Aktuális cikkek

Tovább terjed a madárinfluenza

Már Romániában is kimutatta a H5N8-as típusú madárinfluenza vírus jelenlétét a román állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság (ANSVA) egy Konstancán (Constanta) elhullott hattyú tetemében. Írásunkban néhány fontos dolgot szedtünk össze a betegségről.

A madárinfluenza (H5N1)

Az influenzavírusok fehérjeburokkal rendelkező, belsejükben ribonukleinsavat (RNS) tartalmazó részecskék. A ribonukleinsavat körülvevő fehérjék tulajdonságai alapján az influenzavírusokat A, B és C típusokba sorolják. Az élővilágban a legszélesebb körben az A-típusú influenzavírusok fordulnak elő, ezek az embert és a legkülönbözőbb állatfajokat képesek megbetegíteni. A „B” és „C” típusú influenzavírusok állatokban nem fordulnak elő, emberi megbetegedéseket is ritkán okoznak.

A madarak influenzáját az ún. A-típusú influenzavírusok okozzák. Az influenzavírusok burkából kiálló fehérje-részecskék (hemagglutininek – HA, és neuraminidázok – NA) speciális tulajdonságai alapján a vírusok H- és N-altípusokba sorolhatók. Ezeknek a fehérjerészecskéknek a vírus gazdasejtbe történő bejutásában, a fertőzés megeredésében van nagyon jelentős szerepük. Fontos tudni azt, hogy a HA fehérjerészecskékkel szemben az élő szervezetben képződő ellenanyagok képesek a vírust semlegesíteni. A HA és NA fehérje-részecskék egymással változatosan kombinálódhatnak, ezért nagyon sokféle influenzavírus altípus fordulhat elő.

Az influenzavírusok örökítő anyaga, genetikai állománya folyamatosan változhat, ezért ezek a legváltozékonyabb vírusok közé tartoznak. Nem csak a viszonylag közismert gén-mutáció okozhatja az influenzavírusok tulajdonságainak megváltozását.

Körülbelül 50 olyan állati vírus ismeretes amely madarakban – ez legalább 50 faj – kiválthatja a betegséget. A madárinfluenza a szárnyasoknál magas lázzal, a belső szervek vérzésével, az állat biztos pusztulásával jár. A betegség járványos megjelenése esetén a teljes érintett állat népességet kiirtják, egyrészt állatgyógyászati, állatjárványtani okokból, másrészt hogy megelőzzék egy emberi influenza világjárvány kialakulását. A madárinfluenza vírusok csak ritkán okoznak emberi betegséget, és a fertőzött ember nem képes más embert megfertőzni. Mivel ezek a vírusok az emberi sejtekben nem tudnak szaporodni, a humán megbetegedés feltétele, hogy igen nagy mennyiségű vírus jusson a tüdőbe. Mivel a legtöbb madár a vírust guanójában üríti, az ürülék porának belélegzésével, illetve tollpihék belégzésével jöhet létre emberi betegség. Ez azonban nagyon súlyos, a betegek harmada belehal, elsősorban azért, mert szövődményként agyvelő gyulladás jöhet létre. Fertőzött állat húsa szinte biztosan nem betegítheti meg az embert. Főzéssel, sütéssel a vírus elpusztul.

Állatok esetén a megelőzés

Ha az ország bármely pontján egy baromfiállományban észlelnék a fertőzést, az első lépés annak „helyhez kötése”, vagyis megakadályozása annak, hogy a vírus az adott területről kijuthasson, ami lényegében karantént jelent. A fertőzött telep zárlatán kívül két körzetet jelölnek ki, egy három kilométeres sugarú védelmi kört, illetve egy tíz kilométeres megfigyelési körzetet, ahol a minősítéstől függő szigorral szabályoznák az állatok szállítását, vágását, illetve az állatokkal dolgozó személyzet, illetve járművek fertőtlenítését. A vírus megjelenése óta általános biztonsági előírások érvényesek, így aki ilyen telepen dolgozik, az nemigen tarthat otthon a betegség által veszélyeztetett állatokat, korlátozott a látogatás lehetősége, a dolgozókra és a járművekre pedig fertőtlenítési szabályok lépnek érvénybe.

Nagyon fontos az állattartás általános járványvédelmi szabályainak betartása, például az állatállományok zárt tartása, az istállók betelepítése előtti alapos fertőtlenítés, a vadmadarak távoltartása stb.

A madárinfluenza hivatalos megállapításában és leküzdésében az állami állategészségügyi szolgálat hatósági intézkedéseinek van meghatározó jelentősége. Jogszabályok írják elő a pontos tennivalókat, amelyekkel a megbetegedés helyhez köthető, majd megszűntethető.

Általánosságban kimondható, hogy a fertőzött állattartó telepek, udvarok zárlat alá vonása, a megbetegedett illetve fertőzött állatállományok hatósági rendelkezésre történő, állami kártalanítás melletti leöletése, az állati tetemek zárt láncú ártalmatlanná tétele, a ragályhordozó tárgyak megsemmisítése és a szigorú, több lépcsős fertőtlenítés elvégzése teremti meg a betegség felszámolásának lehetőségét.

Milyen módon terjed a madarak között a madárinfluenza vírusa?

Az influenzavírussal fertőzött madarak a vírusokat minden testváladékukkal és a bélsarukkal (ürülékükkel) nagy tömegben ürítik. Az állatokból kijutott vírusok a természetes vizekben 1–2 hétig élet- vagyis fertőzőképesek maradnak.

Az állatok fertőződése bekövetkezhet közvetlen egymás közötti érintkezéssel, a vírus belégzésével, testváladékokkal szennyezett takarmány felvételével, ivóvízzel stb.
A fertőzést gyakran vadmadarak, főleg vándorló vízi szárnyasok és gázlómadarak, különösen gyakran vadkacsák közvetítik, elsősorban a bélsaruk útján.

A vadon élő és a vándormadarak fertőzést terjesztő szerepét az is alátámasztja, hogy a szabadban tartott házi baromfifajok (pulyka, kacsa) influenzás megbetegedése sokkal gyakoribb, mint a többnyire zártan („iparszerű körülmények között”) tartott csirkeállományoké.

Hogyan lehet kimutatni?

Mivel a megbetegedés tünetei, vagy azok egy része más madárbetegségek esetén is észlelhetőek, a madárinfluenza megállapításához laboratóriumi vizsgálatok szükségesek. A madárinfluenza vírusa a megbetegedett szervek szöveteiben immunológiai módszerekkel kimutatható, fiasított tyúktojásokban a vírus elszaporítható. A madárinfluenza vírusával találkozott, a fertőzésen átesett madarak vérében a vírus ellen a madár szervezetében termelődött ellenanyagok kimutathatók. A vírussal való fertőzöttség felderítéséhez a madarak vérsavójának vizsgálatával, esetleg torokváladékukból és a végbélből vett tamponminták vizsgálatával tájékozódhatnak.

Forrás: NÉBIH/www.madarinfluenza.com


Hozzászólás a cikkhez