Aktuális cikkek

Innovatív fellépés a penészgombák ellen

A PANNON-TRADE Kft., a Kaposvári Egyetemen működő kutatói teamekkel és együttműködő intézményekkel (Gabonakutató Nonprofit Kft., Szegedi Tudományegyetem, Szent István Egyetem) közösen a TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0025 projekt keretében komplex alapkutatási projektet zárt le, melynek címe „A mikotoxin szennyeződés megelőzésére és eltávolítására irányuló kutatásfejlesztés a Kaposvári Egyetemen”. A projekttel a penészgombák és az általuk termelt mikotoxinok által okozott jelentős gazdasági károk mérséklésének lehetőségeit vizsgáltuk a növény- és állattenyésztésben, valamint az élelmiszeriparban.


Az alapkutatási projektek előkészítésén túl a programban célunk volt 1., a mikotoxinok szántóföldi és kertészeti megelőzését vizsgálni, 2., egy új elektrokémiai eljárással gyártott, oxidáción alapuló kísérleti szerrel – továbbiakban SteriClean – való fungicid kezelés eredményességét megállapítani, valamint 3., a SteriClean szer a mikotoxin termelésre gyakorolt hatását felmérni. A kutatásról hat átfogó tanulmány készült, melyek tartalmazzák a kapott tudományos eredményeket.

A projekt keretében elvégeztük a SteriClean szer hatékonyságának vizsgálatát gyümölcsösben, így szilva és szőlő ültetvényben, fóliás zöldségtermesztésben paprika és paradicsom esetén, amit ezúton kívánunk bemutatni.

Permetezés gyümölcsültetvényben LV mennyiség mellett SteriClean szerrel

Permetezés gyümölcsültetvényben LV mennyiség mellett SteriClean szerrel

A felhasznált szer

A vizsgálat tárgyát képező szer, a SteriClean mágneses indukció elvén működő, modern elektrokémiai eljárással készült elektrolizált folyadék, mely nagy hatásfokú baktericid és fungicid spektrummal rendelkezik. A szer fizikai és kémiai tulajdonságát kihasználva penészgombával szennyezett növények kezelésére és raktározási penészgombák által sújtott élelmiszeripari eszközök fertőtlenítésére is egyaránt alkalmas lehet.

A szakirodalom és a kutatás eredményei alapján az elektrolizált folyadék antimikrobiális hatása igazolt, de a pontos hatásmechanizmus, ami révén a mikrobák elpusztulnak még nem ismert. A szakirodalomban feltüntetett elektrolizált folyadékok átlagos klórdioxid és ORP értékeit a kutatásba vont SteriClean szer jelentősen meghaladja. A szer erősségét a rendkívül magas ORP értéke jelenti, amely baktericid és fungicid hatást biztosíthat. A szakirodalom és a saját kutatásaink alapján az elektrolizált folyadék hatékonyan reagál és oxidálja a mikrobák sejtfalában megtalálható fehérjét, így fizikai úton pusztítja el a vegetatív sejteket. Megfigyeléseink alapján az oxidáció mindig a felületeken megy végbe, használata után fél órával már szermaradvány nélkül lebomlik.

A szer hatékonysága különböző növénykultúrákban

Jelen írásban a kutatásba bevont szer hatását vizsgáljuk paradicsom, paprika, szilva és szőlő termésére, lombfelületére, gyökérzetére és virágok számára, majd a célzott fungicid hatásokat elemezzük.

A Manó paradicsom (Lycopersicon escu­len­tum Mill.) fajtával végzett előzetes tenyészedényes kísérletben a SteriClean szer 10 l/ha és 20 l/ha-os adagjait vizsgáltuk 50 kg/ha standard N- és kontroll kezelések után. A kísérlet eredményei szerint a SteriClean szignifikánsan növelte a növénymagasságot, a növényenkénti virágszámot, a termés mennyiségét, a termés számát, a tesztnövények lombfelületét, valamint a termék cukortartalma nem változott.

A Fehérözön paprikával (Capsicum annu­um L.) végzett kísérlet során a fitotoxikus hatást szintúgy nem lehetett kimutatni. A növényállományok virágzási ideje a kezelések hatására korábbi lett 1–2 nappal. A 20 l/ha-os dózis igazoltan növelte a paprika növénymagasságát. Az első szedéskor betakarított terméstömeget a szer több mint 70%-kal növelte. Az átlagos bogyótömeg a készítmények hatására növekedett. A készítmény dózisai nem voltak hatással a levélfelületre. A vizsgált szer statisztikailag igazolhatóan növelte a paprika gyökértömegét.

A SteriClean szert Stanley fajtájú szilvában (Prunus domestica) is teszteltük. A készítményt 10 l/ha-os és 20 l/ha-os adagokban juttattuk ki a vegetációs idő vége felé – augusztusban – két alkalommal. A vizsgálatok kiterjedtek a teljes parcellatermés megállapítására, valamint a termés fertőzöttségének bonitálására. A kísérlet eredményeként megállapítható, hogy a kezelt parcellák nem eredményeztek nagyobb gyümölcstermést a kontroll parcellákhoz viszonyítva, ugyanakkor a készítmény fungicid hatása érvényesült. A 10 l/ha-os dózis is már jó hatást fejtett ki a moníliás gyümölcsrothadás ellen, a 20 l/ha-os kezelés tovább csökkentette a fertőzés mértékét. A kontroll kezeléshez képest több mint 20%-kal csökkent a fertőzés mértéke. A moníliás fertőzés mellett igazoltan javult a szilvalevél vörösfoltosság elleni biológiai hatása is, a legjobb eredményeket ez esetben a nagyobb dózisok után bonitáltuk.

A SteriClean szert Kékfrankos szőlőben (Vitis vinifera) végzett előzetes vizsgálatok adatai szerint a fürttömeget fürtzáródáskor vizsgálva, valamint a fürtönkénti bogyószám alakulásakor, illetve a bogyók átmérőjének mérése során nem mutattak ki szignifikáns különbségeket, de a termés érés előtti cukortartalma a 10%-os SteriClean szerrel kezelt növények termésében szignifikánsan magasabb volt, mint a kezeletlen kontrollé.

A betakarításkor észlelt kötődési hibás fürtök arányát tekintve az értékek elég alacsony kötődési zavarokat mutattak. A fürtök átlagtömeg-értékeinél az 5%-os SteriClean szerrel kezelt növények fürttömege nagyobb volt, mint a többi kezelésé. A betakarított termés cukortartalma a 10%-os SteriClean szerrel kezelt növények termésénél szignifikánsan magasabb volt. Nem lehetett kimutatni szignifikáns kezeléshatást a betakarított termés savtartalma között.

A kísérlet körülményeihez szorosan hozzátartozik, hogy a vizsgálati területen peronoszpóra és lisztharmat fertőzöttséget nem észleltünk, viszont a provokációs öntözés hatására szürkepenészes rothadás (Botrytis cinerea) megjelent, aminek fellépését a seregély okozta madárkárosítás is fokozta. A területen a száraz meleg klíma ellenére kiértékelhető mértékű szürkepenészes rothadás jelent meg, amit a SteriClean szer mindkét dózisa szignifikánsan csökkentett. A kezeléseket követően a növényeken nem volt kimutatható fitotoxikus tünet.

A projekt további eredményei

A kutatás során igazoltuk, hogy a SteriClean egy nagyhatású mikrobaölő szer, ami az élet számos területén eredményesen alkalmazható, bomlásterméke nincs, a szer ellen rezisztencia nem alakul ki. A projekt keretében továbbá elvégeztük a SteriClean szer hatékonyságának vizsgálatát a kukorica és a búza mikotoxin szennyezettségének csökkentésére. Patkányokon elvégzett ártalmassági tesztek alapján azonban úgy tűnik, hogy a SteriClean nem csökkentette jelentősen a mikotoxinok toxicitását. Az eredeti toxinmolekulához képest toxikusabb bomlástermékek kialakulása nem feltételezhető.

A SteriClean hatékony volt a tisztított toxinok esetében, valamint a mesterséges toxintermeltetés során, ahol csökkentette a penészgombák növekedését, fejlődését és a másodlagos anyagcsere intenzitását, ezáltal gátolta a mikotoxinok termelődését. Ugyancsak hatékony volt a penészgombák szaporodásának in vitro gátlásában.

A témával kapcsolatos további információért és kutatási anyagokért forduljon a PANNON-TRADE Kft.-hez, vagy tekintse meg a Kaposvári Egyetem honlapján.

Célzott fungicid hátásvizsgálatok

A kutatás célzottan a felületi penészgombák megelőzésére és eltávolítására irányult, így a SteriClean szer hatásának vizsgálatát kiterjesztettük az Alternaria alternata, Botrytis cinerea és Fusarium graminearum gombákra, paprika és uborka magok csávázására.

A paprika esetében a kikelt növények számát a vetést követő 7., 21., 25. és 29. napokon határoztuk meg. A kikelt növények száma mellett a 29. napon meghatározásra került az átlagos hajtás- és gyökérhosszúság, valamint az összes hajtás- és gyökértömeg. Az uborka magok kelési százalékát a vetést követő 2., 4., 10. és 20. napon állapítottuk meg, s ez esetben is a 20. napon végeztük el a hajtás- és gyökérhosszúság, valamint a tenyészedényenkénti összes hajtás- és gyökértömeg mérését. A kísérletben a SteriClean szer 1%, 10% és 30%-os töménységét vizsgáltuk fertőzött és fertőzetlen kontroll kezelésekkel kiegészítve.

A kísérletekből levonható főbb következtetések:
a legjobb kelési eredményt a „paprika/Botrytis sp.” kezelés után a SteriClean 10%-os töménysége esetében kaptuk, a „paprika/Fusarium sp.”-nél a 30%-os, a „paprika/Alternaria sp.”-nél pedig a 10%-os töménység a leghatékonyabb;
a legnagyobb átlagos hajtás- és gyökérhosszúságot a „paprika/Botrytis sp.” és a „paprika/Alternaria sp.” kísérletekben a 30%-os töménység biztosította, a „paprika/Fusarium sp.”-nél a 10%-os kezelés volt a legkedvezőbb;
a kezelésenként mért összesített hajtás- és gyökértömeg tekintetében a „paprika/Botrytis sp.”-nél a SteriClean 10%-os és 30%-os kezelés jó hatásfokúnak mutatkozott;
az „uborka/Botrytis sp.” kezelések közül az 1%-os és a 10%-os töménységnél a kikelt növények száma alapján jó eredményeket kaptunk, a 30%-os töménység jelentős mértékben csökkentette a magok csírázását;
az uborka/Fusarium sp.”-nél a növények számát figyelembe véve nem volt jelentős különbség a kezelések hatásai között;
az Alternaria sp.-vel inokulált uborka esetében az 1%-os töménység hatása volt a legjobb, a 10%-os és a 30%-os kezelés kisebb mértékű fitotoxicitást okozott;
az átlagos hajtás- és gyökérhosszúsági adatok az „uborka/Alternaria sp.”-vel kapcsolatban mindhárom SteriClean-es kezelésnél jó eredményt mutattak;
az összesített hajtástömeg tekintetében az „uborka/Alternaria sp.”-nél az 1%-os és a 10%-os SteriClean-es kezelés volt pozitív hatású.

SteriClean szer eltérő termesztett- és gyomnövények magvainak csírázására, illetve e növényfajok növényeinek kezdeti fejlődésére gyakorolt hatásának elemzése céljából 5 különböző koncentrációjú (0,5%; 1%; 5%; 10%; 25%) oldatot vizsgáltunk laboratóriumi körülmények között. A vizsgálatba vont növényfajok: paradicsom, uborka, saláta és szőrös disznóparéj. A szabványokban meghatározott bonitálási időpontokban értékeltük a magok csírázási százalékát, valamint mértük a gyököcske és a rügyecske hosszát.

A kísérlet kivonatolt eredményei az alábbiakban foglalhatók össze:
a kezelések stimulálták a paradicsom csírázását és növekedését, az 5%-os oldat bizonyult optimálisnak;
az uborka csírázási százaléka és a hajtás hosszirányú növekedése csökkent a kezelések hatására, ugyanakkor a gyökér erőteljesebben fejlődött;
annak ellenére, hogy a saláta is fokozottan érzékeny a kémiai anyagokra, minden SteriClean szeres kezelés után is jól csíráztak a magok, sőt a hajtásnövekedés fokozódott a kezelések hatására. A gyökérnövekedés a 10%-os és a 25%-os töménységek hatására már csökkent a kontrollhoz képest. Az 5%-os, illetve a 10%-os töménységek a legkedvezőbbek e növényfajnál;
a szőrös disznóparéj csírázási százaléka a 25%-os töménységű kezelés kivételével csökkent a kontrollhoz képest, viszont a hajtásnövekedés minden SteriClean szeres kezelés után növekedett, míg a gyökér az eltérő töménységű SteriClean szeres kezelések után konzekvensen már nem növekedett;
fitotoxikus tüneteket a vizsgálatok során egyáltalán nem tapasztaltunk a növényeken.

A mérési eredményekből az is megállapítható, hogy ahol kisebb volt a csírázási százalék, ott a hajtások jobban fejlődtek. Amelyik kezelésben a hajtások fejlődése a legerőteljesebb volt, ott a gyökérfejlődés elmaradt, és ez fordítva is így volt.

Hozzászólás a cikkhez