Aktuális cikkek

Szabadföldi paprikatermesztés

Az elmúlt években „piaci rés” volt tapasztalható a paprikatermesztésben, mégpedig nyár közepétől kielégítetlen kereslet mutatkozott a pirosra érett paprika iránt.

Hajtatásban nem érdemes ilyen korán áttérni a fiziológiai érésben lévő bogyók szedésére, mivel csökken a szedhető mennyiség, ráadásul a világos színű paprikák nem színesednek kellő pirosra, ezért indokolt szabadföldön megfelelő technológia és fajták segítségével darabos piacos árút előállítani.

A termesztőknek készen kell állnia az új kihívásokra a jövedelmező termesztés érdekében. Először is egyenletes, sima felszínű, nem mély fekvésű területre van szükség. Ajánlatos a minél magasabb humusztartalom, lehetőség szerint használjunk istálló vagy humusztrágyát 10–15 kg/m2 mennyiségben. Szántóföldön a kalászosok vagy pillangósok a jó elővetemények. Az elővetemény betakarítása után a tarlóhántás következik, majd az őszi mélyszántás.

Az alaptrágyát a tavaszi ágyáselőké­szítés előtt kell kiszórni, az ágyás- vagy bakhátkészítéssel egy időben adagolhatjuk a gyomirtó- és (ha szükséges) a talajfertőtlenítő szereket.
Tavasszal az egyik legfontosabb munka az ágyáskészítés. A bakhát 30 cm magas és 90 cm széles legyen, a bakhátak közötti távolság 50 cm. Ajánlatos az ágyások kialakításánál figyelembe venni az uralkodó szélirányt és azzal párhuzamosan húzni a sorokat. Az így elkészített bakhátak közepére fektessük a csepegtetőcsöveket. A merev falú csövek használata hosszabb sorok kialakítását teszi lehetővé. Az öntözőcsövek osztata 20–50 cm legyen, és az ágyások végénél csatlakozzanak a gerincvezetékhez.

Ezt közvetlenül követi a fóliatakarás, hogy a föld kellően felmelegedjen az ültetés idejére. Legjobb a füstszínű esetleg a lila- vagy zöld színű 40 mikron vastagságú, 2 méter szélességű talajtakaró fólia, az ágyás szélén földdel rögzítve. A fólia színe azért szerepel kiemelten, mert az ilyen színű takarófólia alatt a talaj jobban felmelegszik mint a fekete alatt a gyomelnyomó hatása pedig még megfelelő.

Az ültetés időpontját a tavaszi időjárás határozza meg, de ha fátyolfóliás takarást alkalmazunk, akár április 20-a után már ültethetünk, takarás nélkül inkább várjuk meg a május 15-öt. A korai ültetés azért is volna fontos, hogy a paprikabokor a tavaszi, alacsony intenzitású napsugárzás miatt nagy lombozatot neveljen, amely már kellően terhelhető, a bogyót pedig a nap nem perzselheti meg, a tenyészidő hosszabbodásával pedig nő a betakarított termés össztömege.

Az ültetés előtt 1–2 nappal a csepegtetőrendszerrel töltsük fel a bakhát talaját indító tápoldattal (NPK – 15:30:10). Az ültetés után a palánták tövét gondosan takarjuk, hogy ne száradjon ki a talaj és ne törjenek fel a gyomok. A palántákat ikersorba 50×25 centiméteres távolságra ültessük, ez kb. 47 ezer száll/hektár sűrűségnek felel meg.

Az első kötések megjelenéséig öntözésenként 60 kg/ha 2:1:1 arányú (N:P:K) vegyes műtrágyát használjunk 10 kg/ha kálciumnitrát kiegészítéssel. A következő szakaszban a termés teljes kifejlődésének idején a fenti arányú összetételt ajánlják 20 kg/ha kálciumnitrát kiegészítéssel. A termés színesedése, érése idején további 20 kg/ha káliumnitrátos kiegészítést kapjanak a növények hektáronként. A növények fejlődését figyelembe véve, ahhoz igazodva kálcium – és magnéziumtartalmú műtrágyák adagolásával, esetleg kipermetezésével – szabályozhatjuk a növény vegetatív-generatív egyensúlyát.

A bogyók színesedésének idején a megnövelt káliumszint érésgyorsító hatását fokozni lehet különböző ethrel alapú szerek körültekintő használatával. Többnyire a piaci igények és az időjárási előrejelzések indokolhatják az ilyen jellegű beavatkozásokat. Nyugodtan használhatunk biostimulátorokat is. A vegetatív-generatív egyensúly kialakításában nagy szerepe van a levegő megfelelő páratartalmának.

A folytonnövő paprikafajták jellegüknél fogva támrendszer nélkül nem bírják el a kötődött termések súlyát ezért a növények kidőlésének megakadályozását a támrendszert kell készíteni. Ezt a bordákhoz, vagy kétoldalt levert karóhoz (kordon) kötözött zsineg segítségével oldható meg.

A vegyi védekezést alapvetően megelőzést jelent, ezért már a palántanevelés során el kell kezdeni, ültetés után be kell állni a 14 napos fordulóra. A növényvédelem elsősorban a levéltetvek, a bagolylepkék hernyói, a baktériumok és a gombabetegségek ellen irányul.

Az állományt az utolsó szedés után nagy adagú gomba- és rovarölőszer kombinációval kezeljük és a munka egészségügyi várakozási idő leteltével szárzzúzuk, majd a kordon, takarófólia, csepegtetőcsövek felszedését követően némi nitrogénműtrágyát szórunk ki és gondosan alászántjuk.

HL

Hozzászólás a cikkhez