a traktoros beavatkozása nélkül vezetik el a traktoros gépcsoportot a beállított egyenes vagy görbe nyomvonalon és a kézi kormányzással végrehajtott forduló után ráállnak a következő nyomvonalra. A kézi kormányzás a kormánykerék megmozdításával bármikor átvehető az automatikától. Egyes rendszerek – a traktor saját rendszerétől függően – már alkalmasak a tábla végi fordulók megvalósítására is, valamint arra, hogy egy gépkezelő egyszerre akár több gépet is felügyeljen.

Munkagép szakaszolás

Felmérések alapján bizonyított tény, hogy az egyik legnagyobb költségcsökkentés a permetezőgépeken a szórókeret szakaszok egyenkénti vezérlésével érhető el, de jelentős megtakarítás jelentkezik a munkagépek szakaszolásával vetés, vagy műtrágyázás során is. A rendszer alkalmazásának előnye permetezőgépek esetén elsősorban az átfedések és a túl­vegy­szerezés miatti növénykár elkerülésében jelentkezik, ami így közvetlenül csökkenti a növényvédelem költségeit. Az átfedések kizárásával a műtrágyázás költségei is csökkenthetők. Vetésnél a már bevetett terület felülvetésének megelőzése jelentősen csökkent(het)i a vetési költségeket. Ehhez nem szükséges módosítani a munkavégzés megszokott rendjét: először a táblaszéleket (fordulók), majd a parcella belső részét kell elvetni.

Dr. Kovács Zoltán
okl. mezőgazdasági gépészmérnök
Nyíregyházi Egyetem
Műszaki és Agrártudományi Intézet

Hozzászólás a cikkhez