Aktuális cikkek

Támogatási kifizetések – számvetés

A 2014–2020-as ciklus harmadik évében – közeledve a 2017-es félidei felülvizsgálathoz – érdemes számot vetni, hogy mi történt a vidékfejlesztésben. Hogyan állnak a támogatások kifizetései? Kellene-e valamin változtatni?

Bár a források rendelkezésre állnak és Magyarországnak 2015. augusztus 10. óta elfogadott Vidékfejlesztési Programja van, 2016-ban nem lesz kifizetés. Három év eltelt a programból, de gyakorlatilag még pályázat elbírálására nem került sor. 2016. január elsejétől elvileg fizethetőek lettek volna az új Vidékfejlesztési Program támogatásai, de támogatási szerződés vagy okirat nélkül erre nincs lehetősége a kormányzatnak. Mivel a döntések két kivételtől eltekintve (agrár-környezetgazdálkodás, ökológiai gazdálkodás) a mai napig nem születtek meg, az idei évre tervezett több mint 200 milliárd forint támogatási összeg nem kerül kifizetésre.
A ciklus feléhez közeledve a tervezett pályázatok kicsivel több, mint fele jelent meg, ami a források körülbelül háromnegyedét jelenti. Számos vidékfejlesztési szereplő számára eddig még nem jelentek meg a várva várt kiírások (például LEADER, erdészeti támogatások, minőségi rendszerek). Az eddig megjelent pályázati felhívásokat több mint 150 alkalommal módosították. A gazdálkodók számára segítséget nyújtó szaktanácsadás támogatásának és a tanácsadók képzésének az első felhívások között kellett volna megjelennie, ezzel szemben 2017-ig valószínűleg nem indul el a támogatott szaktanácsadási rendszer.

A beruházási támogatásokra január óta lehet benyújtani pályázatokat. Immáron hét-nyolc hónapja várják a döntést a pályázók. Az építési beruházások összetettsége, az eljárási szabályok változásai miatt a 2016-ra tervezett beruházásokat jobb esetben elhalasztják 2017-re. Az őszre tervezett ültetvénytelepítésekből vélhetően szinte semmi sem fog megvalósulni. A beadott pályázatok többsége esetében még a helyszíni szemlék, hiánypótlások, adategyeztetések sem kezdődtek el, nemhogy rangsor állítására, illetve döntésre került volna sor. Ahol már van rangsor (trágyatároló esetében már több hónapja), ott sem sikerült döntést hozni és eredményt hirdetni. A diszkriminatív feltételek meghatározása miatt a prioritást élvező ágazatok – állattenyésztés, kertészet – résztvevői kerülnek hátrányos helyzetbe a források elosztása miatt. Nem a nagy foglalkoztatású ágazatok támogatása a cél? Bár a Vidékfejlesztési Programról szóló minisztériumi PR-cikkek óriási sikerről szólnak, a gazdálkodók szemszögéből a Vidékfejlesztési Program végrehajtása egyáltalán nem így értékelhető. A pályázók az elmúlt évben keményen dolgoztak. Ideje lenne ugyanezt tenni a hivatali oldalon is! Nemcsak meghirdetni, hanem végrehajtani is kellene a Vidékfejlesztési Programot!

A főbb problémákra adandó válaszok

  • Pályázatok feldolgozásának felgyorsítása, IH-döntések mielőbbi meghozatala, kifizetések elindítása.
  • Forrásallokáció igényekhez történő igazítása a VP módosításával (például állattenyésztés fejlesztésére 70 milliárd forint a 2007–2013-as 280 milliárd forinttal szemben) – a 2016-ban beérkezett igények meghaladják a 200 milliárd forintot!
  • A diszkriminatív feltételeket meg kell szüntetni (például Standard Termelési Érték – STÉ). A hazai mezőgazdaság szerkezetével, adottságaival, szükségleteivel szinkronba kell hozni a feltételeket.
  • A partnerségi megállapodás értelmében a jelenleginél bővebb érdekegyeztetést kell folytatni – ne csak egy szűk, „láthatatlan” kör vehessen részt a pályázatok kidolgozásában.
  • Fel kell oldani a hivatalok közötti koordinációs problémákat. A túl sok résztvevő (MvM, FM, MVH, Széchenyi2020) között nehezen haladnak az ügyek.
  • Az ügyfélszolgálatokat fejleszteni kell, fel kell gyorsítani a kérdések megválaszolását.

Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége

Mentés


Hozzászólás a cikkhez