Tapasztalatok a lisztharmat elleni védekezés területén almában | Magyar Mezsgye | magyarmezsgye.hu
Aktuális cikkek

Tapasztalatok a lisztharmat elleni védekezés területén almában

Vincze János

Vincze János

Vincze János, növényvédelmi szakirányítót, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének elnökét kérdeztük, a lisztharmat elleni védekezés területén szerzett tapasztalatairól, érintve a fajták fogékonyságát, a tápanyagellátást és növényvédelmi megoldások kérdéskörét.

– Milyennek látod az elmúlt évek lisztharmat fertőzési helyzetét alma ültetvényekben?

– A kérdésre nem egyszerű felelni. A lisztharmat fertőzésének kialakulása és mértéke az almaültetvényekben soktényezős. Eltérő fertőzés alakulhat ki a fajta, a művelési rendszer, az alkalmazott metszési módszer, és az alkalmazott tápanyag ellátási- és növényvédelmi technológia függvényében.

A fajta fogékonyságát különösebben nem kell magyarázni. Ha valaki fogékony fajtát termeszt, mint például Jonathán fajták, vagy Idared, fokozottan oda kell figyelnie a termesztéstechnológia további minden elemére. Bármilyen hiba, oda nem figyelés súlyos fertőzési helyzet kialakulásához vezethet.

Az intenzív művelési rendszerek bevezetése, a korszerű laza szellős koronák kialakítása segítette a termelőket a lisztharmat elleni küzdelemben, de a fogékony fajták esetében itt is elengedhetetlen a különböző művelési elemek összehangolása. A hagyományos művelési rendszerben termesztett fogékony fajtákon sűrű és magas koronák nevelése mellett komoly fejtörést okozhat a hatékony kémiai védekezés kivitelezése.

Az alkalmazott metszési módszer erősen függ a termesztett almafajta lisztharmat fogékonyságától. A nyugat-európai metszési módszerek a korszerű művelési rendszerekben lisztharmatra nem, vagy kevésbé fogékony, fajták esetében gazdaságosan és hatékonyan alkalmazhatók. Azonban ha fogékony fajtákat termesztünk, akkor művelési rendszertől függetlenül nagy figyelmet kell fordítani a helyes metszési technika megválasztására, a lisztharmatos vesszők és vesszővégek helyes eltávolítására. A hatékony kémiai növényvédelmet is ezzel tudjuk megalapozni.

A harmonikus tápanyag ellátás fogalma minden termelő számára ismert. Ha az almafa „éhezik” sokkal hajlamosabb a lisztharmat okozta megbetegedésre.

Az alkalmazott növényvédelmi technológia hatékonyságát a már említett termesztéstechnológiai elemek alapozzák meg. Hatékony növényvédelmet csak akkor tudunk folytatni, ha megfelelően táplált, jó kondícióban lévő korszerű művelési módban termesztett megfelelően metszett almafáink vannak. Nem könnyű a helyzet ezen a területen.

– Elmondásaid alapján, nincs könnyű feladata az alma termelőknek. Látsz e megoldást az almafa lisztharmat elleni kémiai védekezés javításának területén?

– A lisztharmat elleni védekezés növényvédelmi technológiáját nézve az elmúlt éveket tekintve 2013 évet vízválasztónak tekinthetjük. 2013 előtt az almafa lisztharmat ellen engedélyezett készítmények hatékonysága nem volt kielégítő, ha valamelyik termesztéstechnológiai elem nem megfelelően volt elvégezve. 2013-al kezdődően a cyflufenamid hatóanyag almában való engedélyezésével viszont egy olyan új hatóanyag került az almafa lisztharmat elleni védekezés tárházába, melyet akkor is hatékonyan tudunk használni, ha valamely technológiai elemünkkel megcsúszunk. Természetesen ezzel a hatóanyaggal is kiváló eredményt csak akkor tudunk elérni, ha odafigyelünk a termesztéstechnológia minden elemére.

– Említetted a cyflufenamid hatóanyag engedélyeztetését almában. Ez a Cyflamid gombaölőszer hatóanyaga. Te használtad a Cyflamid készítményt?

– 2014-ben használtam először a Cyflamidot, ez volt nálam a tesztelés éve. 2015-ben pedig beépítettem az üzemi technológiámba. Viszonylag nagy területen több gazdálkodónál dolgozom növényvédelmi szakirányítóként, és a fő fajták lisztharmatra fogékonyak. Sajnos az utóbbi években a metszés minősége romlott az évről-évre negatív irányba változó humán erőforrás miatt. Így nagy segítségemre volt a Cyflamid a növényvédelmi technológiám feljavításában. Nem kellett csalódnom ebben a gombaölő készítményben.

– Hogyan illesztetted be a technológiádba a Cyflamid gombaölő szert?

– Annak köszönhetően, hogy 2014-ben és 2015-ben további új hatóanyagok kerültek engedélyezésre, amelyek megfelelő hatékonysággal rendelkeznek almafa lisztharmat ellen is, én a Cyflamidot 0,5 literes dózisban a virágzás után használom 2 alkalommal 10–14 napos permetezési fordulóval. Azt, hogy mikor kerül ki az első kezelés és hány nap múlva követi a következő kezelés, az időjárás és az adott évi alapfertőzés függvénye. Virágzás előtt, illetve virágzáskor más hatóanyagú készítményt használok.

– Végezetül mit üzensz az almatermesztőknek a lisztharmat elleni védekezési stratégiájuk kialakításához?

– Az egyik üzenetem az lenne, hogy a lehetőségekhez mérten igyekezzen mindenki a termesztési technológia minden elemét a lehető legjobban elvégezni. A másik üzenetem az, hogy mindenki használja ki azt a lehetőséget, amit a Cyflamid és más új gombaölő szer hatóanyagot tartalmazó készítmények biztosítanak a növényvédelem számára. Használjuk ezeket a készítményeket úgy, hogy sokáig a szolgálatunkba álljanak, és ne alakuljon ki velük szemben rezisztencia.

– További jó egészséget és eredményes növényvédelmet kívánunk. Köszönjük a beszélgetést!

Kántor Tamás
Mándoki András

Hozzászólás a cikkhez