Aktuális cikkek

Étkezésitojás-termelés

2015-ben 3725,5 ezer napos jércét telepítettek le, míg az összkeltetés 6895,4 ezer db volt. A telepítés 7,5%-kal nőtt az előző évhez képest a keltetés pedig 12%-kal. Az elmúlt évek jérce telepítései 3-3,5 millió db között mozogtak, az elmúlt hat év legjobb eredményét mutatta 2015-ös év. A belföldi forgalmazás mellett a napos export 4 566,7 ezer db volt, mely 9,8%-os növekedést jelent az előző év eredményéhez képest.

A tojástermelés nőtt az előző év azonos időszakához képest, 971,1 millió db tojást termeltek éves szinten. Éves szinten ez mintegy 9,6%-os növekedést jelentett.

Az év utolsó negyedévében a termelői árak emelkedtek (18,46 Ft/db) és az előző év azonos időszakának árához (18,42 Ft) képest. Az éves átlagár (18,5 Ft/db) 3,8%-kal volt jobb az előző év átlagárához viszonyítva. A 2016. évben a termelői árak az önköltségi szint alá estek.

Hozzátartoznak az eredményekhez, hogy a takarmányárak is enyhén csökkentek, illetve relatíve stabilak voltak.

A piaci, fogyasztói árak egész évben magasabbak voltak az előző év értékeinél. Az előző év átlagárához képest a 2015 évi éves bruttó átlagár (37,19 Ft/db) 3,4%-kal volt nagyobb. Kiskereskedelmi dobozos tojásnál 42,2 Ft/db volt a bruttó átlagár, mely 4,6%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakának ára.

2015 végén érkezett a hír, hogy az Európai Unió tagállamai, köztük Magyarország is szenvednek a letojt tyúk alacsony ára, és még inkább a felhalmozódott tyúktest raktárkészletek miatt. Néhány országban már elérte az élő tyúk ára a 0 Eur-t. Nálunk a  nagytestű tyúk esetében 50%-os áresést tapasztaltunk míg a kistestű tyúk esetében átlagosan 40%-osat.

Ennek oka, hogy az Unió tyúkhús-exportja főként és elsősorban az afrikai Beninbe irányult, és az export lehetőség visszafogottá vált.

COPA-COGECA és az EUWEP (Európai Tojástermelők Szövetsége), melynek a Baromfi Termék Tanács is tagja a Bizottsághoz fordult segítségéért és foglalkozik is a Bizottság az üggyel.

A megfelelő megoldás új piacok megszerzése, akár segélyezési program keretében, illetve elsősorban segélyezési program keretében, Beninen kívüli más afrikai országokba, a volt szovjet tagországokba (pl. Moldáviába, Ukrajnába).

Amennyiben a letojt tyúk nem talál magának piacot, nem kerül el a telepről; ez magával rántja a teljes tojóágazatot, gond lesz a jérceneveléssel, napos telepítéssel, keltetéssel, stb. a dominóelv alapján. Szintén gond lehet, hogy a csirkehúshoz képest olcsóbb tyúkhús az EU piacán esetlegesen nagy tömegben történő megjelenése kihathat a brojler hús piacára is mind mennyiségben, mind pedig árban. Magyarországon mindezeken túl elsődleges félelem, hogy a Nyugat-Európában eladhatatlan tyúkhús a Kelet-európai piacokon keres magának helyet kiszorítva a magyar terméket mind a tyúkhús mind pedig a brojler hús hazai piacáról.

A Karácsony előtti időszakban az AKI a BTT felkérésére tanulmányt készített az eladásra kínál tojások méretéről, kiszereléséről, az import mértékéről, a tojás árak feltüntetéséről. Az országosan reprezentatív felmérésbe mintegy 200 üzletet vont be az AKI.

Összesen 376 753 darab tojás került felmérésre, a feldolgozható tételek száma  350 285 db tojás volt, a különbség azokból a tételekből adódott, ahol sem a darabra, sem pedig a kilogrammara vonatkozó ár (6490 tojás, 1,72%), továbbá 9150 tojásnál (2,43%) a regisztrációs szám nem volt feltüntetve, illetve 10 408 tojás esetében (2,76%) a csomagolóüzem/gyártó nem volt beazonosítható. Az import tojás aránya a 200 megfigyelt üzlet átlagában 12,7 százalék volt, ezen belül az Aldi (37 százalék), az Interspar (28 százalék), a Tesco (28 százalék) és a Spar (18 százalék) áruházakban volt a legmagasabb. A magyar üzletláncok közül a Coop polcain kizárólag magyar termékeket találhat a vásárló, a CBA-ban nagyon kis mennyiségben jelent meg a külföldi tojás, ugyanakkor a Real-ban az import aránya meghaladta a 11 százalékot.

Az hazai tojást átlagosan 42,3 forintért kínálták darabonként, az import tojás fogyasztói ára ennél 21 százalékkal alacsonyabb, 33,5 forint volt.

Az árak feltüntetése számos hiányosságot mutatott. Nem volt ár feltüntetve 16 üzletben 24 tételnél. A kilogrammos ár 51 üzletben 82 tételnél hiányzott. A kilogrammos ár méretének jelölése mindössze 37 tételnél volt megfelelő.

Az idei első kecskeméti Tojásfesztivál sikerén felbuzdulva a szervezők eldöntötték, hogy jövőre is megszervezik az eseményt, igaz nem a Tojásvilágnapjához igazodva, hanem június közepére.

A takarmányok nemkívánatos anyagtartalma mentességének biztosítása jogcímre vonatkozóan a notifikációs eljárás sikeresen lezajlott, 2015. december közepén a Bizottság elfogadta a támogatási rendelettervezetet. A nehéz helyzetben lévő termelők nagyon várják, hogy minél előbb hozzájuthassanak ehhez a támogatáshoz.

Földi Péter
BTT

Hozzászólás a cikkhez