Aktuális cikkek

Burgonyanemesítéssel a klímaváltozás negatív hatásainak kivédésért

A burgonya a világon a harmadik, és hazánkban is az egyik legfontosabb élelmiszernövény. A növény olyan mérsékelt övi klíma alól származik, ahol a tenyészidőszakban hűvös az átlaghőmérséklet és egyenletes a csapadékeloszlás.

1. ábra – A tenyészidőszakban a napi + 25 ºC hőmérsékleti maximumot meghaladó napok aránya Keszthelyen (május-szeptember, %).

A Közép-Európai régióban az utóbbi évtizedekben megfigyelhető klímaváltozás komoly kihívás elé állította a növényt, a termelőket és a nemesítőket egyaránt. A Keszthelyre jellemző meteorológiai adatokat az 1-3 ábrák szemléltetik. Az adatokból látszik, hogy a tenyészidőszak napi átlag hőmérséklete rendszerint magasabb az optimálisnál (>25 °C, 1. ábra), rendszeresek a 30 °C feletti maximumok (2. ábra), miközben a természetes csapadék kevesebb és egyenetlenebb eloszlású a kívánatosnál (3. ábra). Mindeközben a melegebb klímához adaptálódott kórokozók és kártevők terjedése egyre nagyobb károkkal veszélyezteti a burgonyatermesztést.

2. ábra – A tenyészidőszak hőmérsékleti adatai Keszthelyen (május-szeptember, ºC).

 

3. ábra – A tenyészidőszak átlagos csapadék mennyisége Keszthelyen
(május-szeptember, mm).

A burgonya tekintettel sekély gyökérrendszerére, számos kórokozójára és kártevőjére erősen stressz-érzékeny növény. A stressz-érzékenység elsősorban termésveszteségben (alacsonyabb tövenkénti gumószám, és gumósúly), minőségromlásban (gumódeformációk, belső hibák, magas cukor és alkaloid tartalom, alacsony keményítő tartalom, stb.) és betegségérzékenységben nyilvánul meg. Az egyes fajták stressz érzékenysége azonban nagyon eltérhet egymástól. A betegségek közül a burgonyavész és a különböző vírusok, különösen az burgonya Y vírus kártétele a legjelentősebb. Közismert, hogy a vírus fertőzött növények sokkal érzékenyebbek a környezeti stresszekre, mint az egészségesek. Magyarországon a burgonya számára nem ideális a klíma és kiemelkedően magas a vírusnyomás, így a fogékony fajták különösen ki vannak téve a környezeti stresszek károsító hatásainak. Márpedig hazánkban a terület 80%-án vírus fogékony fajtákat termesztenek.

A fentebb bemutatott, Keszthelyre jellemző éghajlati feltételek ideális szelekciós körülményeket biztosítanak egy olyan nemesítési program számára, amely a környezeti stressz tolerancia és vírusrezisztencia együttes kialakítására törekszik. A Keszthelyi Burgonyakutatási Központ 1960 óta ilyen körülmények között dolgozik. A program célja a Közép-Európai agroökológiai körülmények közé való, magas termőképességű és minőségű, stressz rezisztens fajták előállítása. A program a hagyományos keresztezési és szelekciós technikák, valamint a legmodernebb biotechnológiai eljárások együttes alkalmazásán alapul. Módszerei közt megtalálhatóak a negatív és pozitív fenotípusos szelekció, a szomatikus hibridizáció, a kedvező tulajdonságokhoz kötött DNS alapú markerek fejlesztése, a komplex szülőpartner kiértékelő rendszer és mások.

1. táblázat – Gumó minőségi hibák előfordulási gyakorisága összetett rezisztenciájú fajták esetében, a kontrol fajtákhoz képest.*

 

2. táblázat – Vírus fertőzöttség alakulása lobtünetek alapján összetett rezisztenciájú fajták esetében, a kontrol fajtákhoz viszonyítva.*

A következetes nemesítői munka eredményeként az elmúlt években több olyan új fajta is született Keszthelyen, melyek rezisztenciáik, termőképességük és minőségük tekintetében egyedülállóak: Balatoni rózsa, Katica, Démon és Botond. Több éves üzemi tapasztalatok alapján, termesztéstechnológiától függően mind a négy fajta terméspotenciálja meghaladja a 60 t/ha-t. Nyers, főzési és sütési minőségük legalább olyan jó, mint a kontroll külföldi fajtáké, míg vírusrezisztenciájuk és abiotikus stressz-tűrő képességük messze meghaladja azokét. Az 1. táblázat adataiból egyértelműen látszik, hogy a keszthelyi fajták esetében a szárazság és hőstressz következtében jelentkező minőségi hibák előfordulása lényegesen kisebb, mint a kontrol fajtáknál. A stressztűrő-képesség szoros összefüggésben áll a fajták kiemelkedő vírusrezisztenciájával, lásd 2. táblázat. A kombinált környezeti és kórtani rezisztencia együttesen azt eredményezi, hogy ezen fajták esetében a megtermelt termésből minden évben magasabb az értékesíthető, piacképes termés aránya (kevesebb a kieső gumó), illetve a fajták több éven át képesek megtartani magas terméspotenciáljukat. Termőképességükből és minőségükből csak lassabb ütemben veszítenek, mint a fogékony Nyugat-európai fajták. Magyarán érdemes őket több éven át visszaültetni. Ezáltal gazdaságosabb lesz a termesztésük, nő a burgonyatermesztés jövedelmezősége.

Dr. Polgár Zsolt
burgonyanemesítő

Hozzászólás a cikkhez